Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a és 26. § (1) bekezdése alapján - a Kúria Kfv.IV.37.354/2022/2. számú végzése és a Miskolci Törvényszék 102.K.701.425/2020/37. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és a hatósági határozatra kiterjedő megsemmisítését, továbbá a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 21/A. §-a, 37/A. §-a és a 37/B. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 80. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és a határozat kihirdetése utáni 45 nappal pro futuro megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók - mint felperesek - tulajdonát képező „szántó” megjelölésű ingatlan tekintetében bánya bővítéséhez szükséges terület megszerzése érdekében, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § h) pontja alapján kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be II. r. alperes a kormányhivatalhoz, mely határozatával az ingatlan egészének kisajátításáról döntött, egyben az indítványozók javára kártalanítást állapított meg. A határozat ellen az indítványozók keresetet terjesztettek elő, elsődlegesen a kisajátítás jogalapját vitatva kérték a határozat megváltoztatását és a II. r. alperes kisajátítási kérelmének az elutasítását. A Miskolci Törvényszék ítéletével az indítványozók keresetét elutasította.
Az indítványozók által előterjesztett felülvizsgálati kérelemre indult eljárásban a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozók előadása szerint az ügy tárgyát képező alkotmányossági kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű, ugyanis a jelen ügy tárgya az indítványozók megélhetését biztosító termőföldek kisajátítása, ami a tulajdonhoz való jog legsúlyosabb közhatalmi korlátozása. Alkotmányjogi relevanciával bír az, hogy az állaggarancia helyébe lépő értékgarancia hogyan érvényesül a Kstv. 21/A. §-a, 37/A. §-a által, hogy a járulékos költségek megtérítése élvez-e tulajdonjogi védelmet, illetve hogy az a teljes kártalanítás elve alá vonható-e. Alkotmányjogi jelentőséggel bír, hogy az ügyben megvalósult-e a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog átfogó sérelme, valamint az előzetesen kirendelt szakértő véleménye a közigazgatási perben elfogadható -e, amikor a bizonyítási indítvány mellett az indítványozók olyan más szakértői véleményt is csatoltak, amely közel kétszeresére értékeli az ingatlan értékét. Ahol ugyanarra az ingatlanra, ugyanazzal a módszerre de a Kstv. és a Kp. korlátai között mindössze egy szakértő véleménye alapján került sor a kártalanítás meghatározására, az azzal jár, hogy a szakvélemény részleges és nem teljes kártalanítást állapít meg sértve az indítványozók tulajdonhoz, teljes, feltétlen és azonnali kártalanításhoz és tisztességes eljáráshoz való alapjogát.
Az indítványozók kifejtik, hogy a Kúria befogadást megtagadó döntése az indokolt bírói döntéshez való alapjogukat sérti..
. |