Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01089/2022
Első irat érkezett: 05/03/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.020/2021/8. számú közbenső ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés tűzeset kapcsán keletkezett kárért)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/23/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.III.21.020/2021/8. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az indítványozó kártérítési felelőséggel tartozik a tulajdonában álló, a felperes által bérelt üzlethelyiségben bekövetkezett tűzeset nyomán keletkezett kárért. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések következtében sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert az eljáró bíróságok a bizonyítás elmaradásából eredő hátrányos jogkövetkezményeket az indítványozó terhére értékelték, továbbá a bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek. Nézete szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, hogy a Kúria nem utasította új eljárás lefolytatására a másodfokú bíróságot, holott annak feltételei fennálltak. Az indítványozó szerint az közbenső ítélet sérti a hatékony, tényleges jogorvoslathoz való jogát. .
.
Támadott jogi aktus:
    Mátészalkai Járásbíróság 3.P.20.338/2016/200. számú közbenső ítélete
    Nyíregyházi Törvényszék 2.Pf.20.131/2021/9. számú közbenső ítélete
    Kúria Pfv.III.21.020/2021/8. számú közbenső ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1089_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_1089_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3498/2022. (XII. 20.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/29/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.11.29 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3498_2022 AB végzés.pdf3498_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.lII.21.020/2021/8. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A gazdasági társaság indítványozó, csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője, dr. Nagy Gabriella Katalin ügyvéd útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
      [2] Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria mint felülvizsgálati bíró­ság Pfv.lII.21.020/2021/8. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
      [3] Az alapul szolgáló ügyben a felek 2005. február 1-jétől kezdődő hatállyal határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötöttek, amely alapján az alperes a tulajdonát képező üzlethelyiséget bérleti díj ellenében bérbe adta a felperesnek. Az alperes bérbeadóként vállalta a működési feltételek biztosítását, a felperes bérlőként vállalta a helyiség rendeltetésszerű használatát. Az épület további helyiségei (számítógépüzlet, szerviz, műhely, raktár stb.) az alperes használatában álltak. A felperes az általa bérelt helyiségben fehérnemű üzletet működtetett. 2015. június 28-án az épületben tűz keletkezett, amelynek következtében a koromlerakódás és a füst károsodást okozott. A felperes módosított keresetében 8 458 381 forint kártérítés és annak 2015. június 28-tól számított késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állította, hogy az általa bérelt üzlethelyiségben tárolt árukészlet az alperesnek felróható okból keletkezett tűz miatt károsodott. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta a kártérítési felelősségének fennállását, és arra hivatkozott, hogy a tűz keletkezési oka ismeretlen. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban meghozott közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a tulajdonát képező fenti ingatlanban 2015. június 28-án keletkezett tűzeset következtében a felperes által bérelt üzlethelyiségben keletkezett kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Kiemelte, hogy a tűz kialakulásának, kiváltó okának megállapítása olyan szakkérdésnek minősült, amely tűzvizsgálati és épületvillamossági szakértői kompetenciába tartozott. Erre tekintettel a perben ennek megfelelő szakterületű szakértőket rendelt ki. Emellett felhasználta az alperes biztosítója által megrendelt egyesített (műszaki és tűzvédelmi) szakértői véleményt, míg az alperes részéről megbízott igazságügyi tűzvizsgálati szakértő magán­szakvéleményét az alperes szakmai előadásaként vette figyelembe.
      [4] Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. Elsődlegesen a fellebbezésben hivatkozott eljárási szabálysértések fennállását vizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az előírt tájékoztatási kötelezettségét teljesítette, és az alperesnek a korábbi hatályon kívül helyező végzés ismeretében is tisztában kellett lennie az általa bizonyítandó tényekkel. Az elsőfokú bíróság részéről a régi Pp. 221. § (1) bekezdésében megkövetelt indokolási kötelezettséget is teljesítettnek tekintette. Utalt arra, hogy az elsőfokú közbenső ítélet indokolása tartalmazta a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok megjelölését, a döntés meghozatalakor értékelt körülmények feltüntetését, valamint az azokkal kapcsolatos jogi álláspont kifejtését, kitérve a szakértő kizárása és új szakértő kirendelése iránti kérelem elutasításának indokaira. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes által csatolt magánszakértői véleményt az alperes szakmai kérdésben előterjesztett álláspontjaként kellett értékelni.
      [5] A másodfokú bíróság alaptalannak minősítette az alperesnek azt a hivatkozását, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az említett kártérítési igény elbírálása körében széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, és a tűz keletkezésének helyére és okára nézve a perben kirendelt, teljes körű kompetenciával rendelkező igazságügyi szakértők – a jogvita lényegét érintően egymással összhangban állóan – kellő magyarázatot adtak. A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
      [6] A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes azon állítását, miszerint a jogerős közbenső ítélettel helybenhagyott elsőfokú közbenső ítélet rendelkező része hiányos, több okból is tévesnek minősítette. Utalt rá, hogy a régi Pp. 213. § (1) bekezdése az ítélet teljességének követelményét tartalmazza, amely alóli egyik kivételként a régi Pp. 213. § (3) bekezdése lehetővé teszi a bíróság számára, hogy az ott meghatározott feltétel fennállása esetén közbenső ítéletet hozzon. E feltétel meglétét, a jogvitának a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest annak alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében való el­különíthetőségét felülvizsgálati kérelmében az alperes sem vitatta. Amit kifogásolt, az a jogalapi döntés tartalma, a határozat rendelkező részének megszövegezése volt. Ezzel szemben a másodfokú bíróság jogerős közbenső ítéletével helybenhagyott elsőfokú közbenső ítélet rendelkező része olyan megállapítást tartalmaz, amely elégséges és beazonosítható módon rögzíti az alperesnek a felperessel szemben fennálló kártérítési kötelezettségét. Az ehhez szükséges feltételek vizsgálata a másodfokú bíróság részéről maradéktalanul megtörtént. Megállapította a Kúria, hogy a perben eljáró bíróságok okszerűtlennek minősülő bizonyítékmérlegelési hibát nem vétettek, a kártérítési felelősség fennállása szempontjából alapvető jelentőségű, a tűz keletkezésének körülményeivel összefüggő kérdések megválaszolása szakértő alkalmazását tette indokolttá. A másodfokú bíróság a kárral okozati összefüggésbe hozható szerződésszegést az alperesnek azzal a hibás teljesítésével azonosította, hogy bérbe­adóként az elektromos hálózati rendszer megfelelő működéséről nem gondoskodott. Ezt a jogi következtetést a Kúria a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak tekintette, és megállapította, hogy az helytálló ténymegállapításokon és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogi jogszabályhelyek helyes alkalmazásán ­alapult.
      [7] Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt, mely szerint a polgári eljárás során elkövetett jogsértések (bizonyítási teher károkozótól történő bírósági átvétele, kimentés kizárása) a bíróság döntésére jelentős kihatással voltak, a bizonyítási eljárás elmaradásából eredő hátrányos jogkövetkezményeket nem lehetett volna az indítványozó terhére értékelni. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria eljárása az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát sérti, mert bár megállapította, hogy a Törvényszék (és nem a felperes, akit – az indítványozó szerint – e körben bizonyítási kötelezettség terhelt) állított fel a kártérítési felelősség körébe tartozó okozati összefüggést, és zárta ki az indítványozó kárfelelősség alóli kimentését, mégsem utasította a Törvényszéket új eljárás lefolytatására. Ezáltal sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése.

      [8] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
      [9] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírósági döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett bírósági ítéletben alperesként szerepel, így az Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében érintettsége fennáll, az alkotmány­jogi panasz tekintetében indítványozói jogosultsággal rendelkezik, jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.
      [10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A bíróság tájékoztatása szerint a Kúria közbenső ítéletét 2022. április 7-én kézbesítették, míg az alkotmányjogi panaszt 2022. április 19-én – határidőben – nyújtotta be az indítványozó jogi képviselője a bíróságon. Az ügyben további rendkívüli jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.
      [11] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be, míg az Abtv. 52. §-a szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Abtv. 27. §-át, amely alapján az alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezte, és a bírósági döntést, valamint az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit.
      [12] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) – és ezzel összefüggésben (7) bekezdése – tekintetében állított alapjogsérelmeket illetően az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján (alkotmányjogi panasz beadvány, bírósági ítéletek) arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó nem alkotmányossági problémát tárt fel, hanem azt kívánta elérni, hogy az Alkotmánybíróság a kártérítési felelősség terén a bíróságok által elfoglalt jogi álláspontot bírálja felül. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz eljárás keretében az alkotmányossági szempontú felülvizsgá­latra van hatásköre. A bírósági döntések, és az alkalmazott jogszabályi rendelkezések ellen benyújtott alkotmány­jogi panasz nem tekinthető a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálati eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvény és az abban biztosított jogok védelmére hivatott {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmány­bíróság a bírósági döntés irányának, a bizonyítékok körének, bírói mérlegelésének és értékelésének felül bírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3300/2018. (X. 1.) AB végzés, Indokolás [13]; 3369/2018. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [11]; 3448/2021. (X. 25.) AB végzés, Indokolás [12]; 3367/2022. (VII. 25.) AB végzés, Indokolás [22]}. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az eljáró bíróságok részletesen foglalkoztak többek között a közbenső ítélet feltételeinek fennálltával, a kár és a kártérítési felelősség okozati összefüggésével, a szakértői bizonyítás körével és annak mikénti mérlegelésével. Ezen túlmenően, a jogorvoslathoz való jog sérelmét illetően az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az indítványozó számára biztosítva volt a fellebbezés lehetősége, mellyel élt is. Majd a jogerős közbenső ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyet az érdemben elbírált.

      [13] 3. Tekintettel arra, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-­ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          előadó alkotmánybíró




          . Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Márki Zoltán s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/03/2022
          .
          Number of the Decision:
          .
          3498/2022. (XII. 20.)
          Date of the decision:
          .
          11/29/2022
          .
          .