Hungarian
Ügyszám:
.
III/00242/2020
Első irat érkezett: 02/07/2020
.
Az ügy tárgya: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni indítvány (jogi személy földhasználati joga)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/17/2020
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró az előtte folyamatban lévő ügyben - az Abtv. 25. §-a alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 108. § (5) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint alkalmazhatóságának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól.
A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes jogelődje és az alperes közötti megállapodás alapján a földhivatal - több ingatlan vonatkozásában - használati jegyzett be a felperes javára. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatala 2014-ben született határozataival a felperes használati jogait az ingatlanok vonatkozásában törölte a Fétv. 108. § (1) bekezdése alapján (szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik). A felperes kereseti kérelme alapján a bíróság a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte és közigazgatási szerveket új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban az elsőfokú közigazgatási szerv végzésével megkereste az ügyészséget a Fétv. 108. § (4)-(5) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása iránt és a használati jog visszajegyzésre irányuló eljárást felfüggesztette. A felperes fellebbezése folytán az alperes az elsőfokú végzést helybenhagyta. A felperes ezt követően nyújtotta be a bírósági felülvizsgálat iránti keresetét.
A Fétv. 108. § (4)-(5) bekezdése szerint, ha a bíróság döntése alapján az (1) bekezdés alapján megszűnt jog visszaállítása szükséges, azonban ezen jog alaki vagy tartalmi hiba folytán az eredeti bejegyzése időpontjában hatályos jogszabályok alapján sem kerülhetett volna bejegyzésre, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt és az eljárását az ügyész vizsgálata és az az alapján indított per befejezéséig felfüggeszti. A (4) bekezdés szerinti hibának kell tekinteni, ha a használat jogának jogosultja jogi személy.
Az indítványozó bíró érvelése szerint a használati jogok felperes javára történő bejegyzése időpontjában nem volt kifejezett jogszabályi tiltó rendelkezés használati jog jogi személy javára történő alapítására és bejegyzésére vonatkozóan. A bejegyzés időpontjában hatályos Ptk. ugyan kifejezetten nem ismerte a jogi személy használati jogát, a bírói gyakorlatban irányadó értelmezés és a jelenleg hatályos Ptk. alapján azonban használati jog jogosultja jogi személy is lehet. Így a sérelmezett rendelkezés egy olyan magatartást minősített jogellenessé, amely a bejegyzés időpontjában jogszerűnek, hibától mentesnek volt tekinthető. A bíróság álláspontja szerint ezért a jogalkotó azzal, hogy a sérelmezett rendelkezéssel a jogi személy javára létesített használati jogot jogszabályba ütköző hibának tekintette, megsértette a jogbiztonság követelményét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát és a tulajdonhoz való jogot. .
.
Indítványozó:
    Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Támadott jogi aktus:
    a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pont
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_242_0_2020_inditvany_anonim.pdfIII_242_0_2020_inditvany_anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy folyamatban lévő, a földforgalmi
tárgyú jogvitával kapcsolatos perben a Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyik
törvényi rendelkezés megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az
Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította, de emellett hivatalból
megállapította, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
törvény egy szakasza alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy bíróság
európai uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem
mellőzheti. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperesnek több
ingatlan vonatkozásában használati joga volt bejegyezve, azonban az eljáró
közigazgatási szervek a használati jogait törölték a vitatott törvényi szakasz
egy rendelkezése értelmében. Az indítvány lényege szerint a jogalkotó azzal,
hogy a vitatott törvényi rendelkezésben akként döntött el egy, a jogirodalomban
és a bírósági gyakorlatban is vitás kérdést, hogy a jogi személy javára
létesített használati jogot jogszabályba ütköző hibának tekintette, megsértette
a jogbiztonság követelményét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, illetve
a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította,
hogy a vitatott rendelkezések közvetlenül nem szüntetnek meg jogot, így nem
sértik az indítványozó tulajdonhoz való jogát; illetve a használati jogokat a
törvény a jövőre nézve szüntette meg, így a rendelkezés a visszaható hatály
tilalmába sem ütközik. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy habár
az indítványnak nem adott helyt, az indítványozó bíró mégis alapos okkal
kezdeményezte a törvényi rendelkezés vizsgálatát. A Kúria A Kúria legutóbbi
döntéseiben ugyanis – az EUB SEGRO-döntését követve – a vonatkozó törvényi
rendelkezés alkalmazását az európai uniós joggal ellentétesnek nyilvánította,
így az uniós jog elsőbbségének elvéből következően az uniós joggal ellentétes
tagállami szabályozás alkalmazását kizárta, majd ezt kiterjesztette nem európai
uniós jogi érintettségű helyzetekre is. Az Alkotmánybíróság ezért az ügyben
szükségesnek látta feloldani azt az ellentmondást, amely az uniós jog
elsőbbsége és az Alaptörvény között a bírói értelmezések következtében
kialakult. Érvényes és hatályos magyar jogszabály alkalmazhatóságát, illetve
alkalmazandóságát, mindenkire kiterjedő hatállyal, a jogalkotó aktusán kívül
csak az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése szüntetheti meg, a bíróság ilyen
tartalmú döntését az Alaptörvény kizárja. Az Alkotmánybíróság álláspontja
szerint az Európai Unió tagállamaiban egységesen alkalmazandó konkrét jogi
aktus hiányában, az Európai Unió Bírósága ítéletének kiterjesztő
értelmezésével, bíróság hatályos törvényt nem hagyhat figyelmen kívül, éppen
ellenkezőleg: az Alaptörvény az állam minden szervének, így a bíróságoknak is
kötelességévé teszi hazánk alkotmányos önazonossága védelmét. A hatályos hazai
jog alkalmazásának indokolatlan mellőzése sérti a jogállamiság elvét, a
hatályos hazai jog önkényes mellőzése tehát alaptörvény-ellenes, bármilyen
okból is történjék, így arra az uniós jog indokolatlan alkalmazása vagy vélt,
de valójában nem létező kollízió feloldása sem ad lehetőséget. Az
Alkotmánybíróság így alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a
bíróság európai jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem
mellőzheti. Az alkotmányos követelmény figyelembevétele a bíróságok számára
nemcsak a vizsgált esetben, hanem általában is irányadó, ezzel kapcsolatos
kétség esetén indokolt a hazai jogszabályt érintő bírói kezdeményezést
benyújtani az Alkotmánybírósághoz, mert csak ebben az esetben kerül az
Alkotmánybíróság abba a helyzetbe, hogy az esetleges kollíziót feloldja.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.04.28 10:00:00 Teljes ülés
2020.05.05 10:00:00 Teljes ülés

.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
.
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.