Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a alapján – a vad védelméről, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló szóló 1996. évi LV. törvény 108. § (1) bekezdés, valamint a Kúria Pfv.V.21.334/20221/8. számú ítélete, a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.053./2021/8. számú ítélete és a Tatabányai Törvényszék 16.P.20.040/2019/82. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy alapját képező tényállás szerint az ügy felperese (a továbbiakban: indítványozó) tív éves ciklusban meghatározott vadászterület vadászatra jogosultja, haszonbérlője volt. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (1) bekezdése alapján a földtulajdonosi közösség gyűlése kizárta az indítványozó előhaszonbérleti jogát és felhatalmazták a közös képviselőt, hogy kössön haszonbérleti szerződést az ügy II. rendű alperesével. A vadászati hatóság a létrejött haszonbérleti szerződés alapján a II. rendű alperest vadászatra jogosultként nyilvántartásba vette. Az indítványozó keresetében annak megállapítását kérte, hogy a haszonbérleti szerződés vele szemben hatálytalan, illetve érvénytelen, a szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre; további kereseteiben kérte - a gyűlésen meghozott 7. és 10/2016. (VIII. 26.) számú határozatok érvénytelensége folytán - a szerződés létrehozását közte és a I. rendű alperes között, illetve kérte az I. rendű alperes kötelezését a társult vadászati jog versenyeztetés útján történő hasznosítására. Kérte azt is megállapítani, hogy az I. rendű alperes az indítványozó jó hírnevét megsértette az előhaszonbérleti joga kizárásával, ezért elégtétel adásra és sérelemdíj megfizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság elutasította az indítványozó keresetét; megállapította, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívása közigazgatási eljárásban, a földtulajdonosi közösség határozata a Vtv. 14. § (3) bekezdése alapján indított perben vizsgálható. Ezen rendelkezés alapján a nem föltulajdonos indítványozó a határozat megtámadására azonban nem jogosult. Az elsőfokú bíróság rögzítette továbbá, hogy a szerződés érvénytelenségének a megállapítását a Ptk. rendelkezései értelmében csak a szerződő felek kérhetik, valamint, hogy az előhaszonbérleti jog kizárása személyiségi jogot nem sért. A másodfokú bíróság - az elsőfokú eljárási illeték pontosításával, valamint az elsőfokú ítélet indokainak módosítása és kiegészítése mellett - helybenhagyta az ítéletet. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelme nyomán a jogerős ítéletet fenntartotta; elvi éllel mondta ki, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult nem támadhatja keresettel a földtulajdonosi közösség kisebbségének a jogvédelmét szolgáló szabály alapján a földtulajdonosi közösség gyűlésének határozatait. Az elővásárlási joga megsértéséből, a mások által megkötött haszonbérleti szerződés hatálytalanságából eredő igényét hatálytalansági keresettel a Ptk. alapján érvényesítheti. A jogi érdekeltsége, az anyagi kereshetőségi joga kizárólag erre terjed ki, az elővásárlási joggal kapcsolatos jogsértésre hivatkozással a szerződés érvénytelenségének a megállapítását nem kérheti.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntés által sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel az indítványozó előhaszonbérleti joga jogellenes kizárását elmulasztották elbírálni; illetve a bíróságok az indítványozó kereseti kérelmeinek elbírálása során alkalmazott jogszabályokat nem az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték. Az indítványozó által támadott Vtv. 108. § (1) bekezdése pedig ellentétes a tisztességes gazdasági verseny követelményével..
. |