Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02835/2015
Első irat érkezett: 09/07/2015
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.35.129/2015/2. számú végzése és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.33.104/2014/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/28/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Kfv.III.35.129/2015/2. számú végzése és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.33.104/2014/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - perbeli felperes - adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt nyújtotta be keresetét, amelyben kérte a perbeli alperes - adóhatóság - határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. A bíróság a keresetet elutasította, mivel megítélése szerint a perbeli alperes helytállóan utasította el az indítványozó adólevonási jogát és helytállóan állapította meg, hogy a számlák fiktívek voltak és ebből kifolyólag az indítványozó gondos eljárása kizárt. Az indítványozó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria elutasított arra hivatkozva, hogy a felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya a közigazgatási szerv határozatának, eljárásnak jogszerűsége, amelyre az indítványozó kérelmében hivatozott.
Az indítványozó állláspontja szerint a támadott bírósági határozatok és az alperesi hatósági határozat sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot [XXIV. cikk (1) bekezdés] és a 28. cikket..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.III.35.129/2015/2. számú végzése
    Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.33.104/2014/9. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
25. cikk (2) bekezdés b) pont
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2835_2_2015_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2835_2_2015_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2835_0_2015_inditvany_anonimizált.pdfIV_2835_0_2015_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3011/2016. (I. 25.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 01/19/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.01.19 8:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.III.35.129/2015/2. számú végzése és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.33.104/2014/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A végrehajtás alatt álló gazdasági társaság (a továbbiakban: indítványozó Kft.) alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Kfv.III.35.129/2015/2. számú végzése, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.33.104/2014/9. számú ítéletével szemben.
      [2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) az indítványozó gazdasági társaságnál a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le ÁFA adónemben. A vizsgálat során az adóhatóság megállapította, hogy a cég hiteltelen számlákat fogadott be, az azokban szereplő gazdasági események fiktívek és adókijátszási céllal történtek. Az elsőfokú adóhatóság – a másodfokú szerv által is helybenhagyott – határozatában adóhiányt állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi kamatot számított fel. A hatósági határozat ellen benyújtott keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította, a felperes felülvizsgálati kérelmét pedig a Kúria – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – elutasította.

      [3] 2. Az indítványozó Kft. alkotmányjogi panaszában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a megjelölt bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, az adóhatóság határozatára is kiterjedő hatállyal.
      [4] A panaszindítvány és annak kiegészítése szerint a döntésekben mindenekelőtt a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme merül fel, mert a bíróság érdemi indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta azokat az adóhatósági határozatba foglalt anyagi- és eljárásjogi vélt jogszabálysértéseket, amelyeket az indítványozó a keresetlevelében megjelölt. Álláspontja szerint az ítélet sérti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 97. § (4) és (6) bekezdését, valamint nem vette figyelembe a 7003/2002. (PK. 21.) PM irányelv II. rész 4. pontjában írt rendelkezéseket, illetve e jogszabályok szövegét nem azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte. Az indítványozó panaszában kifejtette, hogy az ítélet „jogértelmezése egyoldalú, csupán a Nemzeti Adó-és Vámhivatal jogi véleményét ismételte meg, és teljes egészében figyelmen kívül hagyta a felperes által előadott tényeket és okirati bizonyítékokat, továbbá jogértelmezésekor a józan ésszel, a közjóval, valamint az erkölcsös és gazdaságos célokkal ellentétesen a felperes keresetét elutasította.”
      [5] Az indítványozó megítélése szerint a Kúria törvénysértő módon és alaptörvény-ellenesen utasította el felülvizsgálati kérelmét azon az alapon, hogy az indítványozó abban nem jelölte meg a bíróság eljárásának és ítéletének jogszabálysértő voltát. Érvelése szerint a Kúria tévesen értelmezte a polgári perrendtartás felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályait és magában a felülvizsgálati kérelemben előadottakat, amely – nézete szerint – tételesen felsorolta a jogszabálysértéseket.
      [6] Az indítványozó álláspontja alapján tehát a megjelölt bírói döntések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, az R) cikk (1) bekezdését, a 28. cikkét, továbbá az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit.

      [7] 3. Az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem befogadható.

      [8] 3.1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai feltételeit vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a határidőben előterjesztett alkotmányjogi panasz benyújtásra jogosulttól, azaz az alapügy felperesétől származik [Abtv. 51. § (1) bekezdés], és az indítvány határozott kérelmet tartalmaz a megjelölt bírói döntések megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés]. Az eljárás során az indítványozó jogorvoslati lehetőségét kimerítette [Abtv. 27. § b) pont].

      [9] 3.2. Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság formai feltételeinek vizsgálatát követően az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 27. § a) pontja és 29. §-a szerinti tartalmi követelményeit vizsgálta.
      [10] Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
      [11] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

      [12] 3.3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt rámutat, hogy az Abtv. 27. §-ából következően nem tekinthető a bírósági szervezetrendszer egyik felülbírálati fórumának, és valójában e hatásköre is – az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának védelmén keresztül – az Alaptörvény védelmét biztosítja [Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdés]. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések ezért önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére. Ellenkező esetben az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {lásd: 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.
      [13] Az Alkotmánybíróság jogköre – a fentiekben hivatkozottak szerint – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Következésképpen a bizonyítékok bírói mérlegelésének, és a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.

      [14] 4. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az alaptörvény több rendelkezésének sérelmét megjelölte, mindenekelőtt a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét emelte ki, és az Alkotmánybíróság által értékelhető érvelést egyedül ezen alapjog tekintetében adott elő. Összefoglaló álláspontja szerint „jelen ügyben az adóhatóság és a bíróságok mind a tisztességes, mind a méltányos eljárás elvét megsértették azzal, hogy a tényállás tisztázását nem végezték el, megállapításaikat nem kétséget kizáróan bizonyított tényekre, hanem vélelmekre alapozták.” Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy a vélt jogszabálysértésekre irányuló aggályok a bizonyítékok bírói mérlegelésével és szakjogi ténymegállapításaival összefüggésben merültek fel, tehát tartalmilag bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára irányulnak, amelyre az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel.
      [15] A fentieken túl az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítványozó az alkotmányjogi panaszában értékelhető alkotmányjogi érvelést nem adott elő és a bírói döntések érdemével kapcsolatosan sem jelölt meg olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne figyelembe venni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.

      [16] 5. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként így arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában megfogalmazott befogadhatósági kritériumoknak nem felel meg.
      [17] Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján – visz­szautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/07/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3011/2016. (I. 25.)
          Date of the decision:
          .
          01/19/2016
          .
          .