Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00151/2014
Első irat érkezett: 01/22/2014
.
Az ügy tárgya: a Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.138/2013/7. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz (jegyzői határozat megváltoztatása-birtokvédelem)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/11/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kaposvári Törvényszék birtokvédelem iránti kérelemmel összefüggő jegyzői határozat megváltoztatása tárgyában hozott 2.Pf.21.138/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó szerint a bíróság nem vizsgálta meg az ügy egyes körülményeit, illetve nem vette figyelembe az általa előterjesztett bizonyítékokat, ezzel megsértve a jogállamiság elvét. Az ítélet ellentétes az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a bíróság elfogadhatónak találta a felperes jogszabály-, és szerződésellenes magatartását. Az ítélet ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, ezért sérti az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakat. Az indítványozó előadja, hogy az ítélet sérti a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogát, mivel - bizonyítékainak figyelmen kívül hagyása mellett - a bíróság egyes kereseti kérelmeit nem bírálta el. Az ítélet ellentétes az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével, mert a bíróság nem tartotta be atz ügyben irányadó jogszabályi rendelkezéseket, illetve jóváhagyta a felperes jogszabálysértő magatartását. Végül kifejti, hogy az ítélet sérti a szabad mozgáshoz való jogát, mivel a birtokvita következtében egy korábban zöldterületet zár el..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.138/2013/7. számú ítélete
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_151_2_2014_inditvany.anonim.pdfIV_151_2_2014_inditvany.anonim.pdfIV_151_6_2014_ind_kieg.pdfIV_151_6_2014_ind_kieg.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3250/2014. (X. 14.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2598
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/07/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.10.07 15:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.138/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.138/2013/7. számon hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.

      [2] 1. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az indítványozó (a másodfokú bírósági eljárás egyik alperese) lízingszerződést kötött az egy ingatlanlízinggel foglalkozó Zrt.-vel, amely alapján a Zrt. adásvételi szerződést kötött egy Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) az ingatlannak az indítványozó részére történő lízingbeadása céljából. Az ingatlan egy üdülőparkban (apartman-házban) elhelyezkedő társasházi lakás, amely nem közvetlenül a Balaton partján, hanem attól mintegy 100 méterre fekszik. Az indítványozó a szerződés megkötése előtt az érintett ingatlan akkori tulajdonosának képviselőjétől azt a szóbeli tájékoztatást kapta, hogy a parton elterülő strandot az ingatlanon keresztülhaladva, az ingatlan használatával el tudják majd érni. Mivel egy zárt villapark került kialakításra, ezt akkor a tárgyaló felek természetesnek tartották, mint ahogy azt is, hogy a strand karbantartásáért az ingatlantulajdonosoknak díjat kell fizetniük.
      [3] Később az ingatlantulajdonosok – így az indítványozó is – szolgáltatási szerződés-tervezetet kaptak, amelyet méltánytalannak tartottak, mert olyan szolgáltatásokért is fizetniük kellett volna, amelyeket nem kívántak igénybe venni. A tulajdonos Kft. többször közölte az indítványozóval és a többi érintettel, hogy csak az használhatja a strandot, aki a Kft.-vel szolgáltatási szerződést köt, majd az apartman-házak mögötti területet, azaz a strandot kerítéssel körbekerítette.
      [4] Az indítványozó több társával együtt birtokvédelemért fordult a helyi jegyzőhöz arra hivatkozással, hogy a kerítés létesítéséig rendszeresen és korlátozásmentesen használhatták átjárásra és strandolásra a bekerített ingatlant. A jegyző határozatában kötelezte a szolgáltató Kft.-t az eredeti birtokállapot visszaállítására, a szabad átjárás és a strand használatának biztosítására.
      [5] A Kft. ezt követően a jegyzői határozat megváltoztatását és az alperesek birtokvédelmi igényének elutasítását kérte a Siófoki Járásbíróságtól, hivatkozva arra, hogy az indítványozó és társai által megkötött szerződések nem tartalmazzák az érintett területre vonatkozó ingyenes használati jogot, továbbá jogosult a saját tulajdonában álló területet kerítéssel lezárni. Az első fokon eljáró bíróság 5.P.20.604/2012/62. számú ítéletében a Kft. keresetét elutasította és megállapította, hogy a zárt villaparkban lakástulajdonnal rendelkezők birtokláshoz való joga erősebb, mint a Kft. ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga, így az indítványozó és társai jogosultak korlátozásmentesen lejutni a partra és azt strandolás céljára használni.
      [6] A Kft. fellebbezése folytán a másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az indítványozó és társai birtokvédelmi igényét elutasította. Rámutatott, hogy a perben nem volt vitatott, hogy az érintett ingatlan a Kft. tulajdonát képezi, így birtoklási jogcíme az általa kerítéssel körülhatárolt strandterületet illetően tulajdonosi részjogosítványaiból fakad. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy az érintett ingatlan „zöldterület” besorolást kapott a település rendezési tervében. A zöldterületté minősítés feltétele a köztulajdonba vétel. A perbeli ingatlanok viszont még nincsenek köztulajdonban – azokat az önkormányzat nem vásárolta meg, illetőleg nem sajátította ki – ezért azok közcélú használatára, mint birtoklási jogcímre az indítványozó és társai nem hivatkozhatnak. Ezzel szemben az indítványozó és társai nem tudták igazolni, hogy az érintett földterület birtoklására jogcímük lenne, így nincs érvényes jogcímük a perbeli strandterület ingyenes használatára sem. Az ítélet rámutat arra is, hogy a nem vitatott peradatok alapján a szóban forgó ingatlanoktól nem messze két szabad strand is található, ahol az érintettek Balatonban való fürdőzési lehetősége biztosított.

