Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.I.35.222/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Szegedi Törvényszék 3.K.701.595/2021/6. számú ítéletére kiterjedően.
Az elsőfokú hatóság az indítványozót, mint osztrák állampolgárt készpénzellenőrzési bírság megfizetésére kötelezte, figyelemmel arra, hogy az egyik határátkelőhelyen 500.000 EUR összegű készpénzzel vámellenőrzésre bejelentkezés nélkül kívánt Magyarország területére belépni. A bírság összege a készpénz 50%-a. Az indítványozó méltányossági kérelmet, valamint határozat kiegészítése iránti kérelmet terjesztett elő. A másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indítványozó ezt követően a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte jogszabálysértésre hivatkozással. A Szegedi Törvényszék 3.K.701.595/2021/6. számú ítélete a keresetét elutasította. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadta.
Jelen ügyben az alkalmazott Európai Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzésről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 2018/1672 rendelet 14. cikkének helyes értelmezése körül merült fel kérdés, ugyanis a hivatkozott rendelet szerint a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az indítványozó az eljárás során rámutatott olyan az Európai Unió Bírósága által hozott döntésre, melyben a bíróság a 60 %-os mértékű szankciót eltúlzott mértékűnek tartotta, azonban a magyar bíróságok és hatóságok ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak. A magyar hatóságok és bíróságok az indítványozó álláspontja szerint döntésükkel uniós jogot sértettek.
A hatóság továbbá német nyelvű okiratot állított ki, azonban annak magyar nyelvű fordítását nem készítette el, így a hatóságok és a bíróságok a bizonyíték tartalmának ismerete nélkül hozták meg döntéseiket.
Az indítványozó álláspontja szerint továbbá a Kúriának, mint legfelsőbb szintű tagállami bíróságnak kötelessége lett volna az EUB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezni. A Kúria azonban az EUB eljárását nem kezdeményezte, hivatkozással arra, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szükségességére alapított befogadás csak akkor engedhető meg, ha fennállnak az EUB Cilfit ügyben hozott C-283/81. számú ítéletében megfogalmazott követelmények.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglal jogbiztonság elvébe ütköznek, továbbá sértik az XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetés tilalmát, továbbá az indítványozónak a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogát..
. |