English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02074/2022
Első irat érkezett: 09/12/2022
.
Az ügy tárgya: A Kaposvári Törvényszék 2.Bf.79/2022/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fellebbezés elbírálása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/30/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Márki Zoltán Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.79/2022/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az alkotmányjogi panaszban sérelmezett másodfokú végzésével a Kaposvári Törvényszék helybenhagyta a Kaposvári Járásbíróság által meghozott, az indítványozó bűnösségét megállapító, és vele szemben szabadság-vesztés büntetést kiszabó 10.B.19/2020/52. számú ítéletet. Az indítványozó előadja, hogy az elsőfokú ítélet ellen két beadványban terjesztette elő fellebbezését és az azt megalapozó indokolást, ugyanakkor a másodfokon eljáró bíróság a második beadványában foglaltakat figyelmen kívül hagyta, annak értékeléséről nem adott számot, a végzés indokolása sematikus és általános. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú végzés indokolásának hiányosságai miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. .
.
Támadott jogi aktus:
    A Kaposvári Törvényszék 2.Bf.79/2022/10. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2074_4_2022_Indkieg_egys_szerk_anonim.pdfIV_2074_4_2022_Indkieg_egys_szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3261/2023. (VI. 9.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/09/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.05.09 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3261_2023 AB végzés.pdf3261_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.79/2022/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A dr. Dombi Sándor Zsolt ügyvéd által képviselt indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
      [2] Az indítványozó által kifogásolt határozat a következő.
      [3] A Kaposvári Törvényszék 2022. május 19-én meghozott 2.Bf.79/2022/10. számú végzésével helybenhagyta a Kaposvári Járásbíróság 2022. január 18-án meghozott 10.B.194/2020/52. számú ítéletét, amely az indítványozót számvitel rendje megsértésének bűntette, valamint hűtlen kezelés bűntette miatt halmazati büntetésül négy év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Az indítványozó szerint a kifogásolt bírói döntés sérti az Alap­törvény XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését, mert a Kaposvári Törvényszék végzésének indokolásában a fellebbezés kiegészítésben előadottakra nem reagált.

      [4] 1.1. Az alkotmányjogi panaszban kifogásolt ügy lényege a következő.
      [5] A Kaposvári Járásbíróság 2022. január 18-án meghozott 10.B.194/2020/52. számú ítéletével bűnösnek mondta ki az indítványozót számvitel rendje megsértésének bűntettében, valamint hűtlen kezelés bűntettében. Az indít­ványozó az ítélet szerint ügyvezetőként a gazdasági társaság 2017. évre vonatkozó beszámolóját nem készítette el, nem intézkedett annak közzétételéről, valamint a könyvelőnek az éves beszámoló elkészítéséhez szükséges eredeti iratokat – a könyvelő felszólítása ellenére – nem adta át. Az ítélet szerint az indítványozó továbbá megszegte vagyonkezelői kötelezettségét, amikor a gazdasági társaság érdekeivel ellentétben álló ügyletet kötött és a tényleges értéknél jóval alacsonyabb áron értékesítette a társaság tulajdonát képező ingatlant, továbbá magatartása folytán az így befolyt összeg sem került a társasághoz. Az elsőfokú bíróság az indítványozót halmazati büntetésül négy év börtön fokozatú szabadságvesztésre, öt év közügyektől eltiltásra és öt év időtartamra gazdál­kodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte. Továbbá az elsőfokú bíróság az indítványozóval szemben tízmillió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
      [6] Az ítélet ellen az indítványozó és védője elsődlegesen bűncselekmény hiányában történő felmentés, másodlagosan eltérő tényállás és minősítés alapján enyhítés, valamint a vagyonelkobzás mellőzése végett jelentett be fellebbezést. A védő a fellebbezését írásban indokolta és bizonyítási indítványokat terjesztett elő tanú kihallgatására, igazságügyi könyvszakértő kirendelésére és új ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére vonatkozóan. A Somogy Megyei Főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.
      [7] Ezt követően az indítványozó védője 2022. május 9-én elektronikus úton beadványt nyújtott be, amelyben fellebbezését kiegészítette. A fellebbezés kiegészítése az előző ügyvezető és a könyvelő szerepére, a gazdasági társaság működésére, az eladott ingatlan kapcsán kirendelt igazságügyi szakértőre és szakvéleményére, továbbá arra vonatkozóan tartalmaz érvelést, hogy a könyvelést az indítványozó nem ismerhette meg.
      [8] A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. május 10-én megtartott nyilvános ülésén az indítványozó védője a tanú kihallgatására, igazságügyi könyvszakértő kirendelésére és új ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére vonatkozó indítványait fenntartotta.
      [9] A Kaposvári Törvényszék 2022. május 19-én meghozott 2.Bf.79/2022/10. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 590. § (1) és (2) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljeskörűen bírálta felül. A végzés megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett járt el és olyan a Be. 607. § (1), valamint 608. § (1) bekezdésében és 609. §-ban írt eljárási szabályt nem vétett, amely miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lenne helye. A végzés szerint az elsőfokú bíróság ítélete mentes a Be. 592. § (1) és (2) bekezdésében írt részbeni megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul, a vádlott tagadásával szemben álló részében is. Az elsőfokú bíróság az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékokat besze­rezte, értékelte, és indokolási kötelezettségét is ellenőrizhető módon teljesítette. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenysége teljes, abban hiba, hiányosság, iratellenesség, téves ténybeli következtetés nincs, az a másodfokú eljárás során is irányadó, alappal nem támadható, így a felmentésre, valamint az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés nem vezetett eredményre. A másodfokú bíróság a védelem – tanú kihallgatására, igazságügyi könyvszakértő kirendelésére és új ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére vonatkozó – bizonyítási elutasította, mert a fellebbezésben új bizonyítékra csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a fellebbező valószínűsíti, hogy az ítélet kihirdetése után keletkezett, vagy önhibáján kívül arról csak az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást [Be. 584. § (5) bekezdés].

      [10] 1.2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény a XXIV. cikk (1) bekezdésének, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozva kérte a másodfokú bíróság döntésének megsemmisítését, indokai a következőek.
      [11] Az indítványozó szerint a Kaposvári Törvényszék végzésének indokolásában a 2022. május 9-én benyújtott fellebbezés kiegészítésben előadottakra egyáltalán nem reagált, miközben az indokolásból mindig ki kell tűnnie, hogy a bíróság figyelembe vette, érdemben vizsgálta és értékelte az ügy szempontjából releváns kérdéseket. Az indítványozó szerint a jogerős végzés általánosságokat tartalmaz, amelyek mind a sablonszerű általánosság szintjén maradnak (másodfokú végzés [1]–[9], [11] és [17] pontjai). Az indítvány szerint a végzésben ezen felül látszólag van indokolás, de az indokolás tartalmilag kitérő jellegű, míg a fellebbezés kiegészítésében foglaltakra még irreleváns érvek sem találhatóak álláspontja szerint.
      [12] Az indítványozó szerint a bírói döntést érdemben befolyásolja, és a konkrét ügyben is érdemben befolyásolta, hogy a bíróság a vád alá vont személy büntetőjogi felelősségét alapvetően meghatározó, illetve arra kiható kérdések számbavételét teljesen mellőzte, mert az nem egyeztethető össze a szándékolt bírói döntéssel, és ezzel összefüggésben a bíróság nem is tudja indokát adni, hogy a fellebbezésben felhozott releváns érvek ellenére miért az adott döntést hozta meg.
      [13] Az indítványozó alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tartja, hogy a terhelt a fellebbezése indokai elle­nében nem tudja meg a jogerős végzésből, hogy melyek voltak az ellene hozott döntés melletti érvek. Az indítvány szerint az is alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, ha a csupán általánosság szintjén mozgó, tartalmatlan és a fellebbezésben előadottakhoz képest irreleváns kijelentésekből következően a bíróság nem bírálta el a fellebbezésben előadottakat. Álláspontja szerint a fellebbezésben foglaltakra irányuló reagálás teljes mellőzése, az indokolás teljes hiánya a beállt alapjogsérelem megnyilvánulási formája, tünete.

      [14] 2. Az alkotmányjogi panasz nem tett eleget a befogadhatóság Abtv.-ben előírt feltételének.

      [15] 2.1. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi – formai és tartalmi – feltételeknek, különösen a 27. § szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29–31. § szerinti követelményeknek.

      [16] 2.2. Az indítványozó védője a Kaposvári Törvényszék végzését 2022. július 2-án vette át, az indítványozó az alkotmányjogi panaszt 2022. augusztus 26-án – az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül – nyújtotta be jogi képviselő útján. Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására az indítványozó határidőben kiegészítette az indítványt.
      [17] Az indítvány megjelölte az indítványozó jogosultságát és az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 51. § (1) bekezdés és 52. § (1b) bekezdés a) pont]; az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörben kérte kizárólag az Alkotmánybíróság eljárását. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság által vizsgá­landó bírói végzést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont], valamint az Alaptörvény indítványozó szerint sérelmet szenvedett rendelkezéseket [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben megjelölte az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, továbbá indokolta, hogy a sérelmezett bírói döntések álláspontja szerint miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]. Az indítványozó továbbá kifejezett kérelmet terjesztett elő a támadott bírói döntés megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].
      [18] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét állítva hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmére is. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a hatósági el­járások vonatkozásában fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét, ennél fogva az Alkotmánybíróság az indítványozó által a támadott bírósági végzés kapcsán előadottakat – az egységes indítványi érvelésre is figyelemmel – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben vette figyelembe.
      [19] Az indítványozó számára további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre, érintettsége fennáll a Kapos­vári Törvényszék végzésével összefüggésben, a jogi képviselő meghatalmazását az indítványozó csatolta.

      [20] 3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel nem konjunktív, az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {vö. 21/2016. (XI. 30.) AB hatá­rozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmány­bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

      [21] 3.1. Az indítvány szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sérti, hogy a Kaposvári Törvényszék végzésének indokolásában a 2022. május 9-én benyújtott fellebbezés kiegészítésben előadottakra egyáltalán nem reagált.
      [22] A Kaposvári Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletet, valamint az azt megelőző bírósági eljárást teljes terjedelmében bírálta felül a Be. 590. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítélet egészét, így az ítélet valamennyi rendelkezését, a tényállás megalapozottságát és az ítéletet megelőző bírósági eljárást egyaránt vizsgálata tárgyává tette és a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú ítéletét.
      [23] A Be. 605. § (4) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyásáról hozott végzés ügydöntő határozatnak minősül, annak tartalmával összefüggésben a törvény a határozat szerkesztésre vonatkozó elő­írásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az indokolásában elegendő a helybenhagyás okait röviden ismer­tetni, hiszen az elsőfokú bíróság ítéletének indokai nem szorulnak kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre.
      [24] A Kaposvári Törvényszék végzésében számot adott az elsőfokú ítéletre vonatkozó álláspontjáról, illetve döntésének indokairól. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy „[a] bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása” {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. Az eljárás tisztességessége [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] követelményrendszerén belül nem értékelhető alkotmányos kérdésként önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként meg­indokolt bírósági döntéseket tévesnek, magára nézve sérelmesnek tartja {vö. 3529/2021. (XII. 13.) AB végzés, Indokolás [24]; 3427/2020. (XI. 26.) AB végzés, Indokolás [14]}.
      [25] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az iratokból kitűnően (így a másodfokú végzés indokolásából is megállapíthatóan) a másodfokon eljáró bíróság rögzítette, miszerint az ügyvezető tartozik felelősséggel a könyvelő kiválasztásáért és a számviteli szabályok betartásáért, továbbá a végzésből kitűnően a másodfokú bíróság ­vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság miért az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben foglaltakat fogadta el.

      [26] 3.2. Következésképpen az indítvány nem vetett fel a bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-­ellenesség iránti kételyt, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségűként értékelhető kérdést. Az alkotmányjogi panaszban foglalt érvek alapján ezért nem állapítható meg, hogy az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek fennállnak.

      [27] 4. Ekként az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1) és (2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdése alapján eljárva – az Abtv. 29. §-ára, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel visszautasította.
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          alkotmánybíró




          . Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Márki Zoltán s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/12/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 2.Bf.79/2022/10 of the Kaposvár Regional Court (ruling on appeal)
          Number of the Decision:
          .
          3261/2023. (VI. 9.)
          Date of the decision:
          .
          05/09/2023
          .
          .