Hungarian
Ügyszám:
.
II/00242/2019
Első irat érkezett: 02/05/2019
.
Az ügy tárgya: A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egyes rendelkezései, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll (közigazgatási bíróságok felállítása, bírósági szervezet átalakítása)
.
Eljárás típusa: Utólagos normakontroll eljárás
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:az országgyűlési képviselők egynegyede
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/06/2019
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó országgyűlési képviselők egynegyede - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja és az Abtv. 24. § (1) bekezdése, valamint 32. §-a alapján - a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény 25. § (2) bekezdés e) és f) pontja, 28. § (1) bekezdése, V. fejezet 7. címe, 34. § (4)-(6) bekezdése, V. fejezet 12. címe, 51. § (2) bekezdése, 57. § (1)-(2) bekezdése, 61. § (2), (4)-(5) bekezdése, 67. §-a, 70. § (7)-(8) bekezdése, 71. §-a, 72. §-a, 73. § (3) bekezdése, V. fejezet 31. és 32. címe és 83. § (1)bekezdése, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény 11. § (6) bekezdése, 12. §-a, 13. §-a, 14. § (3) bekezdése és 15. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók kérték továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a fenti törvényi rendelkezések az elfogadásuk körülményeire tekintettel közjogilag érvénytelenek, így azokat a hatálybalépésükre visszamenőleg kérték megsemmisíteni.
Az indítványozók előadták, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 5. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés ülésén egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. 2018. december 12-én, a T/3353. számú és T/3354. számú törvényjavaslatok elfogadására vonatkozó szavazások napján, az elnöki feladatokat ellátó alelnök nem vezette szabályosan az ülést, mert nem ült az elnöki emelvényen, és nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem.
Az indítványozók álláspontja szerint szintén alkotmányos aggályokat vet fel ezen túl, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, hiszen - a képviselők jelzése alapján - akkor is lehetett szavazni, ha nem volt bent a képviselő szavazókártyája. Ez azt jelenti, hogy technikailag akár más is szavazhatott helyette.
Az indítványozók érvelése szerint azzal, hogy a levezető elnök a két törvény elfogadása során nem az Ogytv. rendelkezései szerint biztosította az Országgyűlés tárgyalásának rendjét, sérült az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése, amely a jogsértő eljárásban elfogadott törvény közjogi érvénytelenségét eredményezi.
Az indítványozók előadták továbbá, hogy a közig. bír tv. bár 2020. január 1-jén lép csak hatályba, az ezt megállapító és a végleges szabályozásnak megágyazó, szervezeti változásokat bevezető hatályba léptető tv. már 2019. február 1-jén. A két törvény előkészítési eljárásának időbeli rövidségére tekintettel felmerül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt alapelv sérelme. Jelen ügyben ugyanis a bírósági szervezet kerül teljes átalakításra. Magának a közig. bír. tv.-nek az előkészítését nem előzte meg széleskörű szakmai előkészítés. Aggályosnak tekinthető jogállamisági szempontból, mivel felveti a jogbiztonság sérelmét is, miszerint a folyamatban lévő közigazgatási tárgyú jogegységi eljárások 2019. december 31. napján a törvény erejénél fogva megszűnnek, továbbá hogy 2020. január 1-jét követően közigazgatási elvi bírósági határozat és elvi bírósági döntés nem tehető közzé, és a korábban közzétettek nem alkalmazhatóak.
Az indítványozók álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések olyan jogköröket biztosítanak a miniszternek - a végrehajtó hatalmi ág részeseként -, amely alkalmas a törvényhozó hatalmi ág feletti olyan ellenőrzésre, hogy a miniszter egyes aktusai megtétele nélkül a (közigazgatási) bírósági ág működésképtelen lenne. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti független és pártatlan bíróság, továbbá az ítélkezési tevékenységben történő utasíthatóság kiküszöbölését előíró 26. cikk (1) bekezdése sérül ezáltal, az indítványozók álláspontja szerint.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény 25. § (2) bekezdés e) és f) pontjam 28. § (1) bekezdése, V. fejezet 7. címe, 34. § (4)-(6) bekezdése, V. fejezet 12. címe, 51. § (2) bekezdése, 57. § (1)-(2) bekezdsée, 61. § (2), (4)-(5) bekezdése, 67. §-a, 70. § (7)-(8) bekezdése, 71. §-a, 72. §-a, 73. § (3) bekezdése, V. fejezet 31. és 32. címe és 83. § (1) bekezdése
    a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény 11. § (6) bekezdése, 12. §-a, 13. §-a, 14. § (3) bekezdése és 15. §-a
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
C) cikk (1) bekezdés
T) cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
25. cikk (5) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
II_242_0_2019_indítvány_anonim.pdfII_242_0_2019_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
II_242_23_2019_amicus_mhb_anonim.pdfII_242_23_2019_amicus_mhb_anonim.pdfII_242_15_2019_amicusHelsinkiB_anonim.pdfII_242_15_2019_amicusHelsinkiB_anonim.pdfII_242_6_2019_Im_állásf_anonim.pdfII_242_6_2019_Im_állásf_anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Országgyűlési képviselők negyede indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság
semmisítse meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. Az indítványozók
egyrészt a kellő felkészülési idő, másrészt a hatalommegosztás, harmadrészt
pedig az ítélkező bírák pártatlansága és befolyástól mentes döntéshozatala
követelményének sérelmét állították.
Álláspontjuk szerint a bírói függetlenség elvét sérti, hogy a közigazgatási
bíróvá válásnál az igazságügyi miniszter dönthet arról, hogy ki lehet bíró; a
miniszter választja ki a bírói tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót,
nevez ki bírósági vezetőket, és dönt költségvetési kérdésekben.
Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok
függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvénnyel megváltoztatta,
illetve kiegészítette a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt és az annak
hatálybalépéséről szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság a módosított,
kiegészített törvények vizsgálatánál abból indult ki, hogy a bírói függetlenség
történeti alkotmányunk vívmánya, de az nem azonosítható az ítélkezési
tevékenységnek keretet adó bírósági szervezet teljes igazgatási
függetlenségével. A bírósági igazgatásra több modell létezik (miniszteri
modell, a bíró tanácsok általi igazgatás, illetve a vegyes modell és ezek
különböző alfajai). A hangsúly ezért azon van, hogy az igazgatás kizárólag a
bíróságok szerkezeti működését (pl. mely településeken indokolt bíróságot
működtetni, milyen létszámmal) érintse, és a szakmait, vagyis az ítélkezési
tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan a bíró és a bírósági szervezet
függetlenségét érdemben ne befolyásolja. Történeti alkotmányunk vívmánya az az
elvi megkülönböztetés, amely az ítélkező tevékenységet elválasztotta a
bíróságokra, mint szervezetekre irányuló külső igazgatástól. Az igazgatás
azonban kifejezetten végrehajtói jellegű tevékenység. A bíróságok igazgatása a
végrehajtó hatalomra bízott közigazgatási feladat. Önmagában a miniszteri
igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget.
Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre –
vagyis az ítélkező tevékenységre -nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-
ellenesség nem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság az indítvány kifogásait részletesen vizsgálva
megállapította, hogy a törvény a bírói szervek részvételével megvalósuló, az
igazságügyi miniszter egyoldalú politikai meghatározottságát semlegesítő
ellensúlyt biztosítja. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) Személyi
Tanácsának a bíróvá válás folyamatában és egyes bírósági vezetők kinevezésénél,
felmentésénél megfelelő jogosítványai vannak. A közigazgatási bíróságok
igazgatásáért felelős miniszter költségvetési jogkörei közvetlenül az
Alaptörvényen alapulnak, a bírói szervek és vezetők közreműködése az
igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként
elegendő. A bírók beosztása és áthelyezése, kirendelése, a címadományozás
szabályai kellő garanciákat tartalmaznak az ítélkező tevékenység függetlensége
elvének védelme érdekében.
A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre
alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Balsai István, Pokol Béla és Stumpf
István alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.05.28 10:00:00 Teljes ülés
2019.06.04 10:00:00 Teljes ülés

.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
Subject of the case:
.
Posterior norm control aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling certain provisions of the Act CXXX of 2018 on Administrative Courts and of the Act CXXXI of 2018 on the Entry into Force of the Act on Administrative Courts and on Certain Provisional Rules (setting up administrative courts, reform of the organisation of courts)
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.