Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01055/2017
Első irat érkezett: 04/28/2017
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 57.Pf.637.426/2016/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bizonyítékok felülmérlegelése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/14/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 57.Pf.637.426/2016/4. számú ítélete megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó kártérítés iránt indított pert I. és II. rendű alperes ellen. A Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletében a keresetnek részben helyt adott, és a II. r. alperest kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, a felperes ellenkérelmet, illetve tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet a II. r. alperessel szemben is elutasította. A Törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megvizsgált és elfogadott bizonyíték (a munkalap) önmagában nem igazolja a felperes állítását, ti. hogy a klíma a felek megállapodása szerint kijavításra került a gépjármű átadásáig. A Törvényszék tehát a tényállást jogszabálysértés megállapítása nélkül mérlegeléssel változtatta meg.
Az indítványozó sérelmezi, hogy a Törvényszék nem tartott nyilvános tárgyalást, és nem adott lehetőséget az indítványozónak, hogy a munkalap bizonyító ereje tekintetében nyilatkozzon, illetőleg hogy a Törvényszék nem az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezése mellett döntött, hanem - a bizonyítékok felülmérlegelését követően - érdemben döntött.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, ezen belül a nyilvános tárgyaláshoz és a kontradiktórius eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát..
.
Indítványozó:
    Cséffai Ágnes Júlia
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Törvényszék 57.Pf.637.426/2016/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1055_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_1055_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3253/2017. (X. 10.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: bizonyítékok értékelése; bizonyítékok felülmérlegelése; bírósághoz fordulás joga; jogorvoslathoz való jog; tisztességes eljáráshoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/03/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.10.03 16:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3253_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 57.Pf.637.426/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenesésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Cséffai Ágnes Júlia (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó a panasz előzményeként az alábbiak szerint folytatott szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti pert az egyedi ügy két alperese ellen.
      [3] Az indítványozó hozzátartozója, valamint a II. rendű alperes képviselője adásvétellel vegyes csereszerződés (a továbbiakban: szerződés) megkötésében állapodott meg a következők szerint. A felek elcserélik az indítványozó tulajdonában álló Volvo típusú, valamint a II. rendű alperes tulajdonában álló BMW típusú gépjárművet, az ezen túlmenően fennmaradó vételár-különbözetet, 1 450 000 Ft-ot az indítványozó készpénzben rendezi. Magának a szerződésnek a megkötésére akkor kerül sor, ha a Volvo klímarendszerét az indítványozó megjavíttatja. A szerződéskötés várható időpontját a felek képviselői 2015. május 12., 10:00-ban jelölték meg. A tárgyi napon a II. rendű alperes képviselője megtagadta a szerződéskötést arra hivatkozással, hogy a Volvo klímarendszere nem működik. Az indítványozó a BMW-t trélerrel kívánta elszállítani, ami emiatt meghiúsult, ugyanakkor az autómentő felszámolta a költséget – 158 000 Ft-ot – az indítványozónak. A klímarendszert másnap – május 13-án – egy Kft. ellenőrizte és munkalapot állított ki arról, hogy az rendeltetésszerűen működik. Az ellenőrzésről 14 500 Ft végösszegű számlát állított ki.
      [4] A fentiek nyomán az indítványozó szerződésszegéssel – vagyis az előszerződés szerinti adásvétel megkötésének megtagadásával – okozott kár címén 172 500 Ft – a meghiúsult szállítás és az ellenőrzés költségének összege –, valamint annak 2015. május 13-ától járó törvényes késedelmi kamatainak megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket.
      [5] Az első fokon eljárt Budai Központi Kerületi Bíróság a II. rendű alperest a kereseti követelés, valamint annak 2015. május 16-ától számított törvényes kamatai összegében marasztalta, míg az I. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Mivel az egyeztetések után egyből tisztázódott, hogy nem az I. rendű alperes a BMW tulajdonosa, és ő kizárólag mint a telephely tulajdonosa és a szerződéskötés helyszíne jelent meg, ezért vele szemben az indítványozó nem támaszthatott követelést. A II. rendű alperes marasztalását a Budai Központi Kerületi Bíróság az általa objektívnek tartott egyetlen bizonyítékra, egy Kft. által kiállított munkalapra alapította. A Volvót a meghiúsult szerződéskötés napján elszállították Békéscsabára, és azon a napon nem volt elvárható az indítványozótól, hogy nyitva tartó szervizt keressen, ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeivel összefér az, hogy csak másnap végeztette el a vizsgálatot. A munkalap az indítványozót igazolta, aki ezért alappal tartott igényt a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére.
      [6] A II. rendű alperes fellebbezésére eljárt Fővárosi Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részeit, és a keresetet a II. rendű alperessel szemben is elutasította. Ítéletének indokolásában arra mutatott rá, hogy a követelés természetéből következően az indítványozót terhelte annak bizonyítása, hogy a klímarendszert 2015. május 12. előtt megjavíttatta, erre pedig a rendelkezésre álló bizonyítékok alkalmatlanok, ideértve az indítványozó által bemutatott munkalapot, amely 2015. május 13-ai dátumú, ezért a felek megállapodása szerinti, a szerződéskötés napját megelőző javítás tényét kétséget kizáróan nem bizonyítja. A május 12-ig megtörtént javítás bizonyítottságának a hiánya miatt pedig az indítványozó nem támaszthat igényt a kereset szerinti követelés összegére. A másodfokú eljárást a Fővárosi Törvényszék a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 393. § (2) bekezdésére tekintettel tárgyalás tartása nélkül folytatta le.

      [7] 2. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek, a tisztességes bírósági eljáráshoz (tárgyaláshoz), illetve a jogorvoslathoz való jognak a sérelmére alapította alkotmányjogi panaszát. Előadta, hogy bár valóban nem kérte tárgyalás tartását, ez nem egyenértékű azzal, hogy lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem vizsgálta meg azt, hogy az ügy körülményei, különösen a bizonyítékok újbóli értékelése szükségessé teszik-e a tárgyalás tartását. Az indítványozónak nem volt reális lehetősége annak felismerésére, hogy a másodfokú eljárásban a bizonyítékok ismételt mérlegelésére kerül sor, és a Fővárosi Törvényszék elveti az elsőfokú eljárásban „jogszerű mérlegeléssel megállapított”, számára kötelező tényállást.
      [8] Az indítványozó, továbbra is az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének keretei között, az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogértelmező gyakorlatára támaszkodva előadta, hogy a Fővárosi Törvényszék megsértette a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog részét képező kontradiktórius eljáráshoz való jogot. Ennek alapján lehetőségének kellett volna lennie arra, hogy tudomást szerezzen minden, a bíróság döntésének befolyásolása érdekében benyújtott bizonyítékról vagy észrevételről, továbbá arra, hogy azokra észrevételt tehessen. Ehhez képest először csak a jogerős ítéletben szembesült azzal a körülménnyel, hogy a munkalap nem elegendő a klímarendszer megjavításának igazolására, és a saját kapcsolódó érveit nem fejthette ki.
      [9] A Fővárosi Törvényszék ítélete ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joggal is, mert az indítványozó nem vitathatta az elsőfokú eljárástól eltérő kimenetelű ténymegállapítást. A tényállás felülbírálása révén a kétfokú eljárás tulajdonképpen egyfokúvá válik (mert a másodfokú bíróság önkényesen állapíthat meg az elsőfokú bíróság által megállapítottól eltérő tényállást), és végső soron az így kialakult tényállás esetlegesen sértő volta nem vitatható az indítványozó által.

      [10] 3. Az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. E vizsgálat elvégzése során az alábbiakat állapította meg.
      [11] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróságnak ez alapján a befogadás szakaszában azt kellett megvizsgálnia, hogy az indítványozó által állított azon sérelem, miszerint a belenyugvása mellett tárgyalás nélkül lefolytatott másodfokú eljárást követően csak a jogerős ítéletben szembesült azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint az utólag kiállított munkalap nem igazolja azt, hogy a szerződéskötés kitűzött napjáig megtörtént a klímarendszer kijavítása, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában felvet-e alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést, illetve a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet.
      [12] Az Alkotmánybíróság a 3115/2013. (VI. 4.) AB határozatban elvi jelleggel megállapította, hogy „az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből nem következik, hogy a bíróságok az adott ügyre vonatkozó valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárásban a fél jogait és kötelezettségeit kizárólag tárgyaláson bírálhatj[ák] el” {3115/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [43]}. Később a bizonyítékok felülmérlegelésével összefüggésben kimondta: „az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdése nem rögzít semmilyen elvárást a bizonyítás rendszerét, szabályait illetően, beleértve azt is, hogy melyik jogorvoslati fórum mennyiben mérlegelheti (mérlegelheti felül) a bizonyítékokat”, illetve „[s]em a felülmérlegelés abszolút tilalma, sem az alól meghatározott körű kivételek léte a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogból nem vezethető le” {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [83]; 3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [25]}.
      [13] Utal az Alkotmánybíróság a jelen üggyel bizonyos mértékben analóg – azonban adóüggyel összefüggésben született – 3064/2016. (IV. 11.) AB határozatra is, melynek tárgya a bizonyítékoknak a felülvizsgálati eljárás során megengedett felülmérlegelése és a nyilvános tárgyaláshoz való jog összefüggése olyan esetben, amikor a felülvizsgálati eljárást kérő nem kéri a Kúriától a tárgyalás tartását. E határozatban az Alkotmánybíróság, miután a fenti gyakorlatát általánosságban megerősítette, azt a konkrét ügyre vonatkozóan is irányadónak tartotta, és az indítványt elutasította, egyúttal kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fél saját kockázatára dönt arról, hogy kéri-e vagy nem kéri a tárgyalás tartását {3064/2016. (IV. 11.) AB határozat, Indokolás [14]–[15]}.
      [14] Az Alkotmánybíróság a konkrét ügy körülményeit értékelve a következőkre mutat rá. A Pp. 387. § (1) bekezdése alapján az ún. kisértékű perekben – amilyen a jelen ügy alapját képező peres eljárás is – a Pp. I–XIV. Fejezetének szabályai a törvény hatodik Részében foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A Pp. 393. § (3) bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban tárgyalás tartását a fellebbező fél ellenfele – jelen esetben tehát az indítványozó – a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A Pp. 3. § (6) bekezdése szerint a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra – törvényben előírt időn belül – nyilatkozhassanak. A Fővárosi Törvényszék a támadott ítélet 3. oldalán a II. rendű alperes fellebbezésének tartalmát ismertetve említést tesz arról az érvről, hogy az elsőfokú bíróság által elfogadott munkalap, tekintve, hogy a „perbeli eseményt” (vagyis a szerződéskötés meghiúsulását) követően készült, alkalmatlan annak bizonyítására, hogy a klímarendszert a szerződéskötés kitűzött időpontjáig megjavíttatták. A fellebbezés tehát tartalmazta a munkalap bizonyító erejének vitatását.
      [15] Az indítványozónak mindebből következően lehetősége volt értesülni arról, hogy a munkalap bizonyító erejét vitatják, és belátása szerint kérhette tárgyalás tartását. Az indítvány nem tartalmaz olyan tényállítást, amely azt támasztaná alá, hogy az indítványozó nem értesült a II. rendű alperes fellebbezési kérelméről. Így pedig az Alkotmánybíróság fent ismertetett gyakorlata fényében, valamint arra tekintettel, hogy a tisztességes bírósági eljárás „egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembe vételével lehet csupán megítélni” {7/2013. (III 1.) AB határozat, Indokolás [24]}, nem merül fel olyan körülmény, amely azzal szemben, hogy a Fővárosi Törvényszék valamely, az elsőfokú eljárásban beszerzett bizonyítéknak a Budai Központi Kerületi Bíróságtól eltérő bizonyítóerőt tulajdonított, és ezért a Pp. 394. § (3) bekezdésében rögzített jogkörével élve döntött az ügy érdemében, olyan aggályt támasztana, amely az Abtv. 29. §-a alapján történő befogadást indokolná.
      [16] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényre juttatja azt a gyakorlatát, mely szerint a jogorvoslathoz való jog annak lehetővé tételére kötelezi a jogalkotót, hogy a hatóságok érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében az, akinek a határozat jogát vagy jogos érdekét sérti, valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulhasson {9/2013. (II. 6.) AB határozat, Indokolás [28]}. E gyakorlat keretében az egyfokú fellebbezési rendszer kielégíti a jogorvoslathoz való jog követelményét {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [85]}, és az a jelen peres eljárásban is biztosítva volt a felek részére. A Pp. fent megjelölt rendelkezéseiből az következik, hogy a jogorvoslat (fellebbezés), illetve – az elsőfokú perben való pernyertességére tekintettel – a másodfokú eljárásban való tevékeny részvétel lehetősége nyitva állt az indítványozó számára. Az indítvány nem mutat rá olyan körülményre, amelyből az következne, hogy a Fővárosi Törvényszék elzárta az indítványozót a jogorvoslat, illetve az ellenérdekű fél jogorvoslati kérelmére való reagálás lehetőségétől. Ezért az Abtv. 29. §-ában foglalt követelmények nem valósultak meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése vonatkozásában sem.

      [17] 4. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy eddig kimunkált gyakorlata teljes körben lefedi az indítványban előadott sérelmeket a megjelölt alapvető jogok vonatkozásában, és azok nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Ezért – az Abtv. 56. § (3) bekezdésének megfelelően – az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          04/28/2017
          .
          Number of the Decision:
          .
          3253/2017. (X. 10.)
          Date of the decision:
          .
          10/03/2017
          .
          .