Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Mfv.X.10.049/2021/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó bíró. Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke ítélőtáblai bírói álláshelyre írt ki pályázatot, amelyen az indítványozó is indult. Az érintett ítélőtábla bírói tanácsa a pályázati rangsorban az indítványozót az ítélőtábla személyi állományába történő áthelyezésre terjesztette fel az ítélőtábla elnökének. Ezt követően az OBH elnöke a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Határozatának indokolása szerint a pályázat kiírását követően bekövetkező munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését. Ezzel egy időben újabb pályázatot írt ki ítélőtáblai bírói álláshely betöltésére, amelyen az indítványozó a bírói tanács szavazása alapján ismételten első helyen végzett. Ezt a pályázatot az OBH elnöke - azonos indokolással - szintén eredménytelenné nyilvánította, majd ugyanerre az álláshelyet kirendeléssel betöltötte. Az indítványozó ezt követően pert indított a pályázatokat eredménytelenné nyilvánító OBH elnöki határozatok semmisségének megállapítása, és az ő ítélőtáblára történő áthelyezése, másodlagosan a pályázatok érdemi elbírálására kötelezés érdekében. A bírósági eljárást végül a Kúria alkotmányjogi panaszban támadott Mfv.X.10.049/2021/16. számú ítélete zárta le érdemben, amely megállapította, hogy az indítványozó kereshetőségi jogának hiányát az OBH elnökével szemben, ezért az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése - a kereshetőségi jog hiányának megállapításával - megfosztotta a tényleges jogorvoslathoz való jogától, önkényes, és korlátozza a bírói függetlenségét is, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését és 26. cikk (1) bekezdését is sérti. Bár a Kúria ítéletében megállapítja, hogy a pályázatokat eredménytelenné nyilvánító OBH elnöki határozatok az indítványozó jogait érintik, kereshetőségi joga hiányában mégsem érvényesülhetett a bírósághoz forduláshoz való, Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított joga, nevezetesen hogy a határozatokkal érintett jogait perbe vigye olyan módon, hogy azoknak érvényt tudjon szerezni..
. |