English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00128/2019
Első irat érkezett: 01/21/2019
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 73.Pkf.635.227/2018/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (devizahitel)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/06/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Hörcherné Dr. Marosi Ildikó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4/D.Pk.320.001/2018/4. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 73.Pkf.635.227/2018/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítséét kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a számára kölcsönt nyújtó hitelintézet a Kúriának a pénzügyi intézmének fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezséekről szóló 2014. évi XL. törvény alapján elszámolást készített. Az indítványozó az elszámolás - álláspontja szerint - hibás volta miatt felülvizsgálati eljárás kezdeményezett és a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordult. A PBT a kérelmet elutasította. Ezt követően az indítványozó a bírósághoz fordult, amely szintén elutasította a kérelmet.
Az indítványozó sérelmezte, hogy a bíróság nem közölte vele a hitelintézet által a perben tett nyilatkozatot, így arra válaszolni sem tudott.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság a hitelintézet beadványának részére történő kézbesítésének elmulasztásával és az arra való nyilatkozattétel biztosításának elmulasztásával megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. .
.
Támadott jogi aktus:
    Pesti Központi Kerületi Bíróság 4/D.Pk.320.001/2018/4. számú végzése, Fővárosi Törvényszék 73.Pkf.635.227/2018/5. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_128_0_2019_indítvány_anonim.pdfIV_128_0_2019_indítvány_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3096/2019. (V. 7.) AB végzés
.
Az ABH 2019 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
.
A határozat kelte: Budapest, 04/29/2019
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.04.29 11:00:00 3. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3096_2019 AB végzés.pdf3096_2019 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 73.Pkf.635.227/2018/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint egy pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége keletkezett az indítványozóval szemben a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2-törvény) alapján. Az indítványozó a 2015. április 9-én kelt (első) elszámolással kapcsolatban a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) eljárását kezdeményezte, amely azonban a kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság a határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet elutasította, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta a döntést, és a PBT-t új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. A megismételt eljárásban a PBT arra kötelezte a pénzügyi szolgáltatót, hogy készítsen új, javított elszámolást, amely (második) elszámolás 2017. május 29-én el is készült. A PBT döntését azonban a bíróság ezt követően hatályon kívül helyezte és a PBT-t ismét új eljárás lefolytatására kötelezte.

[2] 1.1. Az indítványozó a második elszámolással kapcsolatban is kezdeményezte a PBT eljárását, amely azonban a kérelmet elutasította. A döntéssel szemben az indítványozó bírósághoz fordult, amely azt állapította meg, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés tekintetében készített első elszámolás tárgyában jogorvoslati eljárás indult, következésképpen a még nem jogerős döntés alapján elkészített második elszámolás tekintetében jogorvoslati eljárásnak nincs helye. A második elszámolás ugyanis nem a DH2-törvényben „meghatározott határidőben vagy jogerős döntés alapján újból készített elszámolás”. Az első elszámolást követően kizárólag a PBT vagy a bíróság jogerős döntése alapján készülhet új elszámolás, és kizárólag az képezheti majd panasz vagy ezt követően felülvizsgálat tárgyát. A második elszámolás tehát joghatás kiváltására nem alkalmas. A ­Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. április 9-én kelt 4/D.Pk.320.001/2018/4. számú végzését a Fővárosi Törvényszék 2018. szeptember 28-án kelt 73.Pkf.635.227/2018/5. számú végzésével helybenhagyta.

[3] 1.2. Az indítványozó ezt követően, ez utóbbi döntéssel szemben fordult az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljáráshoz való jog – konkrétan az abból levezett fegyverek egyenlősége követelményének – sérelmére hivatkozással. Indokolása szerint sérti a hivatkozott alaptörvényi rendelkezést az, hogy a bíróság elmulasztotta kézbesíteni számára a kérelmezett pénzügyi intézmény által az elsőfokú eljárásban, 2018. február 15-én tett nyilatkozatot, és ezért annak a tartalmát nem ismerhette meg. Rámutat, hogy a feleknek joguk van valamennyi iratot megismerni – függetlenül attól, hogy az iratok mit tartalmaznak –, és azokra nyilatkozatot tenni. A bíróságok nem mérlegelhetik, hogy melyik nyilatkozatot küldik meg a feleknek és melyiket nem, mivel a felekre tartozik annak megítélése, hogy egy beadványra érdemes-e reagálniuk vagy sem. Ezért elfogadhatatlan, hogy az egyik fél beadványokat terjesszen a bíróság elé a másik fél tudtán kívül és oly módon, hogy arra a másik félnek ne legyen lehetősége észrevételt tenni.

[4] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
[5] Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt: a Fővárosi Törvényszék végzését 2018. október 31-én vették át, a határidő pedig, mivel a hatvanadik nap munkaszüneti napra esett, a következő munkanapon, tehát 2019. január 2-án járt le, az alkotmányjogi panaszt pedig e napon adták postára.
[6] A támadott végzés az ügy érdemében hozott, rendes jogorvoslattal nem támadható, nemperes eljárásban hozott döntés. A kérelmező alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége – mivel a támadott végzéssel lezárt eljárásban kérelmező volt – fennáll, és az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozik.
[7] A kérelem a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében felsorolt követelményeinek eleget tesz, tartalmazza ugyanis a) azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 27. §); b) az eljárás megindításának indokait (a nemperes eljárásban kérelmezőként eljáró indítványozó nem ismerhette meg a kérelmezett nyilatkozatát), és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét (a fegyverek egyenlőségének követelményével nem egyeztethető össze, hogy a bíróság nem kézbesítette az indítványozó számára az ellenérdekű fél által az eljárásban tett nyilatkozatot); c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírósági döntést (a Fővárosi Törvényszék 73.Pkf.635.227/2018/5. számú végzése); d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [XXVIII. cikk (1) bekezdés]; e) indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés és bírósági döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel; f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírósági döntés alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.
[8] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az egyéb törvényi feltételeknek megfelelő alkotmányjogi panasz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességre utaljon. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[9] Az első feltételt – az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés fennállását – illetően a következőkre szükséges felhívni a figyelmet.
[10] Az Alkotmánybíróságnak egyrészt részletesen kimunkált és következetesen alkalmazott gyakorlata van a fegyverek egyenlőségéhez való jog mint a tisztességes eljárás garanciális részjogosítványa tartalmát érintően {lásd például: 3357/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás, lásd legutóbb például: 3244/2018. (VII. 11.) AB határozat, [30]–[33]; 3357/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [60]–[61]}.
[11] Másrészt a 3064/2019. (III. 29.) AB határozat esetében a panasz befogadására kifejezetten azért került sor, mert az Alkotmánybíróság tisztázni kívánta, hogy sérti-e a fegyverek egyenlőségének követelményét az, ha a közigazgatási nemperes eljárásban a jogerős döntés meghozatala előtt a kérelmezőnek nincs lehetősége reagálni a kérelmezett nyilatkozatára/ellenkérelmére. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „a fegyverek egyenlőségéből fakadóan a résztvevő felek számára a bíróság előtti eljárásban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megismerhessék az összes felhozott bizonyítékot és előterjesztett iratot és azokra észrevételt is tehessenek” (Indokolás [20]). Rámutatott azonban arra is, hogy „az alaptörvény-ellenesség megállapíthatósága szempontjából a kézbesíteni elmulasztott irat tartalmának is jelentősége van. Attól ugyanis, hogy a kézbesítés elmaradása formálisan esetleg kimerítheti egy szakági eljárási szabály megsértését, még nem biztos, hogy ez szükségképpen magával vonja a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmének megállapíthatóságát és ezáltal a bíróság döntésének megsemmisítését is” (Indokolás [21]). A kézbesítés „elmaradása az alaptörvény-ellenesség szempontjából csak akkor bírna jelentőséggel, ha emiatt egy újabb szempontokat felvető ellenkérelemre nem tudna reagálni a felperes/kérelmező” (Indokolás [25]).
[12] Mindez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság korábban hasonló ügyben már vizsgálta a fegyveregyenlőség követelményének alkotmányos tartalmát, és jelen ügy ehhez képest nem vet fel olyan új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolná.
[13] A második feltétellel – a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdésével – összefüggésben az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg. A másodfokú bíróság az indítványozó fellebbezése nyomán foglalkozott a szóban forgó irat kézbesítésének az elmaradásával. A bíróság végzése szerint ez az irat a kérelmezett azon, a bírósági eljárás megindítását követően tett nyilatkozata volt, amelyben „közli, hogy a kérelmező […] álláspontját alaptalannak tartja”. A kézbesítés elmaradása miatt a törvénysértés megállapítható volt, mindazonáltal a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mindez „az ügy érdemére, ami jogkérdésként volt elbírálandó, nem hatott ki, önmagában ez a mulasztás nem tette indokolttá a végzés hatályon kívül helyezését” (lásd: a Fővárosi Törvényszék 73.Pkf.635.227/2018/5. számú végzésének 3. oldala). A bíróság lényegében idő előttinek minősítette az indítványozó kérelmét, amikor arra hivatkozott, hogy a második elszámolás – mivel annak elkészítésére nem jogerős döntés alapján került sor – nem lehet felülvizsgálat tárgya. A kérelem elutasításának tehát kifejezetten ez volt az indoka, nem pedig a kérelmezett nyilatkozatában foglaltak.
[14] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz eljárás lefolytatása során bekérte a szóban forgó nemperes eljárás iratanyagát, és megállapította, hogy a kérelmezett 2018. február 15-én kelt nyilatkozata valóban kizárólag annyit tartalmazott, hogy a kérelmezett a PBT elutasító döntésével egyetért, és a kérelmező beadványában foglaltakat nem tartja megalapozottnak. A dokumentum semmilyen új szempontot nem vetett fel, sőt érdemi, tartalmi érvelést egyáltalán nem tartalmazott. Amennyiben tehát adott esetben formális szempontból egy eljárási szabály megsértése megállapítható is lehetne, a kézbesítés elmaradásával összefüggésben jelen ügyben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem merül fel.

[15] 3. A fentiek alapján tehát az Alkotmánybíróság a vizsgált ügyben nem talált olyan körülményt, amelyet az Abtv. 29. §-a szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni, ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
    tanácsvezető,
    előadó alkotmánybíró

    .
    Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szabó Marcel s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Salamon László s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szalay Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    01/21/2019
    Subject of the case:
    .
    Constitutional complaint against the ruling No. 73.Pkf.635.227/2018/5 of the Budapest-Capital Regional Court (foreign currency-based loan)
    Number of the Decision:
    .
    3096/2019. (V. 7.)
    Date of the decision:
    .
    04/29/2019
    .
    .