Hungarian
Ügyszám:
.
III/01153/2014
Első irat érkezett: 06/18/2014
.
Az ügy tárgya: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CXL. törvény egyes rendelkezéseivel, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseivel összefüggő bírói indítvány (az eljáró bíróság kijelölése)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/08/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a bíróságok szervezetéről is igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 2012. január 1. és 2012. július 16. között hatályban volt 62-63. §-ai konkrét ügyben való kizárását kéri az Alkotmánybíróságtól. Kéri továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 2011. január 7. és 2013. július 30. között hatályban volt 47. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását is. A Bszi, illetve a Pp. érintett rendelkezései az eljáró bíróságnak az OBH elnöke általi kijelölésével összefüggésben állapítanak meg rendelkezéseket.
Az ügy előzményeként az OBH elnöke 26/2012. (II. 16.) OBHE határozatával jelölte ki az ügyben első fokon eljáró bíróságot.
Az indítványozó bíró az - Alkotmánybíróság 35/2011. (V. 6.) AB határozatában foglaltakra tekintettel - kéri a Bszi. 36/2013. (XII. 5.) AB határozatával alaptörvény-ellenesnek, valamint nemzetközi szerződésbe ütközőnek kimondott 62-63. §-ai rendelkezéseinek konkrét ügyben való kizárását.
Az indítványozó bíró a Pp. megjelölt rendelkezésével összefüggésben előadja, hogy az tartalmilag egyezik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2011. január 7. és 2013. július 31. között hatályban volt, az Alkotmánybíróság 36/2013. (XII. 5.) AB határozatával alaptörvény-ellenesnek kimondott 20/A. §-ával, ezért szükségképpen alaptörvény-ellenes. A támadott rendelkezései továbbá sértik a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot, mivel egyfelől elvonják az eljárási törvényekben megállapított általános hatásköri és illetékességi szabályok szerint irányadó bírói fórumot, másfelől a kijelölő döntés ellen az érintetteknek nincs lehetősége jogorvoslatra..
.
Támadott jogi aktus:
    a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
    a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. § 63. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1153_0_2014_ind_kieg.pdfIII_1153_0_2014_ind_kieg.pdfIII_1153_0_2014_indítvány.anonim.pdfIII_1153_0_2014_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3242/2014. (IX. 22.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2523
    .
    A határozat kelte: Budapest, 09/15/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.09.15 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 2012. január 1. napjától 2012. július 31. napjáig hatályban volt 62.–63. §-ai alkalmazásának kizárására; valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2011. január 7. napjától 2013. július 31. napjáig hatályban volt 47. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A Pécsi Ítélőtábla bírája az előtte Gf.IV.30.402/2013. szám alatt folyamatban lévő ügyben – az eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezte az Alkotmánybíróság által a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatban (a továb­biakban: Abh.) alaptörvény-ellenesnek ítélt, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek (a továbbiakban: Bszi.) a 2012. január 1. napjától 2012. július 16. napjáig hatályban volt 62.–63. §-ai alkalmazásának kizárását. Kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2011. január 7. napjától 2013. július 31. napjáig hatályban volt 47. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességét is.
    [2] Indítványában kifejtette, hogy a Pp. támadott – az eljáró bíróság kijelölésének szabályait megállapító – rendelkezése tartalmilag azonos módon rendelkezik az Abh.-ban alaptörvény-ellenesnek és nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt Bszi. szabályokkal. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben az elsőfokú bíróság kijelölésére a Bszi. és a Pp. megjelölt rendelkezései alkalmazásával került sor. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése értelmében, ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján köteles az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni a jogszabály, vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
    [3] Az indítványozó bíró hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 35/2011. (V. 6.) AB határozatára, miszerint „az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi feladatának egyik lényeges célja az, hogy alkotmányellenes norma ne érvényesülhessen a jogrendben”. Az indítványozó álláspontja értelmében az előtte folyamatban lévő perben a Bszi. már alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és a Pp. – azonos tartalommal bíró – rendelkezéseit alkalmazni kell. A bíróság illetékességének megállapításánál ugyanis a keresetlevél beadásának időpontja irányadó és az illetékesség hiányát a bíróság a Pp. 43. § (1) bekezdése szerint hivatalból veszi figyelembe. „Amennyiben az Alkotmánybíróság kimondja a Bszi. 62.–63. §-a alkalmazásának kizárását, valamint a Pp. 47. § (1) bekezdésének alaptörvény-ellenességét, úgy e rendelkezések jelen [az indítványozó bíró előtt folyamatban lévő] perben nem alkalmazhatók”. Minderre tekintettel nyújtotta be indítványát.

    [4] 2. Az Alkotmánybíróság először az indítványozó bíró indítványtételi jogosultsága tekintetében foglalt állást. Az Abtv. hivatkozott 25. § (1) bekezdése értelmében, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
    [5] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben – az indítványozó bíró állításával ellentétben – arra a megállapításra jutott, hogy a megjelölt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyben az eljáró bírónak nem kell alkalmaznia. A Be. 62.–63. §-ait és a Pp. 47. § (1) bekezdését – mint speciális kijelölési szabályt – az OBH elnöke alkalmazta, amikor a 26/2012. (II. 16.) OBHE számú határozatával a Szekszárdi Törvényszéket az eljárás lefolytatására kijelölte. A bíróság ugyan hivatalból vizsgálja illetékességét, és annak hiányát is hivatalból veszi figyelembe, de az indítványban kifogásolt kijelölés szabályainak az eljáró bíróság általi alkalmazása fogalmilag kizárt. Az eljáró bíróság, amennyiben illetékessége hiányát állapítja meg, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt egyéb jogkövetkezményeket alkalmazza.
    [6] Tekintettel arra, hogy ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a megjelölt rendelkezéseket a bírónak nem kell alkalmaznia {lásd 6/2014. (II. 26.) AB határozat, Indokolás [14]}, ezért az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt kérdések érdemi vizsgálatát mellőzte, és az Abtv. 64. § d) pontja alapján a bírói kezdeményezést visszautasí­totta [lásd 3111/2014. (IV. 17.) AB végzés, 3112/2014. (IV. 17.) AB végzés].

        Dr. Kiss László s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kovács Péter s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        06/18/2014
        .
        Number of the Decision:
        .
        3242/2014. (IX. 22.)
        Date of the decision:
        .
        09/15/2014
        .
        .