A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 67.Pkf.632.755/2021/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A jogi képviselővel (dr. Erdélyi György ügyvéd) eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó által kifogásolt, megtámadott határozat a következő.
[2] A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2021. február 19-én meghozott 9.P.20.235/2021/2. számú és – a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 67.Pkf.632.755/2021/3. számú határozata folytán – 2021. június 17-én jogerős végzésével az indítványozó (mint felperes) által indított polgári peres eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.
[3] 1.1. Az alapügyet megelőzően a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2019. május 22-én meghozott 15.P.22.660/2018/22. számú és – a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 67.Pf.636.246/2019/10. számú határozata folytán – jogerős ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az indítványozónak (mint felperesnek) 1 000 000 Ft tőkét, valamint ezen összeg után 2014. október 14-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot. A perben megállapított tényállás szerint a felperes 2014. október 13-án 4 000 000 Ft-ot átutalt az alperes számlájára. A felperes a perben jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése jogcímén 1 000 000 Ft, ezen összeg után 2014. október 14-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
[4] 1.2. Az alapügyben az indítványozó a korábban nem érvényesített 3 000 000 Ft és ezen összeg után járó törvényes késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az első fokon eljáró bíróság a 9.P.20.235/2021/2. számú végzésével az eljárást a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. Indokai szerint a törvényi rendelkezés alapján a bíróság az eljárást – a g) pont szerinti kivétellel annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha a keresetlevelet, viszontkereset-levelet már a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja, a 176. § (2) bekezdés a)–c) pontja, illetve a viszontkereset-levelet a 206. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az anyagi jogerőhatást a bíróságoknak hivatalból kell figyelembe vennie és a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés d) pontja értelmében vissza kell utasítania, ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanolyan jog iránt indított más perben annak tárgyát már jogerősen elbírálták. Amennyiben erre nem került sor, úgy a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja szerint kell az eljárást hivatalból megszüntetni.
[5] Az indítványozó fellebbezése alapján eljáró Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 67.Pkf.632.755/2021/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. Az indítványozó a fellebbezésében kifejtette, hogy jogfenntartással élt a nem érvényesített követelésre és a BH2015. 230. számú eseti döntésre hivatkozott annak alátámasztásául, hogy a korábbi ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását a még el nem bírált követelésrész tekintetében. A másodfokú bíróság – az eseti döntésre is hivatkozva – kifejtette, hogy a Pp. nem ismeri a jogfenntartás intézményét, és az anyagi jogerő érvényesülésének három együttes feltétele van: a felek, a jog és a tényalap azonossága. A felek és a választott tényalap nem vitásan azonos. A jogalap az az anyagi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. A felperes által érvényesíteni kívánt jog, a Ptk. 6:579–582. §-a szerinti jogalap nélküli gazdagodás a jogerős ítélettel elbírálásra került, ekként az ítélt dolgot eredményezett.
[6] 1.3. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.P.20.235/2021/2. számú és a Fővárosi Törvényszék 67.Pkf.632.755/2021/3. számú végzése ellen. Az indítványában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozva kérte a bírósági döntések megsemmisítését.
[7] Kifogásolta, hogy a bíróságok annak ellenére szüntették meg ítélt dologra hivatkozva a polgári eljárást, hogy a 3 000 000 Ft követelésrész vonatkozásában született volna bírói döntés. A bíróságok csak az 1 000 000 Ft-ról döntöttek, az indítványozó ugyanakkor jogfenntartással élt a fennmaradó 3 000 000 Ft-ra is. A bírósági döntések megfosztották azon jogától, hogy igényét bírósági úton érdemi és tisztességes eljárás, illetve tárgyalás során érvényesíthesse.
[8] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően tanácsban eljárva először azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
[9] 2.1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-ára hivatkozva terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
[10] Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján hatvan napon belül lehet benyújtani. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
[11] Az indítványozó jogi képviselő útján nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát, a jogi képviselő a meghatalmazását csatolta.
[12] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt határozott kérelem feltételeinek megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntéseket, indokolja azok Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítésüket.
[13] 2.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § és 29. §-ában foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
[14] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában eljárást megszüntető
– és azt helybenhagyó – végzést mint eljárást befejező döntéseket támadott. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz előterjesztését megelőzően a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az egyedi ügyben érintettség megállapítható, mivel az indítványozó az alkotmányjogi panasszal támadott ügyekben a felperes volt.
[15] 2.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[16] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy a polgári eljárásban a bíróságok nem biztosították számára a tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. Kifogásolta, hogy megfosztották azon jogától, hogy követelését bírósági úton érvényesíthesse.
[17] Az Alkotmánybíróság az indítványozó érvelésével kapcsolatban rámutat a következőkre. „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}
[18] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságok részletes indokát adták az eljárás megszüntetésének. Meghatározták, hogy az anyagi jogerőhatás mit jelent, azt hogyan értelmezi az ítélkezési gyakorlat – kitérve az indítványozó által hivatkozott eseti döntésre is. Az eljáró bíróságok indokolásukban részletesen kifejtették, miszerint a követelést korábban már elbírálták, a felek azonossága mellett azonos a ténybeli és a jogi alap is. A bíróságok az indítványozó által állított sérelemre jogi érvekkel alátámasztott választ adtak, jogértelmezésüket az Alkotmánybíróság nem jogosult felülbírálni [vö. hasonló ügyben: 3445/2020. (XII. 9.) AB végzés].
[19] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a bírói döntés irányának az ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {vö. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [24], legutóbb 3474/2021. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [21]}. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – mely valójában az alapügyben benyújtott fellebbezése tartalmi érveit ismétli meg – a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog állított sérelmén keresztül a számára kedvezőtlen bírói döntések tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját fogalmazta meg. Az indítványozónak a bírói döntésekkel szemben felhozott kifogásai alapvetően törvényességi, szakjogi tárgyúak, valójában a bírói mérlegelést támadják.
[20] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmével összefüggésben nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, ezáltal nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
[21] 3. Ekként az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Márki Zoltán
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
. |
. |