A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.35.732/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.35.732/2012/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.VI.35.732/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozót az első fokú adóhatóság 430 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi regionális Adó Főigazgatósága (a továbbiakban: Főigazgatóság) az első fokú határozatot helyben hagyta. Az indítványozó keresetet nyújtott be a Kecskeméti Törvényszékhez. Az eljárás lefolytatását követően a Kecskeméti Törvényszék a Főigazgatóság határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az ítélet ellen a Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a Kecskeméti Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és az indítványozó keresetét elutasította.
[3] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában részletesen kifejtett álláspontja szerint a Kúria ítélete az Alaptörvény következő rendelkezéseit sérti: Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés; C) cikk (1) bekezdés; R) cikk (2) és (3) bekezdés I. cikk (1) és (4) bekezdés; XIII. cikk (1) bekezdés; XV. cikk (1) bekezdés; XXIV. cikk (1) bekezdés; XXVIII. cikk (1) bekezdés; 26. cikk (1) bekezdés; 28. cikk.
[4] Az indítványozó véleménye szerint ügyében nem érvényesült az igazságszolgáltatáshoz fordulás alapjoga; sérült a tisztességes eljáráshoz való jog; nem megfelelő az indokolás, nem került sor a tényállás tisztázására; nem biztosították a tulajdonhoz való jogát, mert a bírság mértékéről nem született megfelelő indoklású bírói döntés; az ítélet ellentmond a logika szabályainak; nem született ésszerű időn belüli döntés; a Kúria a bizonyítékokat nem megfelelően, egyes esetekben törvénysértően mérlegelte; a Kúria a jogszabályokat nem az Alaptörvényben írtaknak megfelelően értékelte; a Kúria valójában jogot alkotott; erkölcstelen a bírság összege, mert legfeljebb félnapos késedelemről lehet szó.
[5] 2. A befogadhatóság formai feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbi következtetésekre jutott.
[6] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A támadott ítéletet az indítványozó 2013. december 10-én vette kézhez, az alkotmányjogi panaszt 2014. február 6-án érkeztették a Kecskeméti Törvényszéken, ezért a panasz határidőben beérkezettnek tekinthető.
[7] A panasz megfelel továbbá az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt, az indítványokkal szemben támasztott formai követelményeknek, mivel megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntést, tartalmazza a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, és kifejezett kérelmet a megtámadott ítélet megsemmisítésére. Azonban az indítványozó által sérülni vélt XXIV. cikk (1) bekezdésével kapcsolatban az indítvány indokolása a Kúria ítéletével összefüggésbe hozott sérelmeket tartalmazza, a hatósági eljárással kapcsolatos vélt sérelmekkel összefüggésben nincs indokolás. Ezért a panasz ezen eleme nem fogadható be.
[8] 3. A befogadhatóság tartalmi feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg.
[9] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti tartalmi követelményeket.
[10] 3.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[11] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a és az 51. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak tekinthető, nyilvánvalóan érintett, hiszen a jelen ügyre okot adó jogvitában félként szerepel.
[12] Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
[13] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés; C) cikk (1) bekezdés; R) cikk (2) és (3) bekezdés; 26. cikk (1) bekezdés; 28. cikk sérelmére. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alaptörvény felsorolt rendelkezései nem tekinthetők olyan, az Alaptörvényben biztosított jognak, amelynek a sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt lehetne benyújtani.
[14] Fenti indokok alapján az indítvány – ezen elemek tekintetében – nem felel meg az Abtv. 27. § a) alpontjában előírtaknak, így befogadására nincs lehetőség.
[15] 3.2. Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény I. cikk (1) és (4) bekezdés; XIII. cikk (1) bekezdés; XV. cikk (1) bekezdés; XXVIII. cikk (1) bekezdés sérelmére. A felhívott alaptörvényi rendelkezések az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogai. Ezért az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy fennállnak-e az Abtv. 29. §-ában rögzített befogadási feltételek. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[16] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörében a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}.
[17] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó panasza nem alkotmányossági, hanem törvényességi-jogalkalmazási kérdésre vonatkozik. Ebből következően az indítvány az Alaptörvény I. cikk (1) és (4) bekezdés; XIII. cikk (1) bekezdés; XV. c ikk (1) bekezdés; XXVIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozó elemeiben nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadási feltételeknek.
[18] Mindezekre tekintettel az indítványt az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján – visszautasította.
[19] 4. Az indítványozó a 2014. február 7-én kelt alkotmányjogi panasz kiegészítésében kérte a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.35.732/2012/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az alkotmányjogi panaszának kiegészítését azonban 2014. február 20-án kelt beadványában visszavonta.
[20] Ezért az Alkotmánybíróság az eljárást – figyelemmel az Abtv. 59. §-ában foglaltakra – az Ügyrend 67. § (1) és (2) bekezdése c) pontja alapján megszüntette.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |