Hungarian
Ügyszám:
.
III/00773/2019
Első irat érkezett: 05/06/2019
.
Az ügy tárgya: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 144. § (2) bekezdése, 145. § (3a) bekezdése, 165. § (2) bekezdés g) pontja, 165. § (7b) bekezdése és 197. § (8) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (közbeszerzési eljárás; Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/20/2019
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a alapján - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 144. § (2) bekezdése,145. § (3a) bekezdése, 165. § (2) bekezdés g) pontja, 165. § (7b) bekezdése és 197. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és alkalmazási tilalom kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (Mód2tv.) módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi XCLIII. törvény (Kbt.) egyes rendelkezéseit. A Mód2tv. indokolása szerint a 2018. január 1-től hatályos eljárási törvények (így az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2018. évi CL. törvény (Ákr.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény és az új Pp.) tették szükségessé a Kbt. jogorvoslati eljárásokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítását. A módosítások a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörének bővülését eredményezték, ami alapján a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén a hatóság nem indít érvénytelenségi keresetet, hanem megállapítja a szerződés semmisségét és bírságot szab ki. Az indokolás szerint a cél a bíróságok tehermentesítése volt. A bíró előtt folyó perben a hatóság a Mód2tv.-nyel módosított rendelkezései alapján járt el: a közbeszerzési eljárást az eljárás megkezdésekor hatályos eljárási szabályok szerint vizsgálta, a jogorvoslati eljárást az annak megkezdésekor hatályos eljárási szabályokhoz igazította, így megállapította az érintett szerződés semmisségét és bírságot szabott ki.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint ez - a szükségképpen kiterjesztő - jogértelmezés azonban a Kbt. 197. § (8) bekezdéséből nem olvasható ki, mert az a jogorvoslati eljárásokra nem tartalmaz utalást, jóllehet a Kbtv. 197. § (1) és (2) bekezdése egyértelműen szabályozza, hogy a jogororvoslati eljárásokra mely rendelkezéseket kell alkalmazni. A sérelmezett rendelkezés a Mód2tv. indokolásában foglalt jogalkotói céllal nincs összhangban, és sérti a jogbiztonság és normavilágosság elvét azáltal is, hogy a hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezés és az ahhoz fűzött indokolás nincs összhangban. Azáltal, hogy a sérelmezett 197. § (8) bekezdés a közigazgatási szerv hatáskörét nem rögzíti egyértelműen, a közbeszerzési jogot sértő szerződés érvényességnek megítélésére vonatkozóan a jogorvoslati szerveket - hatáskörüket illetően - jogértelmezéssel sem feloldható feladat elé állítja. A sérelmezett rendelkezések ezért sértik a jogbiztonsághoz, a normavilágossághoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 144. § (2) bekezdése,145. § (3a) bekezdése, 165. § (2) bekezdés g) pontja, 165. § (7b) bekezdése és 197. § (8) bekezdése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
T) cikk (1) bekezdés
T) cikk (2) bekezdés
T) cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_773_0_2019_indítvány_anonim.pdfIII_773_0_2019_indítvány_anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzési törvény egyes rendelkezései
megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az ügy előzményei szerint a
Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljárást folytatott egy állami
szociális intézménnyel szemben a régi közbeszerzési törvény megsértése miatt. A
Döntőbizottság eljárása során, az új közbeszerzési törvény rendelkezései
fényében megállapította a szociális intézmény és a vele szerződő gazdasági
társaság közötti szerződés semmisségét. Indokolásában rámutatott, hogy az új
közbeszerzési törvény módosítása szerint a Döntőbizottságnak a 2018. január 1.
után indult eljárásokban az új eljárási szabályok szerint kell eljárnia, de a
jogsértés megtörténte idején hatályban volt anyagi jogi szabályokat kell
alkalmaznia. A szociális intézmény keresetet terjesztett elő, amely szerint a
Döntőbizottságnak nem volt hatásköre az intézkedést meghozni, illetve az ügyben
az új közbeszerzési törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az indítványozói
bírói tanács az új közbeszerzési törvény alkalmazhatóságát szabályozó
rendelkezései megsemmisítését kérte a visszaható hatályú jogalkotás tilalma,
illetve a normavilágosság sérelme miatt. Álláspontja szerint a Döntőbizottság
úgy alkalmazta az új közbeszerzési törvény 2018. január 1-jétől hatályos
rendelkezéseit, hogy arra nem rendelkezett hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság
először is megállapította, hogy a perbeli esetben kétségtelenül a módosítás
hatályba lépése előtt keletkezett jogviszonyról van szó. Ugyanakkor nem
tartotta megalapozottnak a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmét,
mivel az új szabályokat egyértelműen csak 2018. január 1-jét követően kötött
szerződések vonatkozásában kell alkalmazni. Az új közbeszerzési törvény
szerinti jogorvoslati rend a hatályba lépése előtti jogviszonyokra nézve a
jogalanyok számára kötelezettséget nem állapít meg, azokat nem teszi
terhesebbé. Továbbá az a jogalkotói megoldás, amely nem differenciál az anyagi
jogi és az eljárásjogi rendelkezések között, hanem egységesen az anyagi jog
alkalmazási körét kijelölő közbeszerzési eljárások és a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződések időpontjához igazítja a hatályt, nem eredményezi
a visszaható hatályú jogalkotás sérelmét. Végezetül az Alkotmánybíróság arra a
következtetésre jutott, hogy a támadott szabályozás nem tartalmaz olyan
rendelkezést, amely a jogalanyok számára értelmezhetetlen lenne, vagy
ellentmondásos értelmezést eredményezne, ezért a bírói indítványt a
normavilágosság sérelme tekintetében is elutasította.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.07.09 8:30:00 1. öttagú tanács
.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
.
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.