A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 3.Bf.1205/2015/8. számú végzése és a Budaörsi Járásbíróság 11.B.585/2014/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó [Sherpa Team Kft. (1195 Budapest, Hofherr Albert utca 3.)] jogi képviselője [dr. Kiss Elemér ügyvéd (1065 Budapest, Podmaniczky utca 16.)] útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az indítványozó képviselőjének egy másik gazdasági társaság képviselője ellen tett feljelentése alapján a Budaörsi Rendőrkapitányság jelentős értékre elkövetett lopás bűntette miatt rendelt el nyomozást, amelyet később – figyelemmel arra, hogy a nyomozás adatai alapján a bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható – megszüntetett. Az indítványozó a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határozatával szemben panaszt nyújtott be, amelyet a Budaörsi Városi Ügyészség elutasított, ezért az indítványozó – mint pótmagánvádló – jogi képviselője útján vádindítványt nyújtott be a Budaörsi Városi Bíróságra. A bíróság – a jogszabályban meghatározott átnevezését követően Budaörsi Járásbíróságként eljárva – a 11.B.585/2014/2. számú ítéletében vádlottat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 331. § (1) bekezdése alapján – bizonyítottság hiányában – felmentette. Az indítványozó fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 3.Bf.434/2013/2. számú végzésével helybenhagyta a járásbíróság végzését.
[3] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében kifejtette, hogy az említett bírósági döntések az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sértik. Az alapügyben a büntetőjogi felelősség kérdésében való döntés során az eljárt bíróságoknak mindenekelőtt azt kellett megállapítania, hogy kinek a tulajdonában állt az elkövetési tárgy. Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozta, hogy az eljárt bíróságok nem állapították meg kétséget kizáróan az elkövetési tárgy vonatkozásában fennálló tulajdonjogát, mivel az értékelés körébe vonták az ügyben született, egymásnak ellentmondó vallomásokat is, holott az indítványozó a tulajdonjogát okirattal (adásvételi szerződéssel) igazolta. Érvelése szerint, mivel az okirati bizonyítéknak a bizonyítás tekintetében kitüntetett szerepe van, a bíróságok e tevékenységükkel tulajdonképpen figyelmen kívül hagyták az általa csatolt okirati bizonyítékot és ez – az indítványozó szerint – már nem is a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés, hanem súlyos – az eljárás tisztességtelenségét jelentő – eljárási hiba. Végül az indítványozó utalt arra, hogy ha az Alkotmánybíróság mégis mérlegelési – azaz alkotmányjogi panaszban általában nem támadható – kérdésnek tekinti az okirati bizonyíték figyelmen kívül hagyását, abban az esetben értékelje olyan kirívó értékelési hibának, amely az ügyben az anyagi igazságnak ellentmondó döntést eredményezett, ezzel sértve a tisztességes eljáráshoz való jogot.
[4] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte az említett bírósági határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[5] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[6] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőn belül terjesztette elő.
[7] Az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek az alábbiak szerint felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, az Alaptörvény megsértett rendelkezését és megfelelő indokolást is tartalmaz. Ezenkívül megjelöli a sérelmezett bírói döntéseket és kifejezetten kéri azok megsemmisítését.
[8] 3.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 27. §-ában, valamint az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e. Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben pótmagánvádlóként járt el.
[9] Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozattal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
[10] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
[11] Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az indítványozó panaszában megjelölt-e olyan alaptörvény-ellenességet, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta.
[12] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a büntetőeljárás során lefolytatott bizonyítás törvényességét, a beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét, illetve az azokból levont következtetéseket a bíróságtól eltérő módon értékelje. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
[13] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében kifejtettek nem minősülnek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességnek.
[14] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó panasza nem tartalmaz semmilyen alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[15] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panaszában a kifogásolt bírósági ítéletben foglaltakkal kapcsolatosan nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
[16] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |