Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a
Kúria támadott ítéletét. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó
(mint polgármester, a per felperese) keresetet indított az alperesi hírportál
ellen, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy saját
internetes oldalán egy ingatlanértékesítési ügylettel kapcsolatosan valótlan
állításokat tett, megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát,
mivel tartalmilag egy bűncselekmény elkövetésével vádolta meg. Az elsőfokú
bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság
ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes valóban
megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A jogerős ítélet
ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria
megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos, a jogerős ítélet
felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az
elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. Az indítványozó álláspontja szerint
az indítvánnyal támadott bírósági döntések figyelmen kívül hagyták, hogy az
indítványozó az ingatlanértékesítési ügylet időpontjában még nem volt
polgármester, nem volt közszereplő, tehát a bíróságok tévesen minősítették az
indítványozót a károkozó magatartásra vonatkozó alperesi közlés vonatkozásában
olyan közszereplőnek, aki a jóhírnevének megsértésével kapcsolatban fokozottabb
tűrési kötelezettséggel rendelkezik. Az eljáró bíróságok így megsértették a jó
hírnévhez, emberi méltósághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához való
alapjogát. A Kúria vizsgálta egyfelől a Facebook-bejegyzés azon állítását,
amely szerint az indítványozó és a korábbi polgármester 15 000 000 Ft-tal
károsították meg a várost. Ezen kijelentés a Kúria szerint közügyekben
kifejtett véleménynek tekinthető, ezért e tekintetben fennállt az indítványozó
közszereplői minőségéből fakadó magasabb tűrési kötelezettsége. Az
Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban ezen kijelentés elbírálásakor a
Kúriának értékelnie kellett volna, hogy az alperes bejegyzésében állított
károkozás jelentős részéért az indítványozó semmiképpen nem lehetett felelős,
hiszen az érintett ingatlan eladásakor ő semmilyen önkormányzati tisztséget nem
töltött be. A bejegyzés ezen része tehát nem volt politikai véleményként
értékelhető, ezért a Kúria annak vizsgálatát nem vonhatta volna az ezen
esetekre irányadó alkotmányossági teszt hatálya alá. A Kúrai másodsorban arra a
megállapításra jutott, hogy az indítványozónak tűrnie kellett az alperesi
bejegyzés azon állítását is, hogy az indítványozó önhatalmúlag kötötte meg a
bérleti szerződést. A Kúria álláspontja szerint itt nem annak van jelentősége,
hogy az indítványozó eljárása az önkormányzati vagyongazdálkodási rendelet
szerint jogszerű volt-e vagy sem, hanem annak, hogy ez a kijelentés az
indítványozó mint polgármester tevékenységének kritikája volt. Az
Alkotmánybíróság szerint azonban a választópolgárok nem feltétlenül tudták azt
a következtetést levonni ezen kijelentés tekintetében, hogy ez az állítás nem
az indítványozó konkrét jogellenes eljárását jelenti, hanem csak egy általános
kritika vele szemben. Az Alkotmánybíróság így megállapította, hogy a Kúria
ítélete nem teljes mértékben vette figyelembe az Alaptörvény hivatkozott
rendelkezéseiből fakadó követelményeket, ezért a támadott ítéletet
megsemmisítette. |