Hungarian
Ügyszám:
.
III/00390/2023
Első irat érkezett: 02/21/2023
.
Az ügy tárgya: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/03/2023
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
A Debreceni Törvényszék az előtte folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 39. § (1) bekezdés "ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítása és az előtte folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárása iránt.
Az indítványozó bíró közigazgatási határozat jogszerűsége iránt indított perben kérte az Alkotmánybíróság eljárását. A perbeli felperes a gyámügyi hatáskörben eljáró alperes hozzájárulásával unokáját családjába fogadta, az alperes őt a gyermek gyámjául rendelte. A családba fogadást követően derült fény arra, hogy a gyermek autizmus következtében súlyosan fogyatékosnak minősül, ezért a felperes gyermekek otthongondozási díjára (gyod) való jogosultság megállapítását kérte az alperestől. Az alperes a Szoctv. sérelmezett rendelkezésére hivatkozva a kérelmet elutasította. A sérelmezett rendelkezés értelmében, a gyod-ra való jogosultság akkor állapítható meg a szülőn kívüli, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították. A felperes a közigazgatási határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását kérte a bíróságtól.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett szabályozás magában foglalja az indokolatlan megkülönböztetés lehetőségét, amelynek eredményeként a hátrányt szenvedő személyi kör tagjai csak alacsonyabb összegű ellátásra jogosultak. Hivatkozik arra is, hogy az autizmus tünetei 3 éves kor körül észlelhetők, így a gyermek családbafogadása időpontjában - a gyermek 11 hónapos korában - a szülők nem is voltak abban a helyzetben, hogy a súlyos fogyatékosságra tekintettel a gyod-ot igényelhették volna. Utal továbbá arra, hogy maga az alperes is azon az állásponton van, hogy a rendelkezés a felperes által érintett személyi kört indokolatlanul zárja ki az ellátásból. A hátrányos megkülönböztetés miatt sérül továbbá az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése szerinti, a gyermekek védelméhez való jog és a XIX. cikk (1) bekezdésében előírt szociális biztonsággal, támogatással kapcsolatos követelmény..
.
Támadott jogi aktus:
    a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdés "ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították" szövegrésze
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XVI. cikk (1) bekezdés
XIX. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_390_0_2023_Inditvany_anonim.pdfIII_390_0_2023_Inditvany_anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
39. § (1) bekezdése „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre
tekintettel korábban már megállapították, de” fordulatát. Az alaptörvény-
ellenessé nyilvánított és megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható a
Debreceni Törvényszék előtt folyamatban lévő tárgyi ügyben, továbbá valamennyi,
bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben. Az eljárás
alapjául szolgáló esetben a perbeli felperes a gyámügyi hatáskörben eljáró
alperes hozzájárulásával unokáját családjába fogadta, az alperes őt a gyermek
gyámjául rendelte. A családba fogadást követően derült fény arra, hogy a
gyermek autizmus következtében súlyosan fogyatékosnak minősül, ezért a felperes
gyermekek otthongondozási díjára (gyod) való jogosultság megállapítását kérte
az alperestől. Az alperes a törvény sérelmezett rendelkezésére hivatkozva a
kérelmet elutasította. A sérelmezett rendelkezés értelmében a gyod-ra való
jogosultság akkor állapítható meg a szülőn kívüli, a gyermekkel közös
háztartásban élő hozzátartozó számára, ha a szülőnek az ellátásra való
jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították. A felperes
a közigazgatási határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását kérte a
bíróságtól. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett szabályozás
magában foglalja az indokolatlan megkülönböztetés lehetőségét, amelynek
eredményeként a hátrányt szenvedő személyi kör tagjai csak alacsonyabb összegű
ellátásra jogosultak. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a
gyod célja a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekekről a gyermekkel
közös háztartásban való gondoskodás elismerése, azzal, hogy egy gyermek után
csak egy személy jogosult gyod-ra, a hozzátartozó csak kivételesen, a szülő
kiesése esetén részesülhet ellátásban. Azáltal azonban, hogy a tartósan beteg
vagy súlyosan fogyatékos gyermekről a gyermekkel közös háztartásban gondoskodó
hozzátartozó még a szülő kiesése esetén is csak abban az esetben válhat
jogosulttá gyod-ra, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre
tekintettel korábban már megállapították, a jogalkotó különbséget tett az
ugyanolyan egészségi állapotú (tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos)
gyermeket a szülő kiesése miatt a gyermekkel közös háztartásban gondozó
hozzátartozók csoportján belül. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott
rendelkezés egy részét megsemmisítette, így a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdése a
következő szöveggel marad hatályban: „A gyermekek otthongondozási díjára való
jogosultság – a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése
esetén – a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő
hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, ha
a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c),
e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a
bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját
egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált.”
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2023.04.18 10:00:00 Teljes ülés
2023.05.09 10:00:00 Teljes ülés

.
A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf):
Sz_III_390_2023.pdfSz_III_390_2023.pdf
.







.
English:
.
Petition filed:
.
Subject of the case:
.
Judicial initiative aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling Section 39 (1) of the Act III of 1993 on Social Administration and Social Benefits (entitlement to child home care allowance)
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.