A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 618. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Kúria Pf.VIII.24.580/2023/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó gazdasági társaság képviseletében a Tarjáni-Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tarjáni-Nagy Sándor ügyvéd) alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése alapján. Az indítványozó álláspontja szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 618. § (1) bekezdés b) pontja, illetve a Kúria Pf.VIII.24.580/2023/2. számú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglaltakat, ezért kérte mind a törvényi rendelkezés, mind a bírósági döntés alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését.
[2] 1. Az ügy lényege az indítvány és a rendelkezésre álló ítéletek alapján az alábbiak szerint foglalható össze.
[3] Az indítványozó keresetet terjesztett elő kérve – elsődlegesen kompenzáció, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímen – mintegy 860 millió forint megfizetésére kötelezni az alperes Magyar Államot. A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék vagy elsőfokú bíróság) a keresetet 26.G.40.673/2020/48/I. számú ítéletével elutasította. Az indítványozó fellebbezést terjesztett elő a Törvényszék ítélete ellen, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: Ítélőtábla vagy másodfokú bíróság) 16.Gf.40.010/2023/2. számú végzésével visszautasított. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában bemutatta a vonatkozó jogszabályi környezetet.
[4] E szerint az elektronikus kapcsolattartás szabályairól a Pp. XLVI. fejezete, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.), valamint az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályai tartalmaznak rendelkezést.
[5] A Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, ha az elektronikus úton kapcsolattartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
[6] A Kormányrendelet 89. § (1) bekezdése szerint a kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (a továbbiakban: cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik. Az E-ügyintézési tv. 1. § 23. pontja értelmében gazdálkodó szervezet a Pp.-ben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet. A Pp. 7. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében gazdálkodó szervezet többek között az ügyvédi iroda. Mindezekből következően, figyelemmel a Kúria gyakorlatára (BH2022.298., BH2022. 299.) is, a felperes által meghatalmazott ügyvédi iroda gazdálkodó szervezetnek minősül, amelynek a képviseletében eljáró irodavezető ügyvéd a bírósággal elektronikus úton, a cégkapuján köteles tartani a kapcsolatot, ezért a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a felperes jogi képviselőjének a cégkapuját kellett használnia. Mivel a felperest képviselő ügyvédi iroda az ítélet elleni fellebbezést cégkapu helyett ügyfélkapun keresztül terjesztette elő, az Ítélőtábla a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fellebbezést visszautasította.
[7] Az indítványozó az Ítélőtábla végzésével szemben fellebbezést és igazolási kérelmet is előterjesztett. Ez utóbbit az Ítélőtábla elkésettsége okán 16.Gf.40.010/2023/8. számú végzésével visszautasította. Az indítványozó az Ítélőtábla mindkét (16.Gf.40.010/2023/2. és 16.Gf.40.010/2023/8. számú) végzésével szemben fellebbezést nyújtott be.
[8] A Kúria mint másodfokú bíróság Pf.VIII.24.580/2023/2. számú végzésével helybenhagyta az Ítélőtábla 16.Gf.40.010/2023/2. számú (a fellebbezést visszautasító) végzését, Pf.VIII.24.581/2023/2. számú végzésével pedig az Ítélőtábla 16.Gf.40.010/2023/8. számú (az igazolási kérelmet visszautasító) végzését.
[9] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában egyrészt a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja, másrészt a Kúria Pf.VIII.24.580/2023/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte.
[10] 2.1. Az indítványozó a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjával kapcsolatban kifejtette, hogy az egy alapvető perjogi jogosultságot degradál informatikai-technikai kérdéssé, ami kiüresíti az érdemi jogorvoslat lehetőségét, maga után vonja a tisztességes eljárás sérülését és sérti az észszerű időn belüli elbírálás elvét is. A peres iratok cégkapun való benyújtásának előírása azért sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert – az indítványozó szerint – a cégkapu informatikailag nem létező fogalom, az valójában csak egy tárhely. Ráadásul az eljáró bíróságok a cégkapu használatának hiányában is képesek voltak érdemben kommunikálni az indítványozóval. Az indítványozó szerint aggályos, hogy a bíróságok informatikai rendszere nem küld automatikus üzenetet arról, hogy az elektronikus iratot nem a megfelelő helyen (ügyfélkapu/cégkapu) nyújtották be. Ez utóbbi kapcsán az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.
[11] 2.2. A Kúria Pf.VIII.24.580/2023/2. számú végzése az indítványozó szerint azért sérti az észszerű időn belüli elbírálás elvét, mert fellebbezésének elbírálását az előterjesztést követő három hónap elteltével bírálta csak el a bíróság. Álláspontja szerint életszerűtlen és észszerűtlen, hogy a Kúria csak ennyi idő elteltével észlelte, hogy a fellebbezést nem a cégkapun keresztül nyújtották be. A tisztességes eljáráshoz való jog további sérelmét látja abban, hogy a bíróságok csak a peres felektől kívánják meg a cégkapu használatát, ugyanakkor ők maguk rendszeresen a felek ügyfélkapujára küldik meg a peres iratokat, mint az jelen ügyben is megtörtént.
