Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01297/2015
Első irat érkezett: 05/13/2015
.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.90/468/2014/13. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/10/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.90/468/2014/13. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga azzal, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben az eljáró bíróságok nem tisztességes módon és nem a törvényben meghatározottak szerint indokolták döntéseiket, a jogszabályokat nem azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték. Álláspontja szerint a perbeli esetben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)-ben nem szabályozott eljárási kérdésekre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szabályai lettek volna alkalmazandók, amely értelmében a végrehajtást kérő személyében beállt változás esetén az eljárás a jogutód perbelépéséig félbeszakad, a félbeszakadás tartama alatt tett minden perbeli cselekmény hatálytalan, ezért a félbeszakadást követően foganatosított árverés sem szakíthatta meg a végrehajtási jog elévülését. .
.
Támadott jogi aktus:
    a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.90/468/2014/13. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1297_2_2015_ind_kieg.pdfIV_1297_2_2015_ind_kieg.pdfIV_1297_0_2015_inditvany.pdfIV_1297_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3031/2016. (II. 23.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 02/16/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.02.09 8:30:00 1. öttagú tanács
    2016.02.16 8:30:00 1. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.90.468/2014/3. ítélete és a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó képviseletében eljáró ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panaszával.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására kiegészített indítványában a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) 22.P.90.468/2014/3. ítélete és a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [3] Az alkotmányjogi panasszal támadott határozatok előzményeként az indítványozóval szemben a PKKB 6.P.89.435/2001. számú ítélete alapján, amelyet az 56.Pf.25.082/2005/5. számú ítélet helyben hagyott, 2006. szeptember 14-én 0101-4.Vh.12.193/2006/1. szám alatt végrehajtási lapot állított ki a PKKB az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. végrehajtást kérő kérelmére. A végrehajtási eljárásban a végrehajtó az indítványozó adós pécsi ingatlanát lefoglalta és arra több végrehajtási árverést vezetett. A legutolsó – 2008. február 13. napján tartott – árverés vevők hiányában meghiúsult.
      [4] Mindeközben az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 60. § (1) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 2007. december 31-én jogutódlással megszűnt, jogutódja 2008. január 1-jével a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) lett.
      [5] A PKKB 0101-4.Vh.12.193/2006/10. számú végzésével – észlelve az ingatlan-végrehajtás sikertelenségét – az eljárás szünetelését állapította meg, a végzés kelte 2008. május 20-a. Az eljárásban ezt követően 2013. január 8-án történt a következő cselekmény, amikor a végrehajtást kérő MNV Zrt. a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek helyt adtak.
      [6] A felülvizsgálni kért ítélet alapjául szolgáló keresetben a felperesi indítványozó a végrehajtás elévülésére hivatkozással a végrehajtás megszüntetését kérte a bíróságtól. Álláspontja szerint a végrehajtást kérő jogelődje 2007. december 31-én megszűnt, így a végrehajtási jog 2012. december 31-én elévült. Az alperesi végrehajtást kérő álláspontja szerint az eljárásban joghatályos cselekmények történtek 2008. február 13-án (az utolsó ingatlanárverés) illetve 2008. május 20-án (a szünetelés megállapítása), így a 2013. január 8-án előterjesztett, a jogutódlás megállapítására irányuló kérelem az ötéves elévülési határidőn belül érkezett.
      [7] A PKKB jogi álláspontja szerint az utolsó figyelembe veendő, az elévülést megszakító cselekmény az ingatlanárverés volt, így az elévülést 2008. február 13-ától kell számolni, azonban mivel a végrehajtást kérő jogutódja 2013. január 8-án előterjesztette jogutódlás megállapítására irányuló kérelmét, ezzel az elévülési időt megszakítva, ezért a keresetet alaptalanként elutasította.
      [8] A Fővárosi Törvényszék indítványban támadott jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet helyben hagyta. A jogi indokolás kifejtette, hogy a félbeszakadás és szünetelés polgári perrendtartási szabályai a végrehajtásban azért nem alkalmazhatók, mert a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) e jogintézményekre vonatkozó speciális szabályokat tartalmaz, amelyek így a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) generális szabályai helyébe lépve alkalmazandók. Ebből következően nem a jogutódlás tényleges napjától szakadt félbe a végrehajtási eljárás, így a 2008. február 13-ai ingatlanárverés nem hatálytalan.

      [9] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a támadott ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Érvelése szerint a pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz való joga sérült az ítéletek miatt, mivel az eljárt bíróságok számos jogszabályt, különösen is a Pp. 111. §-ában szabályozott félbeszakadást figyelmen kívül hagyva hozták meg ítéletüket. A törvényeket figyelmen kívül hagyó ítélet tisztességtelen és álláspontja szerint az emberi méltóságot is sérti. Hivatkozott az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiságra, az R) cikk (2) bekezdésére valamint a 28. cikk jogértelmezési alapnormájára. Az emberi méltósághoz való jog sérelmét az váltotta ki az indítványozói érvelés szerint, hogy „egy jogállami és alkotmányos értékekkel átszőtt igazságszolgáltatási rendszerben megtörténhet az, hogy a bíróságok teljesen figyelmen kívül hagyják a kötelező és jelen ügyben minden nehézség nélkül alkalmazó jogszabályokat és ennek semmilyen jogi indokát nem adják”. Az indítványozó szerint az Alkotmánybíróság a támadott ítéletek felülvizsgálatával nem válik „szuperbírósággá”, hiszen az ügyben úgy utasították el a keresetet a bíróságok, hogy a végrehajtási jog egyértelműen elévült.

      [10] 3. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti további feltételeket.
      [11] A befogadhatóság feltételeinek vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen panasz nem fogadható be.

      [12] 3.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai ill. egyes tartalmi feltételeinek. Az indítvány határozott kérelmet tartalmaz, mert megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét meglapozó törvényi rendelkezést (Abtv. 27. §); felhozza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét; megjelöli az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést (a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.90.468/2014/3. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. számú ítélete), az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit [a tisztességes eljáráshoz való jog, emberi méltóság, illetve az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, R) cikke és 28. cikke]; tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével; végül tartalmaz kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére.
      [13] Ezt követően az indítványozó érintettségét vizsgálva az Alkotmánybíróság azt megállapította, arra való tekintettel, hogy a felülvizsgálni kért eljárásokban félként, felperesként részt vett. Ezért e tekintetben a panasz megfelel az Abtv. 27. §-ában foglalt feltételeknek.
      [14] Az indítványozó végrehajtás megszüntetése iránti perében a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletének megsemmisítését kéri, így megállapítható, hogy e határozattal szemben további (rendes) jogorvoslati lehetőség már nem áll rendelkezésre.
      [15] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló határidőt is megtartotta: az általa 2015. február 27-én átvett jogerős ítélet ellen az elsőfokon eljárt bíróságnál 2015. április 27-én, a nyitva álló hatvan napos határidő utolsó előtti napján nyújtotta be alkotmányjogi panaszát.

      [16] 3.2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy megfelel-e az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában támasztott feltételnek, nevezetesen észlelhető-e alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés vagy olyan alaptörvény-ellenesség, amely a támadott bírósági döntéseket érdemben befolyásolta.
      [17] E körben az Alkotmánybíróság elsőként azt állapította meg, hogy az indítványozó által hivatkozott Alaptörvény B) (1) bekezdésére alkotmányjogi panasz az indítványozó által felhozott indokból – ti. hogy a sérelmezett ítélet jogellenessége végső soron a jogállamiságot sértené – nem alapítható. {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]; 3237/2013. (XII. 21.) AB végzés, Indokolás [19]}. Hasonlóan az Alaptörvény R) cikkére, valamint 28. cikkére sem alapozható alkotmányjogi panasz, hiszen egyik sem alapjog, hanem előbbi az alaptörvény feltétlen érvényesülését kimondó parancsot, utóbbi az eljáró bíróságok felé fogalmazza meg a jogalkalmazás során alkalmazandó értelmezési szabályokat {3237/2013. (XII. 21.) AB végzés, Indokolás [19]}. E körben ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
      [18] Az emberi méltósághoz való jog (II. cikk) tekintetében az Alkotmánybíróság nem fogadta el az indítványozó érvelését, amely szerint az emberi méltóság keretében kellene értelmezni azt a körülményt, hogy a bírósági eljárások megfelelnek-e a törvényesség követelményének. Mivel a felhívott alapvető jog és a vélt alaptörvény-ellenesség okai között összefüggés nem volt megállapítható, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt e körben is visszautasította.
      [19] A tisztességes eljáráshoz és pártatlan bírósághoz való jog tekintetében az Alkotmánybíróság elsőként azt ellenőrizte, hogy az indítványozó érvei alapján vizsgálhatja-e a támadott ítéleteket. Az alkotmányjogi panasz szerepével kapcsolatos állandó gyakorlata ugyanis az Alkotmánybíróságnak, hogy „[a] jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki.” {3325/2012. AB végzés, Indokolás [14]}; továbbá „[a]z Alkotmánybíróság a bíróságok ítéleteit […] akkor bírálhatja felül, ha azok az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz.” {3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [22]} Önmagában az, hogy a bíróságok az indítványozóétól eltérő jogi álláspontot foglaltak el, még nem eredményezi sem pártatlanságuk elvesztését, sem az eljárás tisztességtelenségét. „A polgári perrendtartás egyes szabályainak megsértése nem vezet szükségképpen a tisztességes eljáráshoz való jog sérelméhez miként az sem, ha az anyagi jogszabályokat a bíróságok esetleg tévesen (az indítványozótól eltérően) értelmezik és alkalmazzák.” [3182/2015. (IX. 23.) AB végzés]
      [20] Az indítványozó állítása szerint a bíróságok nem adták indokát annak, hogy a Pp. félbeszakadásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását miért mellőzték – ez felvethetné az eljárás tisztességességének kérdését. Az indítványozói állítással ellentétben azonban a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletének utolsó oldalán kifejezetten vizsgálta ezt a hivatkozást és okát adta az eltérésnek. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések ezért önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére. Ellenkező esetben az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {lásd: 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]} A jogi indokok helyességének vizsgálata főszabály szerint felülvizsgálati hatáskör, amit a Kúria gyakorol, így – az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség ill. ugyanezen okoknál fogva alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés híján – az Alkotmánybíróság a panaszt e részében is visszautasította.
      [21] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ezért az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján – visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/13/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3031/2016. (II. 23.)
          Date of the decision:
          .
          02/16/2016
          .
          .