A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés alapján indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság (továbbiakban: indítványozó) a 2. Bf.1030/2016/3. számú végzésével 2017. március 21-én az előtte folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztette és az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. Büntető jogegységi határozat (továbbiakban: BJE) alaptörvény-ellenességét állapítsa meg. Az indítványozó szerint a BJE ellentétes az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikkének (4) bekezdésével is, ezért az Abtv. 45. § (4) bekezdésére és 45. §-ának (6) bekezdésére hivatkozva indítványozta a BJE ex tunc hatályú megsemmisítését, valamint a BJE alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
[2] A Karcagi Járásbíróság a 2016. május 17-én kihirdetett 3.B.72/2016/9. számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 197. § (2) bekezdésébe ütköző szexuális erőszak bűntettében és ezért 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a bíróság fegyházban állapította meg.
[3] Az indítványozó előtt 2.Bf.1030/2016. számon folyamatban lévő eljárásra az ügyész és a védő által bejelentett fellebbezés miatt került sor.
[4] 2. Az indítványozó beadványában arra hivatkozott, hogy a tárgyi ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a 6.B.907/2015/4. számú vádiratában a vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 197. § (2) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pontjának második fordulata szerint minősülő, 12. életévét be nem töltött hozzátartozó sérelmére szexuális cselekmény végzésével elkövetett szexuális erőszak bűntettével vádolta meg, amely vádirati minősítés megfelel a BJE-ben foglaltaknak.
[5] Ezzel szemben az indítványozónak az ügyben 2015. december 9-én hozott 7.B.1061/2015/4. számú – a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.27/2016/2. számú végzésével 2016. január 25-én jogerőre emelkedett – áttételt elrendelő végzése alapján a szóban forgó cselekmény a Btk. 197. § (2) bekezdése szerint minősül, így az ellentétes a BJE-ben megállapított minősítéssel.
[6] 3. Az indítványozó érvelése szerint a BJE abban a kérdésben foglalt el igenlő álláspontot, hogy a Btk. 197. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott minősítő körülmény alkalmazható-e a (2) bekezdésben meghatározott alapesetre és ez által minősíthető-e a cselekmény a (4) bekezdés a) pontja alapján. Ennek eredményeképpen pedig a BJE a vizsgált kérdésben arra a megállapításra jut, hogy öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a tizenkét éven aluli sértett hozzátartozója akkor is, ha a szexuális cselekményt kényszerítés nélkül, a sértett beleegyezésével követi el, és akkor is, ha a cselekményt a sértett erőszak, vagy kvalifikált fenyegetés útján történő kényszerítésével valósítja meg.
[7] Ezzel szemben az indítványozó álláspontja szerint a Btk. 197. § (2) bekezdése nyilvánvalóan önálló alapeseti tényállás, amely a kényszerítési elemet, vagy a gyermek állapotának felhasználását nem tartalmazza. Ez következik a (3) bekezdésből, amely a minősített eseteket sorolja fel és egyértelműen azt mondja ki, hogy az ott írt minősítő körülmények az (1) bekezdésben meghatározott alapesetekre alkalmazandók, a (2) bekezdésben meghatározott alapesetre nem. Az indítványozó szerint ugyanezt az értelmezést támasztja alá a Btk. 197. § (4) bekezdés a) pontja is, amely az (1) bekezdés a) pontjában, vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott esetekre vonatkozik, de nincs benne visszautalás a (2) bekezdésben meghatározott alapesetre.
[8] A BJE indokolásának uniós hivatkozása miatt az indítványozó tételesen kifejti azt az álláspontját is, hogy a Btk. szabályozása unió konform, tehát a törvényi rendelkezés a BJE-ben foglaltak nélkül is megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelvében foglaltaknak.
[9] Végül érvelését az indítványozó akként összegezte, hogy a BJE azért alaptörvény-ellenes, mert valójában nem értelmezte a Btk. vonatkozó rendelkezését, hanem felelősséget súlyosító normát alkotott, ugyanis a Btk. 197. § (2) bekezdése szerinti büntetési tétel 10 éves felső határát 15 évre emelte fel.
[10] 4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy III/232/2017. ügyszámon, bírói kezdeményezések alapján folytatott eljárásában a BJE alaptörvény-ellenességét megállapította és a BJE-t a 19/2017. (VII. 18.) AB határozatával (továbbiakban: Abh.), 2017. október hó 31. napjával megsemmisítette.
[11] Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – az Ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen, a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
[12] Az Ügyrend 67. §-a a fenti felhatalmazás alapján a következőképpen rendelkezik: „(1) Az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén.
(2) Okafogyottá válik az indítvány különösen, ha
[…]
e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.”
[13] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy mivel az Abh. a jelen ügyben is támadott BJE-t már megsemmisítette, így az eljárás nyilvánvalóan okafogyottá vált, ezért az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárás megszüntetéséről döntött.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |