Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
39. § (1) bekezdése „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre
tekintettel korábban már megállapították, de” fordulatát. Az alaptörvény-
ellenessé nyilvánított és megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a
Debreceni Törvényszék előtt folyamatban lévő tárgyi ügyben, továbbá valamennyi,
bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben. Az eljárás
alapjául szolgáló esetben a perbeli felperes a gyámügyi hatáskörben eljáró
alperes hozzájárulásával unokáját családjába fogadta, az alperes őt a gyermek
gyámjául rendelte. A családba fogadást követően derült fény arra, hogy a
gyermek autizmus következtében súlyosan fogyatékosnak minősül, ezért a felperes
gyermekek otthongondozási díjára (gyod) való jogosultság megállapítását kérte
az alperestől. Az alperes a törvény sérelmezett rendelkezésére hivatkozva a
kérelmet elutasította. A sérelmezett rendelkezés értelmében a gyod-ra való
jogosultság akkor állapítható meg a szülőn kívüli, a gyermekkel közös
háztartásban élő hozzátartozó számára, ha a szülőnek az ellátásra való
jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították. A felperes
a közigazgatási határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását kérte a
bíróságtól. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett szabályozás
magában foglalja az indokolatlan megkülönböztetés lehetőségét, amelynek
eredményeként a hátrányt szenvedő személyi kör tagjai csak alacsonyabb összegű
ellátásra jogosultak. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a
gyod célja a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekekről a gyermekkel
közös háztartásban való gondoskodás elismerése, azzal, hogy egy gyermek után
csak egy személy jogosult gyod-ra, a hozzátartozó csak kivételesen, a szülő
kiesése esetén részesülhet ellátásban. Azáltal azonban, hogy a tartósan beteg
vagy súlyosan fogyatékos gyermekről a gyermekkel közös háztartásban gondoskodó
hozzátartozó még a szülő kiesése esetén is csak abban az esetben válhat
jogosulttá gyod-ra, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre
tekintettel korábban már megállapították, a jogalkotó különbséget tett az
ugyanolyan egészségi állapotú (tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos)
gyermeket a szülő kiesése miatt a gyermekkel közös háztartásban gondozó
hozzátartozók csoportján belül. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott
rendelkezés egy részét megsemmisítette, így a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése a
következő szöveggel marad hatályban: „A gyermekek otthongondozási díjára való
jogosultság – a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése
esetén – a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő
hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, ha
a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c),
e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a
bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját
egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált.” |