A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 14.Bv.3517/2018/11. számú végzése és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bpkf.541/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Fahidi Gergely ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege a következőképpen foglalható össze: az indítványozó fogvatartottként 2018. július 26-án panaszt, majd 2018. augusztus 1-jén kártalanítási kérelmet nyújtott be alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt, 2017. augusztus 12-től a kérelem benyújtásáig terjedő időszak tekintetében a Váci Fegyház és Börtön parancsnokánál.
[3] Kérelmében többek között hivatkozott a túlzsúfoltságra, a mellékhelységek nem megfelelő elkülönítésére, valamint szellőztetésére.
[4] Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a kérelemnek részben helyt adott és a kérelmezett időszakból, az érdemben elbírált 2018. április 26-tól 2018. augusztus 1-ig terjedő 98 napból 89 napra 111 250 Ft kártalanítást állapított meg, egyebekben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 144/B. §-ban foglalt alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panaszt az indítványozó csak egy alkalommal, 2018. július 26. napján terjesztette elő, ezért a vizsgált időszak ezen időponttól visszamenőleg 3 hónapra vizsgálható, ugyanis a Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdése értelmezése alapján hosszabb időn át fennálló alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények esetén a Bv. tv. 144/B. § szerinti panaszt 3 havonta újra be kell nyújtani. Ennek elmaradása csak akkor nem róható az elítélt terhére, amennyiben azt rajta kívülálló okok miatt nem tudta érvényesíteni, ilyenre pedig az elítélt nem hivatkozott.
[5] 1.2. Az elsőfokú végzés ellen a jogi képviselő jelentett be fellebbezést, amelyben kifejtette, hogy a bíróság tévesen értelmezte a Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdését, amiből véleménye szerint nem következik a panasz 3 havonkénti benyújtási kötelezettsége. Mindezekre figyelemmel a bíróságnak az egész kérelmezett időszak tekintetében kellett volna vizsgálnia a kártalanítási kérelmet, így indítványozta elsőfokú döntés hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezését. A fellebbezés alapján eljáró Budapest Környéki Törvényszék az 5.Bpkf.541/2019/2. számú végzésével a fellebbezést nem találta megalapozottnak, az elsőfokú döntést helyben hagyta, hivatkozva annak helyes indokaira. A másodfokú bíróság megerősítette az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy folyamatos alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények esetén a Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdése értelmében a Bv. tv. 144/B. § szerinti panasz benyújtására a fogvatartott 3 havonta köteles. Kiemelte a bíróság, ez annak érdekében szükséges, hogy kártalanítási igényét érvényesíteni tudja az elítélt, ugyanis a panasz célja a megelőzés, az alapvető elhelyezési körülmények időszerű megváltoztatása, aminek eredményeképpen biztosítható a fogvatartottnak, hogy a büntetését ne a kifogásolt körülményei között töltse a továbbiakban.
[6] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 14.Bv.3517/2018/11. számú elsőfokú végzése és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bpkf.541/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert véleménye szerint azok sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, E) cikk (1) bekezdését, I. cikket, II. cikket, valamint a III. cikk (1) bekezdését.
[7] 2.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében előadta, hogy az eljáró bíróságok téves jogértelmezése folytán figyelmen kívül hagyták a Bv. tv. célját, amelynek az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésében, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkében foglalt kínzás és embertelen bánásmód megsértését kellene kompenzálnia a törvény rendelkezéseinek megfelelően és az annak preambulumában foglalt célokra tekintettel.
[8] Mindezek ellenére az eljáró bíróságok utólagosan kialakult, és a korábbi jogértelmezéssel szembemenő joggyakorlata miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasították a kérelmét a 2017. augusztus 12-től 2018. április 25-ig terjedő, nem megfelelő fogvatartási körülmények között töltött időszak vonatkozásában, elzárva az indítványozót a kártalanítás lehetőségétől, megsértve ezzel az Alaptörvény I. cikkében foglalt alapjogok állami általi védelmének követelményét és a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való jogát is.
[9] Az indítványozó előadta, hogy a Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdése csupán negatív kötelezést tartalmaz; azt szabályozza, hogy amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények hosszabb ideig fennállnak, akkor nem kell 3 hónapon belül újabb panaszt benyújtani, az eljáró bíróság azonban ezt úgy értelmezte – véleménye szerint helytelenül –, hogy 3 hónap elteltével újabb Bv. tv. 144/B. § szerinti panaszt kell benyújtani a felelős szerv vezetőjéhez, amely tehát ellehetetleníti a hasonló helyzetben lévő elítélteket. Kiemelte, hogy a Budapest Környéki Törvényszék más tanácsa „helyesen” értelmezi a jogszabályt és annak megfelelő döntéseket hoz. Álláspontja szerint a bíróságon belüli „kettős” jogértelmezési gyakorlat miatt nem érvényesült az Alaptörvény 28. cikke, amely előírja, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, valamint sérült az E) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelménye, a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelménye.
[10] Érveinek alátámasztásaként a 9/1992. (I. 30.) AB határozat, a 11/1992. (III. 5.) AB határozat, valamint a 23/2018. (XII. 28.) AB határozat indokolására és a Budapest Környéki Törvényszék egy korábbi, hasonló ügyben született döntésére hivatkozott.
[11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[12] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.
[13] 3.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – csak részben felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri a megsemmisítését. Ugyanakkor a főtitkári hiánypótlási felhívásra kiegészített alkotmányjogi panasz sem tartalmaz releváns alkotmányjogi szempontú indokolást arra nézve, hogy a megjelölt alapjogokat miért és mennyiben sértik meg a támadott végzések, az csak a bírói jogértelmezést bírálja és a számára kedvezőtlen döntéseket sérelmezi, így nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt követelménynek.
[14] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |