Ügyszám: IV/00803/2018
.
Első irat érkezett: 05/07/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.VI.37.550/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy, országos lista eredménye)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján - a Kúria Kvk.VI.37.550/2018/2. számú végzése és a Ve. 197. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Kúria végzésében helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán az országos listás mandátumok kiosztása tárgyában hozott 964/2018. számú határozatát. E határozatában az NVB alkalmazta a Ve. 197. §-t is, amely alapján, ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánítja.
Az indítványozó előadta hogy, mint az országgyűlési képviselők 2018-as általános választásán országos listát állító jelölő-szervezet e szabály alkalmazása folytán legalább 696 szavazattól esett el.
Az indítványozó álláspontja szerint a jogszabályhely alkalmazása az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogát sértette.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 197. §
    Kúria Kvk.VI.37.550/2018/2. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_803_0_2018_inditvany_anonim.pdfIV_803_0_2018_inditvany_anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a választási eljárásról szóló 2013.
évi XXXVI. törvény 197. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az országgyűlési képviselők
2018-as választásán 423 szavazókörben fordult elő, hogy az urnákban talált,
hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladta a
szavazáson megjelent választópolgárok számát. Ilyen esetekben a választási
eljárásról szóló törvénybe foglalt szavazatszámlálási szabály alapján a
jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve
listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek kell
nyilvánítani. E rendelkezés alapján az indítványozó párt szerint legalább 696,
az indítványozóra leadott szavazatot érvénytelenítettek. Emiatt az indítványozó
a Nemzeti Választási Bizottság vonatkozó határozatának bírósági
felülvizsgálatát kérte a Kúriától. A Kúria az NVB határozatát helybenhagyta,
indokolása szerint a választási normák felülvizsgálatára, illetve az érvényes
és hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazásának elvetésére a bíróságnak
nincs hatásköre. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.
Álláspontja szerint amennyiben a leadott szavazatok és a megjelent
választópolgárok száma közötti különbség minden pártlista esetében levonásra
kerül, akkor érvénytelenné válnak jogszerűen leadott szavazatok (aktív
választójog sérelme), és ez a megoldás a pártokat is megfosztja érvényes
szavazatoktól (passzív választójog sérelme). Az Alkotmánybíróság az indítványt
nem találta megalapozottnak. A testület mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a
demokrácia elvén alapuló politikai rendszer elengedhetetlen feltétele a stabil,
jogszerűen és kiszámítható módon működő választási rendszer. Az Országgyűlés
széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása és
a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó széles
mozgástere azonban nem jelenti azt, hogy az Alaptörvény rendelkezéseiből ne
következnének olyan követelmények, amelyek a választási rendszerre vonatkozó
szabályok alkotmányossági mércéjéül szolgálnak. A jogalkotónak úgy kell
megoldást találnia az érvénytelen többletszavazat eltávolítására, hogy az
érvénytelen többletszavazatnak sem a választópolgári eredete, sem pedig
„címzett”/”sértett” jelöltje/jelölőszervezete nem ismert. A választott
jogintézmény, amely alapvetően matematikai műveletnek tekinthető, nem tesz
különbséget a leadott és figyelembe vett szavazatok között, és nem változtatja
meg az „egy ember – egy szavazat” elvéhez kötött tartalmat sem a passzív
választójog viszonylatában. A szavazatszámlálás során minden jelölőszervezet
azonos módon „szenvedi el” az érvénytelen többletszavazat konzekvenciáit.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.05.10 17:00:00 3. öttagú tanács
.
.







.