[12] Hivatkozott továbbá a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő informatikai módon előterjesztett keresetlevél elfogadhatóságáról szóló 2/2021. (XI. 8.) KK véleményre is, amely szerint nem kerülhet sor a keresetlevél visszautasítására, ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevél benyújtásának jogszabályban előírt informatikai módon való előterjesztésében akadályoztatva volt. Indítványozó előadása szerint a Kúria figyelmen kívül hagyta a KK véleményben foglaltakat, amikor az ügyfélkapun előterjesztett fellebbezését elutasította.
[13] Az indítványozó végezetül hivatkozott az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikk (1) bekezdésére és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkére is, ezen rendelkezések sérelmét ugyanakkor nem állította.
[14] 2.3. Az Igazságügyi Minisztérium amicus curiae levéllel fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben ismertette a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjával kapcsolatos szakmai álláspontját.
[15] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
[16] 3.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a panaszát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőben terjesztette elő, továbbá jogosult alkotmányjogi panasz benyújtására, mivel az alapügyben fél volt, ami érintettségét megalapozza. Az indítvány részben megfelel a határozott kérelem követelményeinek is, mivel megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét kijelölő alaptörvényi és törvényi rendelkezést, a támadott jogszabályi rendelkezést, bírósági döntést, az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve kifejezett kérelmet tartalmaz az alaptörvény-ellenesnek talált jogszabályi rendelkezés, illetve bírói döntés megsemmisítésére.
[17] 3.2. Az Abtv. 52. (1b) bekezdés b) pontja alapján az alkotmányjogi panasz indítványnak tartalmaznia kell az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján az indítványozó ugyan kérte a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességnek a megállapítását, megjelölve az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit, ugyanakkor olyan alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem adott elő, amely megalapozta volna az érdemi alkotmányossági vizsgálatot. Az indítványozó a megjelölt törvényi rendelkezés bíróság általi alkalmazását (alkalmazásának részbeni mellőzését), a jogszabály hiányos voltát sérelmezve állította az alaptörvény-ellenességet, de annak indokolásával adós maradt.
[18] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása az Abtv. szerint nem hatáskör, hanem jogkövetkezmény, így annak indítványozására senki sem jogosult, ezért e körben érdemi eljárás lefolytatására nem volt lehetőség. {3375/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [14], 3030/2024. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [42]} Az indítványozó kérte az alaptörvény-ellenes mulasztás hivatalbóli megállapítását is, de tekintettel arra, hogy az állított alaptörvény-ellenességet nem indokolta meg, az Alkotmánybíróság a hivatalbóli eljárás lefolytatását nem tartotta indokoltnak.
[19] 3.3. Az észszerű idő követelményével kapcsolatban az Alkotmánybíróság már több döntésében rámutatott arra a körülményre, hogy e körben alapjogvédelmi feladatát nem tudja hatékonyan ellátni. Nem áll ugyanis az Alkotmánybíróság rendelkezésére olyan törvényi jogkövetkezmény, amelynek alkalmazása révén ennek a speciális, Alaptörvényben biztosított rendelkezésnek (alapjogi részjogosítványnak) a sérelmét orvosolni tudná. Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetén az Alkotmánybíróság – az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján – csak az indítványban támadott – és alaptörvény-ellenesnek talált – bírósági ítélet megsemmisítése felől rendelkezhet. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapításával és megsemmisítésével azonban nem tudja orvosolni az eljárás résztvevőinek az eljárás elhúzódásából eredő sérelmét {3157/2020. (V. 21.) AB határozat, Indokolás [29]}.
[20] Amennyiben az Alkotmánybíróság a jelen ügyben támadott ítéletet megsemmisítené, a bírósági eljárás újra kezdetét venné, így a per csak tovább húzódna {vö. 3174/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3024/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [18], [20]; 3167/2019. (VII. 10.) AB határozat, Indokolás [17]}.
[21] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság ebben az összefüggésben sem vizsgálta érdemben a bírói döntés alaptörvény-ellenességét.
[22] 3.4. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog vélt sérelmén keresztül a vele szemben hozott bírói döntések törvényességi és nem alkotmányossági kritikáját fogalmazta meg. Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi panaszban rögzített érvek nem alkalmasak arra, hogy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét felvessék vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést megalapozzanak.
[23] 4. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz nem felelt meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában, valamint 29. §-ában foglalt feltételeknek, az Alkotmánybíróság azt – az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Juhász Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Réka s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |