English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01784/2020
Első irat érkezett: 10/19/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pártatlan bírósághoz való jog)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/02/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján a Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és a Szekszárdi Törvényszék 2.Bf.60/2019/7. számú ítéletére és a Szekszárdi Járásbíróság 32.B.662/2012/81. számú ítéletére kiterjedő hatállyal történő - megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót a bíróság jogerősen bűnösnek mondta ki tartozás fedezetének elvonása és közokirat-hamisítás bűntettében, ezért őt próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó előadta, hogy a másodfokú ítéletet egy olyan másodfokú tanács hozott meg, amely eljáró tanáccsal azonos másodfokú tanácsban ítélkezett az elsőfokú ítéletet meghozó, kirendelt bíró. Emellett az elsőfokú ítéletet meghozó bíró már az elsőfokú ítélet meghozatalakor a másodfokon eljáró tanáccsal azonos másodfokú tanácsban ítélkezett kirendelt bíróként. Bár a büntetőeljárási törvény a fentieket pro forma nem minősíti kizárási oknak, az indítványozó szerint mégis sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mert az ügy más bíróra szignálásával elkerülhető lett volna a jogsérelem. Az indítványozó szerint tisztességtelennek minősül az olyan eljárás, amikor az elsőfokú és másodfokú bíróságok egy adott ügyben akár az ügyelosztási rend megfelelő kialakítása miatt, akár más okból elmulasztják biztosítani azt, hogy az elsőfokon ítélkező bíró ne ítélkezhessen egy másodfokú tanácsban a másodfokon eljárt tanács tagjaival. Előadja továbbá, hogy a Kúria végzése sérti az ártatlanság vélelmének követelményét, mivel az indítványozó büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyított elkövetési magatartás hiányában, csupán az indítványozó ügyvezetői minősége miatt került sor..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú végzése
    Szekszárdi Törvényszék 2.Bf.60/2019/7. számú ítélete
    Szekszárdi Járásbíróság 32.B.662/2012/81. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1784_0_2020_indítvány.anonim.pdfIV_1784_0_2020_indítvány.anonim.pdf
.
A döntés száma: 3224/2021. (V. 28.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 05/11/2021
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.05.11 9:00:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3224_2021 AB végzés.pdf3224_2021 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Kodela Viktor ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Szekszárdi Járásbíróság 32.B.662/2012/81. számú, a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.60/2019/7. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az első fokon eljáró bíróságnál.
    [2] A Szekszárdi Járásbíróság 32.B.662/2012/81. számú, 2015. május 8. napján kelt ítéletével az indítványozót bűnösnek mondta ki 1 rendbeli tartozás fedezetének elvonása bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 297. § (1) bekezdés], valamint 2 rendbeli közokirathamisítás bűntettében [régi Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont]. Az indítványozót a bíróság ezért 1 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.
    [3] A Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.60/2019/7. számú, 2019. június 5-én jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az indítványozóval szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 8 hónapra, a felfüggesztés próbaidejét pedig 1 évre enyhítette.
    [4] A Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú, 2020. június 30-án kelt felülvizsgálati végzésével az első- és a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
    [5] Az indítványozó az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be 2020. szeptember 8-án az elsőfokú bíróságnál, mert álláspontja szerint a Szekszárdi Járásbíróság 32.B.662/2012/81. számú, a ­Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.60/2019/7. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát.

    [6] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
    [7] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz határidőben érkezett és eleget tett az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésében foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek. Az indítvány tartalmazta az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Abtv. 27. § (1) bekezdés], az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) bekezdést], a támadott bírósági határozatokat (a Szekszárdi Járásbíróság 32.B.662/2012/81. számú, a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.60/2019/7. számú ítélete, a Kúria Bfv.III.1.288/2019/9. számú végzése), valamint az indokolást arra nézve, hogy a támadott bírósági határozatok miért ellentétesek az Alaptörvény rendelkezéseivel. Az indítvány kifejezett kérelmet tartalmazott arra nézve, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírósági határozatok alaptörvény-ellenességét, továbbá semmisítse meg azokat, így a határozott kérelem alkotmányos feltételeinek ebben a vonatkozásban is eleget tett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó, mint a büntetőeljárás terheltje érintettnek minősül, továbbá a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.

