A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.230/2022/27. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Bagossy Attila ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában – a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.230/2022/27. számú ítéletének a Pápai Járásbíróság 3.P.20.402/2020/139-I. számú ítéletére kiterjedő hatállyal történő alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel véleménye szerint azok ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal.
[3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy a következőképpen foglalható össze.
[4] Az indítványozó természetes személy – a perbeli alperes – ellen szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, gyermektartásdíj megállapítása és kapcsolattartás szabályozása iránt indított eljárást a perbeli felperes.
[5] Az első fokon eljáró Pápai Járásbíróság 3.P.20.402/2020/139-I. számú 2021. december 10. napján kelt ítéletében a szülői felügyeleti jog gyakorlására a felperest, a gyermek édesanyját jogosította fel, megállapítva a gyermektartásdíjat és részletesen szabályozva a kapcsolattartást. A bíróság az indítványozó viszontkeresetét elutasította.
[6] Az elsőfokú bíróság a kapcsolattartás szabályozásának vonatkozásában kifejtette, hogy az alperes gyakorlatilag a váltott elhelyezésnek megfelelő kapcsolattartást kért. Ennek elrendelésére nincs jogszabályi lehetőség, ezért a gyermek életkora, a felek lakóhelyének távolsága és az ideiglenes intézkedés alapján a már kialakult rendszer figyelembevételével rendelkezett a folyamatos kapcsolattartásról.
[7] Az első fokú ítélet ellen az indítványozó fellebbezett, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását (a kereset teljes elutasítását, a szülői felügyelet gyakorlására való feljogosítását, a felperes és a gyermek kapcsolattartásának szabályozását, a felperesnek gyermektartásdíj fizetésére való kötelezését), harmadsorban közös szülői felügyeletet és váltott elhelyezés elrendelését, negyedsorban az őt megillető kapcsolattatás szabályozásának a módosítását kérte.
[8] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben – a kapcsolattartás szabályozása körében – megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság az indítványozó váltott elhelyezésre vonatkozó kérelmét nem érintette.
[9] A Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.230/2022/27. számú 2022. október 25-én kelt ítéletének az indokolása az elsőfokú ítélet megváltoztatását illetően megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szülői felügyelet gyakorlása körében hozott döntése tekintetében a rendelkezésre álló bizonyítékokat összességükben okszerűen, logikai hibától mentesen értékelte és azokból helyes következtetést vont le. A szakértői vélemény szerint a felperes nem alkalmatlan a szülői felügyelet gyakorlására, a fellebbezés ezen állítása iratellenes.
[10] A másodfokú bíróság ítélete indokolásában rámutatott, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:171. § (4) bekezdése biztosítja a gyermek számára, hogy szülői felügyelete körében véleményt nyilvánítson. Az adott esetben a gyermek szakértői vizsgálata alacsony életkorának okából nem történt meg, annak keretében tehát véleménye nem volt megismerhető.
[11] A másodfokú ítélet indokolása szerint az első fokú ítélet kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit érintően megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a szokásos bírói gyakorlatnál is szélesebb körű, hétköznapra kiterjedő, illetve telefonon vagy interneten keresztül gyakorolható folyamatos kapcsolattartásról is rendelkezett. Annak további bővítése ezért nem indokolt.
[12] Figyelemmel arra, hogy a kapcsolattartás időtartama és módja mérlegelési kérdés, így erre vonatkozóan a fellebbezési kérelemhez kötöttség sem érvényesül (BH 2012. 121.) és a másodfokú bíróság a részleteket illetően a felek kérelmétől eltérően is határozhat, a kapcsolattartás szabályozását megváltoztatta. Ennek oka az volt, hogy a felperes 2022. november 1-én Budapestre költözött és a több órás utazás jelentősen megnehezítette a rendszeres kapcsolattartást. A másodfokú bíróság a gyermek óvodai nevelésének megkezdéséig havonta egy teljes hét kapcsolattartásról határozott, szem előtt tartva a felek egyező nyilatkozatát, miszerint a gyermek már a korábbiakban is töltött huzamosabb időt az alperesnél. Az óvodai nevelés megkezdését követő időszakra vonatkozóan azonban akként határozott, hogy az általános bírói gyakorlatnak megfelelő kapcsolattartás kéthetente hétvégén gyakorolható.
[13] Az indítványozó alperes a jogerős ítélettel szemben perújítási kérelmet terjesztett elő. A perújítással kapcsolatos eljárás a Pápai Járásbíróságon P.20.269/2023. számon van folyamatban.
[14] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszát.
[15] Az indítványozó megítélése szerint a Pápai Járásbíróság 3.P.20.402/2020/139-I. számú ítélete és a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.230/2022/27. számú ítélete ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével. Az indítványozó panaszában nyilatkozott arról, hogy a panasszal támadott határozat tekintetében rendkívüli jogorvoslati eljárás nincsen folyamatban. Az alkotmányjogi panasz – összefoglalóan – az alábbiakat tartalmazza: az indítványozó álláspontja szerint az eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoga azáltal, hogy a döntések nem terjedtek ki a kereseti kérelmében érvényesíteni kívánt valamennyi igényére. Tekintettel arra, hogy az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény a Ptk. 4:164. § (1) bekezdését akként módosította, hogy nevesítette a váltott nevelés és gondozás lehetőségét, érvelése szerint a rendelkezést a másodfokú bíróságnak alkalmaznia kellett volna, ennek hiányában indokolnia, hogy a rendelkezést miért nem alkalmazta. Sérelmezi továbbá, hogy a gyermeket az eljárás során a bíróság nem hallgatta meg, holott a hatályos szabályozás szerint, a bíróság nem mellőzheti a meghallgatást a gyermek kifejezett kérelme esetén.
[16] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
[17] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[18] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára [Abtv. 27. § (1) bekezdés] alapította.
[19] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az 27. § (1) bekezdésére hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
[20] A Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.230/2022/27. számú ítéletét az indítványozó 2022. december 13-án vette át. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt 2023. február 11-én, elektronikus úton nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz. Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.230/2022/27. számú ítéletével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
[21] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.230/2022/27. számú ítélete az ügy érdemében hozott döntésnek minősül, így a tárgyi hatály szempontjából megfelel az Abtv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott feltételnek. Az indítvány az 27. § (1) bekezdés b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
[22] 3.2. Az indítványozó természetes személy a bírósági eljárásban félként részt vett, így érintettsége a támadott határozatokkal összefüggésben megállapítható.
[23] 3.3. Az indítványozó jogosultnak tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben nyújtotta be az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszát {lásd hasonlóan pl. 3326/2022. (VII. 21.) AB határozat, Indokolás [2], [9], [10], [13]; 168/2018 (V. 16.) AB végzés, Indokolás [33]}.
[24] 3.4. Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont első fordulata értelmében az alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltétele az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogának sérelme.
[25] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltételeit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek megfelelt.
[26] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) pontja szerint a kérelem határozott, ha egyértelműen megjelöli az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét.
[27] Ennek a feltételnek a panasz eleget tesz.
[28] 4. Az Abtv. 50. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tanácsa minden olyan ügyben eljárhat, amelyet e törvény vagy az Alkotmánybíróság ügyrendje nem utal a teljes ülés hatáskörébe.
[29] Az Ügyrend 32/A. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy mivel eljárása során hivatalos tudomást szerzett arról, hogy a sérelmezett bírói döntés ellen előterjesztett perújítási kérelmet a bíróság még nem bírálta el, ezért az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva visszautasítja.
[30] Az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozót, hogy az Ügyrend 32/A. § (2) bekezdése alapján a perújítás elrendelésének mellőzése esetén a perújítás tárgyában hozott határozat kézbesítésétől számított, az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül az (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírói döntés ellen ismételten benyújtható alkotmányjogi panasz. Ilyen esetben az Ügyrend 32/A. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírói döntés mellett a perújítás tárgyában hozott érdemi határozatot is lehet támadni.
[31] 5. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdés i) pontja és a 32/A. § (1) bekezdése alapján visszautasította.
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Juhász Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Réka s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |