A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 436. § (16) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszeljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. A jogi képviselővel (dr. T. Tóth Balázs ügyvéd) eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, melyben a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 436. § (16) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését kérte, mivel annak folytán sérülni vélte az Alaptörvény B) cikkét, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését.
[2] 2. Az indítványozó 2019. január 1-jén alapvető jogokat sértő fogvatartási körülmények miatt kártalanítás iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz a Bv. tv. alapján. Az első fokon eljáró Győri Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja Bv.1069/2019/7. számú végzésében kártalanítási összeget állapított meg a fogvatartott javára. A végzés fellebbezés hiányában 2020. május 4-én jogerős lett. Az indítványozó Alkotmánybíróság hiánypótlási kérelmére kiegészített indítványában előadta, hogy a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 2020. március 7-i hatállyal úgy módosította a Bv. tv.-t [annak 436. § (14)–(15) bekezdéseit], hogy az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában, 2020. március 7. napját követően hozott bírósági döntésekben megítélt kártalanítási összeg 2020. június 15-ig nem fizethető ki. Az új rendelkezés értelmében a felfüggesztés időtartama a Bv. tv. 70/B. § (6) bekezdésében foglalt hatvan napos időtartamba nem számít bele. Ezt követően az Országgyűlés 2020. június 15-i hatálybalépéssel elfogadta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések, és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény módosításáról szóló 2020. évi LV. törvényt, amely két új, a (16) és a (17) bekezdésekkel egészítette ki a Bv. tv. 436. §-át, mely módosítások alapján egyrészt a terheltek vonatkozásában 2020. december 31. napjáig továbbra sem kerülhetett sor a korábbiakban felfüggesztett, a kártalanítási igény tárgyában a korábbi határozatok alapján megállapított kártalanítás kifizetésére, továbbá az időközben elbírált, új ügyekben megállapított kártalanítási összegek sem teljesíthetők. Emellett az említett módosítás a Bv. tv. 70/B. § (6) bekezdésében foglalt hatvan napos határidőt kilencven napra módosította. Az indítványozó álláspontja szerint a Bv. tv. 436. § (16) bekezdése jogállamisági aggályokat vet fel, szerzett jogot sért, mivel de facto megakadályozza, hogy a jogerős bírósági döntések végrehajtásra kerüljenek. Emellett a bírói út igénybevételének formális biztosítása folytán álláspontja szerint sérül az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga.
[3] 3. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy bár a Bv. tv. indítványozó által kifogásolt bekezdését nem helyezték hatályon kívül, azonban e szabályozás első mondata szerint a Mód. tv. hatálybalépését követően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összegből a 10/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kifizetés 2020. december 31-ig nem volt teljesíthető. Miután az kifogásolt rendelkezésben megjelölt határidő már eltelt, a fentiek szerinti, kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítás teljesítésére 2021. január 1-jével lehetőség van, mégpedig a Bv. tv. 75/S. § (1) bekezdése szerinti módokon.
[4] Míg a kifogásolt bekezdés második mondata szerint e bekezdés szerinti felfüggesztés időtartama a 70/B. § (6) bekezdésében foglalt időtartamba nem számít bele.
[5] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Bv. tv. 10/B. §-át a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény 23. § 3. pontja 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, míg az indítványozó által kifogásolt rendelkezés második mondatában szereplő 70/B. § (6) bekezdését ugyanezen törvény 23. §-ának 7. pontja helyezte hatályon kívül 2021. január 1-jétől. Azaz a Bv. tv. kifogásolt bekezdésének második mondata már szintén nem alkalmazható.
[6] Ugyan az alkotmányjogi panaszeljárásokban a támadott jogszabály hatályvesztése önmagában nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróságnak ne kellene érdemben vizsgálni az indítványt [Abtv. 64. § e) pont], azt azonban előkérdésként vizsgálni kellett, hogy létezik-e, létezhet-e olyan ügy, amelyre a támadott rendelkezést alkalmazni kell. Ha ugyanis az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált, akkor az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a, illetve az Ügyrend 67. § (2) bekezdés
e) pontja alapján megszünteti az eljárást. Az Abtv. 26. § (2) bekezdés alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányosságáról dönt, melynek lehetséges következménye a jogszabály megsemmisítése folytán annak hatályvesztése. Nem indokolt azonban eljárás lefolytatása, ha a támadott jogszabály már nem hatályos, illetve nem alkalmazható.
[7] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány elbírálására okot adó körülmény már nem áll fenn, ezért az eljárást – az Abtv. 59. §-a, illetve az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján – megszüntette.
Dr. Handó Tünde s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szalay Péter
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
. |
. |