      [7] 2. Az indítványozó a 2014. január 10-én kelt alkotmányjogi panaszában és annak 2014. március 26-án kelt kiegészítésében kifejtett álláspontja szerint a Kaposvári Törvényszék másodfokú eljárása és ítélete az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, az M) cikk (2) bekezdésébe, az R) cikk (2) bekezdésébe, a Q) cikk második fordulatába, XXIV. cikk (1) bekezdésébe és a XXVII. cikk (1) bekezdésébe ütközik.
      [8] Az indítványozó állításának alátámasztásaként előadja, hogy a másodfokon eljárt bíróság nem vette figyelembe a közte és a felperes között létrejött adásvételi szerződés létezését és annak tartalmát sem, nem mérlegelte, hogy az alpereseknek a felperessel szemben különböző kötelezettségei és jogosultságai állnak fenn. Elfogadhatónak találta továbbá a bíróság a felperes azon tevékenységét, mely szerint az ingatlanok adásvételét követően erőfölényével visszaélve a szolgáltatása díját szerződésszegő módon mintegy tízszeresére növelte. Kérelmének indokaként állítja még, hogy a bíróság részrehajló módon hozta meg ítéletét, az ítélet rendelkező része és indokolása kizárólag a felperes érveit és bizonyítékait részletezi, az indítványozó bizonyítékait fel sem sorolja és nem is értékeli. Véleménye szerint a bíróság eljárása tisztességtelen volt, mivel az alperesek érveit és bizonyítékait nem vette figyelembe, őket az eljárás során ezek tekintetében nem hallgatta meg. Nem tett eleget a bíróság az indokolási kötelezettségének sem, mivel az ítélet nem tér ki valamennyi kereseti kérelemre. Mindezekkel a bíróság – az indítványozó álláspontja szerint – megvalósította a „tisztességtelen eljárás tényállását”. Összegezve: az indítványozó szerint egyrészt a másodfokon eljárt bíróság „saját maga – mint állami szerv – sem tartotta meg a jogszabályokat”, másrészt a felperes folyamatos jogszabálysértéseit ítéletével helybenhagyta. Az indítványozó véleménye szerint a másodfokú ítélet – részletesebben ki nem fejtett okok miatt – sérti a szabad mozgáshoz való jogát is

      [9] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának a törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
      [10] Az alkotmányjogi panasz nem felel meg a befogadhatóság követelményeinek, mivel az Abtv. 29. § alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Jelen esetben ilyen, az ügy érdemét befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel. Az indítvány lényegében a bíróság jogértelmezését vitatja, nem tartalmaz alapjogi okfejtést, a kifogásolt ítélet és az azt megelőző bírósági eljárás felülbírálatára, a bizonyítékok újbóli mérlegelésére irányul.
      [11] A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel.
      [12] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felülbírálata nem tartozik bele {3351/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [7]}.
      [13] Fentieken túlmenően az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy az alkotmányjogi panasz [az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint] az Alaptörvényben biztosított jog sérelme esetén vehető igénybe. Az indítványozó által megjelölt alaptörvénybeli rendelkezések közül a B) cikk (1) bekezdése, az M) cikk (2) bekezdése, az R) cikk (2) bekezdése a Q) cikk második fordulata nem jogot, hanem tartalmuk szerint alkotmányos alapelvet, illetve követelményeket tartalmaznak.
      [14] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. § (1) bekezdése, továbbá az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/22/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3250/2014. (X. 14.)
          Date of the decision:
          .
          10/07/2014
          .
          .