Hungarian
Ügyszám:
.
III/01102/2017
Első irat érkezett: 05/12/2017
.
Az ügy tárgya: A Kúria 2/2016. számú büntető jogegységi határozata elleni bírói kezdeményezés (szexuális erőszak büntette, nullum crimen - nulla poena sine lege)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/16/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. § alapján, az eljárás felfüggesztése mellet - a Kúria 2/2016. büntető jogegységi határozata (BJE) alaptörvény-ellenességének megállapítását, a közzététel napjára visszamenő hatályú megsemmisítését, valamint a BJE alkalmazásával jogerősen lezárt büntetőügyek felülvizsgálatának elrendelését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az alapügy vádlottját a Főügyészség a Btk. 197. § (2) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pont 2. fordulat szerint minősülő 12. életévét be nem töltött hozzátartozó sérelmére szexuális cselekmény végzésével elkövetett szexuális erőszak bűntettével vádolta.
A támadott BJE szerint a Btk. 197. § (1) bekezdésébe ütközik és a (2) bekezdésre figyelemmel a (4) bekezdés a) pontja szerint minősül a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette, ha a bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma, vagy befolyása alatt áll, függetlenülattól, hogy azt kényszerrel valósította-e meg.
Az indítványozó álláspontja szerint a BJE sérti az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében foglalt hatalommegosztás elvét és a XXVIII. cikk (4) bekezdését (a nullum crimen - nulla poena elvéből fakadó kötelezettséget), mert valójában nem a Btk.-t értelmezte, hanem a felelősséget súlyosító normát alkotott, és a Btk. 197. § (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határát 10 évről 15 évre emelte..
.
Támadott jogi aktus:
    2/2016. () BJE jogegységi határozat
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
C) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (4) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1102_0_2017_inditvany_anonimizált.pdfIII_1102_0_2017_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3220/2017. (IX. 13.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 09/05/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.09.05 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3220_2017 AB végzés.pdf3220_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés alapján indult eljárást megszünteti.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság (továbbiakban: indítványozó) a 2. Bf.1030/2016/3. számú végzésével 2017. március 21-én az előtte folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztette és az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. Büntető jogegységi határozat (továbbiakban: BJE) alaptörvény-ellenességét állapítsa meg. Az indítványozó szerint a BJE ellentétes az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikkének (4) bekezdésével is, ezért az Abtv. 45. § (4) bekezdésére és 45. §-ának (6) bekezdésére hivatkozva indítványozta a BJE ex tunc hatályú megsemmisítését, valamint a BJE alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
      [2] A Karcagi Járásbíróság a 2016. május 17-én kihirdetett 3.B.72/2016/9. számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 197. § (2) bekezdésébe ütköző szexuális erőszak bűntettében és ezért 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a bíróság fegyházban állapította meg.
      [3] Az indítványozó előtt 2.Bf.1030/2016. számon folyamatban lévő eljárásra az ügyész és a védő által bejelentett fellebbezés miatt került sor.

      [4] 2. Az indítványozó beadványában arra hivatkozott, hogy a tárgyi ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a 6.B.907/2015/4. számú vádiratában a vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 197. § (2) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pontjának második fordulata szerint minősülő, 12. életévét be nem töltött hozzátartozó sérelmére szexuális cselekmény végzésével elkövetett szexuális erőszak bűntettével vádolta meg, amely vádirati minősítés megfelel a BJE-ben foglaltaknak.
      [5] Ezzel szemben az indítványozónak az ügyben 2015. december 9-én hozott 7.B.1061/2015/4. számú – a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.27/2016/2. számú végzésével 2016. január 25-én jogerőre emelkedett – áttételt elrendelő végzése alapján a szóban forgó cselekmény a Btk. 197. § (2) bekezdése szerint minősül, így az ellentétes a BJE-ben megállapított minősítéssel.

      [6] 3. Az indítványozó érvelése szerint a BJE abban a kérdésben foglalt el igenlő álláspontot, hogy a Btk. 197. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott minősítő körülmény alkalmazható-e a (2) bekezdésben meghatározott alapesetre és ez által minősíthető-e a cselekmény a (4) bekezdés a) pontja alapján. Ennek eredményeképpen pedig a BJE a vizsgált kérdésben arra a megállapításra jut, hogy öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a tizenkét éven aluli sértett hozzátartozója akkor is, ha a szexuális cselekményt kényszerítés nélkül, a sértett beleegyezésével követi el, és akkor is, ha a cselekményt a sértett erőszak, vagy kvalifikált fenyegetés útján történő kényszerítésével valósítja meg.
      [7] Ezzel szemben az indítványozó álláspontja szerint a Btk. 197. § (2) bekezdése nyilvánvalóan önálló alapeseti tényállás, amely a kényszerítési elemet, vagy a gyermek állapotának felhasználását nem tartalmazza. Ez következik a (3) bekezdésből, amely a minősített eseteket sorolja fel és egyértelműen azt mondja ki, hogy az ott írt minősítő körülmények az (1) bekezdésben meghatározott alapesetekre alkalmazandók, a (2) bekezdésben meghatározott alapesetre nem. Az indítványozó szerint ugyanezt az értelmezést támasztja alá a Btk. 197. § (4) bekezdés a) pontja is, amely az (1) bekezdés a) pontjában, vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott esetekre vonatkozik, de nincs benne visszautalás a (2) bekezdésben meghatározott alapesetre.
      [8] A BJE indokolásának uniós hivatkozása miatt az indítványozó tételesen kifejti azt az álláspontját is, hogy a Btk. szabályozása unió konform, tehát a törvényi rendelkezés a BJE-ben foglaltak nélkül is megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelvében foglaltaknak.
      [9] Végül érvelését az indítványozó akként összegezte, hogy a BJE azért alaptörvény-ellenes, mert valójában nem értelmezte a Btk. vonatkozó rendelkezését, hanem felelősséget súlyosító normát alkotott, ugyanis a Btk. 197. § (2) bekezdése szerinti büntetési tétel 10 éves felső határát 15 évre emelte fel.

      [10] 4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy III/232/2017. ügyszámon, bírói kezdeményezések alapján folytatott eljárásában a BJE alaptörvény-ellenességét megállapította és a BJE-t a 19/2017. (VII. 18.) AB határozatával ­(továbbiakban: Abh.), 2017. október hó 31. napjával megsemmisítette.
      [11] Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – az Ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen, a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
      [12] Az Ügyrend 67. §-a a fenti felhatalmazás alapján a következőképpen rendelkezik: „(1) Az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén.
      (2) Okafogyottá válik az indítvány különösen, ha
      […]
      e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.”
      [13] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy mivel az Abh. a jelen ügyben is támadott BJE-t már megsemmisítette, így az eljárás nyilvánvalóan okafogyottá vált, ezért az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárás megszüntetéséről döntött.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/12/2017
          .
          Number of the Decision:
          .
          3220/2017. (IX. 13.)
          Date of the decision:
          .
          09/05/2017
          .
          .