English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01460/2019
Első irat érkezett: 09/13/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.20.250/20192. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés, szerencsejáték)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/30/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó − az Abtv. 27. § alapján − a Kúria Pfv.III.20.250/2019/2. számú végzése, Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.279/2018/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A szerencsejáték szervező tevékenységet folytató indítványozó gazdasági társaság a Magyar Állam ellen kártérítés iránt indított pert tekintettel arra, hogy az, a szerencsejátékot korlátozó nemzeti szabályozás kialakításával (jogalkotás) neki kárt okozott, mivel egyfelől ötszörösére emelte a pénznyerő automaták játékhelyenként fizetendő játékadóját, továbbá százalékos mértékű adó befizetését is előírta, amivel a pénznyerő automaták üzemeltetését jelentősen megdrágította. Az új szabályok alapján a szóban forgó pénznyerő automaták engedélyeit azonnal vissza kellett szolgáltatni, az automatákat meg kellett semmisíteni, amely után a Magyar Állam azóta sem foganatosított kártalanítást. Az indítványozó kártalanítás iránti keresetét az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 28.P.24.936/2016/16. számú ítéletével elutasította. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.279/2018/3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kúria Pfv.III.20.250/2019/2. számú végzésével hivatalból elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben biztosított tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való alapvető jogát, mivel a bíróságok tévesen határozták meg, illetve nem tisztázták a pertárgy értékét és az ezzel összefüggő jogi képviseleti jogosultságot. Mindezek által megvalósult a 6/2013. (III. 1.) Ab határozat szerint meghatározott fair trial sérelme is. .
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Pfv.III.20.250/20192. számú végzése, Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.279/2018/3. számú végzése,
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1460_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_1460_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3116/2020. (V. 8.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 04/21/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.04.21 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3116_2020 AB végzés.pdf3116_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.III.20.250/2019/2. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.278/2018/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselő (dr. Cserta Zoltán György jogtanácsos) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben kérte a Kúria Pfv.III.20.250/2019/2. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.278/2018/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését.

      [2] 1.1. A megelőző bírósági eljárásban az indítványozó felperesként vett részt.
      [3] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 28.P.24.936/2016/16. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította. Kötelezte az indítványozót, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1 736 211 Ft perköltséget, és külön felhívásra fizessen meg az államnak 1 500 000 Ft illetéket.
      [4] Az ítélettel szemben az indítványozó kijavítás iránti kérelmet, és a kijavítás elutasítása esetére – az ítélet perköltségre és illetékfizetésre vonatkozó rendelkezései vonatkozásában – fellebbezést terjesztett elő.
      [5] Az elsőfokú bíróság a 18. sorszámú végzésével a kijavítás iránti kérelmet elutasította, amely ellen az indítványozó fellebbezéssel élt. Az elsőfokú bíróság a 21. sorszámú végzésével – elutasítás terhe mellett – felhívta az alperest a 16. sorszámú ítélet és a 18. sorszámú végzés hiányainak pótlására. Az indítványozó a hiánypótlásnak a 22. sorszámú beadványában tett eleget.
      [6] Az elsőfokú bíróság a 28.P.24.936/2016/23. számú végzésével az indítványozónak a kijavítást elutasító végzés elleni fellebbezését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 237. §-a alapján hivatalból elutasította. Indokolása szerint az indítványozó fellebbezése a hiánypótlás ellenére sem felelt meg a határozott kérelem feltételeinek, mert nem jelölte meg összegszerűen, hogy a perköltségre és az illetékre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását mennyiben kívánja.
      [7] A Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: másodfokú bíróság) az indítványozó fellebbezése folytán a 28.P.24.936/2016/23. számú elsőfokú végzést helybenhagyta.
      [8] Az indítványozó felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. A Kúria rámutatott, hogy a fellebbezést a Pp. 237. §-a alapján hivatalból elutasító végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak, mert az nem tartozik a Pp. 270. § (2) és (3) bekezdése szerint felülvizsgálattal támadható határozatok körébe.

      [9] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint az indítvánnyal támadott bírói döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.
      [10] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában részletesen bemutatta, hogy az első- és másodfokú bíróság miért számította – álláspontja szerint – tévesen az adott ügyben a pertárgyértéket, és ebből következően miért határozták meg tévesen a perköltség és az eljárási illeték összegét. Hangsúlyozta, hogy az alapeljárással kapcsolatban elengedhetetlen lett volna a pertárgyérték tisztázása, ami azonban teljes mértékben elmaradt. A tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelmét idézték elő mindkét fokon az ügyben eljáró bíróságok azzal, hogy az ügy lényegi körülményeit – a pertárgy tényleges értékét – tévesen határozták meg, illetve a jogorvoslati kérelem alapján sem vizsgálták.

      [11] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

      [12] 2.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasznak a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye {például: 3090/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [22]; 3131/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3279/2017. (XI. 2.) AB végzés, Indokolás [7]; 3168/2018. (V. 18.) AB végzés, Indokolás [38]–[41]}. A bírósági eljárást – egyéb határozattal – befejező bírói döntések minősítése során az Alkotmánybíróság a panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást (vagy annak valamelyik szakaszát) szabályozó törvényi rendelkezéseket veszi alapul {így a Pp. vonatkozásában: 3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [11]}.
      [13] Az Alkotmánybíróság a Kúriának a felülvizsgálati kérelem hivatalból való elutasításáról rendelkező végzését eljárást befejező bírói döntésnek tekinti, amely az Abtv. 27. §-án alapuló törvényi feltételek alapján alkotmányjogi panasszal megtámadható.
      [14] Erre tekintettel a jelen ügyben az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 27. §-ában foglaltaknak abban a részében, amelyben a Kúria hivatalból elutasító végzésének az alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában állítja.
      [15] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ugyanakkor az, hogy az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jog sérelme kapcsán – egyebek mellett – az eljárás egészét illető törvényességi kifogásokat is tett, a Kúria hivatalból elutasító végzésén keresztül az eljárás egészének – különösen a jogerős döntésnek – az alkotmányossági vizsgálatát nem alapozza meg. Az alkotmányjogi panasz alapján lefolytatott alkotmányossági felülvizsgálat keretében ugyanis a Kúria hivatalból elutasító (nem érdemi) döntésén keresztül kizárólag a korábban alkotmányjogi panasszal megtámadott, de a felülvizsgálati eljárás miatt érdemben nem vizsgált jogerős döntés vizsgálható, a korábbi alkotmányjogi panaszba foglalt kérelemnek megfelelően [lásd: 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalás az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről].
      [16] Ebből következően a jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.278/2018/3. számú végzésének állított alaptörvény-ellenességét a Kúria végzésén keresztül nem vizsgálhatta.

      [17] 2.2. Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság törvényi feltételeinek vizsgálata során megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésén alapuló törvényi feltételeinek nem tesz eleget.
      [18] Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét a Kúria végzése vonatkozásában pusztán állította, azonban a panasz nem tartalmazza „az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], illetve az „indítványban foglalt kérelem részletes indokolását” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: nem alkalmas az indítvány az érdemi elbírálásra, ha megjelöli ugyan az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérülni vél, de nem indokolja meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra vonatkozóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a bírói döntés {3075/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [19]; 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [26]}. Az elégtelen indokolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ha a támadott bírói döntés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható meg összefüggés, vagy az alkotmányjogi értelemben nem releváns {3063/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [27]}.

      [19] 3. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglalt követelményeknek, részben pedig az Abtv. 27. §-ában írt befogadási kritériumoknak. Erre tekintettel az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – figyelemmel az Ügyrend és 32. § (4) bekezdésére is – visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Czine Ágnes

          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Horváth Attila

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Sulyok Tamás

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/13/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. Pfv.III.20.250/2019/2 of the Curia (damages, gambling)
          Number of the Decision:
          .
          3116/2020. (V. 8.)
          Date of the decision:
          .
          04/21/2020
          .
          .