Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01934/2016
Első irat érkezett: 11/28/2016
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.21.678/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártalanítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/06/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Pfv.I.21.678/2015/6. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.167/2015 számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - perbeli felperes - tulajdonában álló épületben található, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a perbeli alperes az épület létesítése óta trafóházként használta. Az indítványozó levélben felszólította az alperest kártalanítás megfizetésére. Az alperes a jogalapot nem vitatta, azonban az összeget eltúlzottnak találta. Az indítványozó az alperest kártalanítás megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság az alperest a kártalanítás megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és az indítványozó keresetét elutasította. A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és a megállapított fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a tulajdonhoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.I.21.678/2015/6. számú ítélete
    Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.167/2015 számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1934_2_2016_indkieg_anonimizált.pdfIV_1934_2_2016_indkieg_anonimizált.pdfIV_1934_0_2016_indítvány_anonimizált.pdfIV_1934_0_2016_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3180/2017. (VII. 14.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 07/04/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.07.04 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3180_2017 AB végzés.pdf3180_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.21.678/2015/6. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.167/2015. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása, és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó a csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.I.21.678/2015/6. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.632.167/2015. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául az indítványozó előadta, hogy a tulajdonát képező épülettömbben található nem lakás céljára szolgáló helyiséget az alperes (és jogelődjei) 1984 óta transzformátor és kapcsoló berendezések üzemeltetése céljából használja. Az indítványozó (felperes) felszólította az alperest a használatért járó ellentételezés/kártalanítás megfizetésére. Az egyezségi kísérlet eredménytelenségére tekintettel az indítványozó keresettel élt kártalanítás megfizetésére kötelezés iránt. Az első fokon eljáró bíróság fizetési kötelezettséget állapított meg az alperes terhére, azonban a felperes fellebbezést nyújtott be az első fokú ítélet megváltoztatását kérve, a megítélt összegek szakértő által megállapított összegben való meghatározása, valamint a perköltségnek a valós összeg szerinti megállapítása iránt. A másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította azzal, hogy a felperes nem tudta igazolni a tárgyi helyiségek tulajdonjogát. Az indítványozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nyomán a Kúria a másodfokú ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és az első fokú ítéletnek az alperest terhelő, fizetési kötelezettséget megállapító rendelkezését – jogalap nélküli birtoklás jogcímén – helyben hagyta. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletnek a keresetet elutasító rendelkezését hatályában fenntartotta, arra hivatkozással, hogy a kártalanításra irányuló kereseti kérelem megalapozatlan, mivel sem az ágazati törvény (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény), sem a Ptk. nem rendelkezett arról, hogy használati jog alapításának hiányában, önmagában a tényleges használatért is kártalanítás jár.
      [3] Az indítványozó ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát, mivel álláspontja szerint a bíróságok az ügy érdemére kiható módon tévesen értelmezték a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Erre tekintettel kérte az Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a sérelmezett ítéletek alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat, mivel álláspontja szerint azok az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével ellentétesek.
      [4] Az indítványozó tájékoztatása szerint a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, további jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésére, az ügyben született jogerős döntéssel szemben perújítás nincs folyamatban.
      [5] Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. Az indítványozó a megjelölt hiányosságokat pótolta és beadványát kiegészítve megerősítette, hogy a bíróságok tévesen értelmezték a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és ezzel az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével ellentétes döntéseket hoztak.

      [6] 2. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
      [7] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó az alapul szolgáló ügy felperese, jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
      [8] Az indítványozó szövetkezet, tehát nem magánszemély, azonban az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdése értelmében a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, amelyek természetüknél fogva nemcsak az emberre vonatkoznak. Az indítványozó az alapügyben a kártalanítás megállapítása iránt előterjesztett keresete révén felperes volt, majd a felülvizsgálati kérelem előterjesztője, tehát az egyedi ügyben érintettsége fennáll {lásd: 3094/2016. (V. 12.) AB végzés, Indokolás [9]}.
      [9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.678/2015/6. számú ítéletét 2016. szeptember 20. napján kézbesítették, az alkotmányjogi panaszt 2016. november 3-án – határidőben – terjesztették elő.
      [10] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontját, valamint a (3) bekezdés b) pontját, és az Abtv. 27. §-át, amelyek alapján kérte az alkotmánybírósági eljárás lefolytatását. Megjelölte a sérelmezett bírósági ítéleteket, amelyek tekintetében kérte az alaptörvény-ellenesség megállapítását és azok megsemmisítését. Kérelme alátámasztásául ismertette az alapul szolgáló ügyet, és megjelölte az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését, mellyel – álláspontja szerint – a sérelmezett ítéletek ellentétesek.
      [11] Az eredeti alkotmányjogi panasz beadványban, valamint annak kiegészítésében az eljáró bíróságok téves jogértelmezését kifogásolva az indítványozó azt kívánta elérni, hogy az Alkotmánybíróság változtassa meg a bíróságok álláspontját, azaz kártalanítás címén a kereseti kérelemben megjelölt teljes összeg megfizetésére kötelezzék az alperest. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján azonban az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és kiküszöbölje az azt érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Az indítványozó azonban alkotmányjogi panaszában nem tárt fel olyan alaptörvény-ellenességet, mely a bírói döntések alkotmányossági szempontból történő vizsgálatát indokolná {lásd: 3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]; 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]; 3218/2015. (XI. 10.) AB végzés Indokolás [16]}.
      [12] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg, így annak befogadását, figyelemmel az 56. § (2) és (3) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés a) pontjára visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/28/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3180/2017. (VII. 14.)
          Date of the decision:
          .
          07/04/2017
          .
          .