    [8] 3. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    [9] Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú ítélet és a felülvizsgálat során hozott kúriai végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogának a bíróság pártatlanságára vonatkozó részjogosítványát (indítvány 22. pont, 5. oldal). Az indítványozó ezt a kifogását arra alapozza, hogy az elsőfokú ítéletet meghozó bíró ugyan nem volt tagja az ügyében másodfokon döntést hozó ítélkező tanácsnak, de kirendelés folytán már az ítélethozatal idején tagja volt a másodfokon eljáró törvényszék tanács- és ügyelosztási rendje szerinti büntető fellebbezési tanácsnak (2.Bf.). Ez a körülmény álláspontja szerint felveti a másodfokú ítélkező tanács elfogultságát, illetve annak látszatát, mivel annak tagjai az ügyében eljáró elsőfokú bírónak a közvetlen munkatársai voltak az ügyelosztási rend szerinti büntető fellebbezési tanácsban.
    [10] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése mindenkinek jogot biztosít ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül elbírálja. A bíróság pártatlanságának követelménye azt hivatott elősegíteni, hogy az ítélkező bíró az ügyben résztvevő felekkel szembeni elfogultságtól vagy előítéletektől mentesen bírálja el az ügyet és hozza meg döntését. A pártatlanság követelménye egyfelől a bíró magatartásával és hozzáállásával szembeni elvárásként jelentkezik (a pártatlanság szubjektív oldala). Másfelől azonban mércét állít a jogszabályi környezettel szemben is. E mérce szerint az eljárási szabályoknak törekedniük szükséges minden olyan helyzet elkerülésére, amely a bíró pártatlanságát illetően jogos kétségeket ébreszthet (a pártatlanság objektív oldala). Ebből fakad, hogy a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megőrzése is feladata {legutóbb például: 3031/2020. (II. 24.) AB határozat, Indokolás [22]–[24], eredetileg: 25/2013. (X. 4.) AB határozat, Indokolás [26]; 33/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [33]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [25]–[38]}.
    [11] Az Alkotmánybíróság először a pártatlanság objektív oldalát vizsgálta az alaptörvény-ellenesség tekintetében felmerülő kétely szempontjából. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által becsatolt és a Szekszárdi Törvényszék büntető ügyszakának 2015. évi tanács- és ügyelosztási rendjét tartalmazó irat azt támasztja alá, hogy az elsőfokú döntést hozó bíró mindegyik fellebbezési tanácsban szerepelt, abban is, amelyből a másodfokú ítélkező tanácsot négy évvel később megalakították. Az Alkotmánybíróság azért nem tartja ennek alapján befogadhatónak az alkotmányjogi panaszt, mert az elsőfokon eljáró bíró nem volt tagja a másodfokú ítélkező tanácsnak és maga az indítvány is elismeri, hogy a büntetőeljárás szabályai szerint a másodfokú tanács tagjaival szemben abszolút kizárási ok nem állt fenn (indítvány 23. pont).
    [12] Ami a relatív, vagyis az egyéb okból történő elfogultságot illeti, az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy az elfogultságra vonatkozó kizárási ok érvényesítésére az indítványozónak – a jogszabályban előírt feltételekkel és határidőben – az egész büntetőeljárás során lehetősége volt. Az elfogultsági kifogást tehát az indítványozó a Kúria által történő felülvizsgálat során is felvethette volna. A Kúriával szemben pedig nem állt fenn azon indok, amelynek alapján az indítványozó a másodfokú ítélkező tanácsot elfogultnak tartotta. Az indítvány és a bíró­sági határozatok alapján azonban megállapítható, hogy az indítványozó nem sérelmezte a büntetőeljárás során a másodfokú bíróság pártatlanságát, azt csupán alkotmányjogi panaszában vetette fel azt állítva, hogy csak ekkor jutott tudomására az erre vonatkozó információ. Az Alkotmánybíróság ezért tovább vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panaszban foglaltak az elfogultság kételyét megalapozzák-e. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az indítványozó a másodfokú ítélkező tanács tagjait személyükben azért tartotta elfogultnak, mert közvetlen munkatársuk határozatának törvényességéről kellett dönteniük és kizárólag a közvetlen munkatársi kapcsolatból kiindulva – az indítványozó szerint – nem lehettek elfogulatlanok. Az indítványozó elfogultsággal kapcsolatos ezen következtetését azonban gyengíti az a tény, hogy a másodfokú ítélet lényegesen enyhítette az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetést mind annak tartama, mind pedig a felfüggesztés próbaideje tekintetében, vagyis a másodfokú bíróság nem fogadta el kritikátlanul az elsőfokú döntést. Az indítványozó ezen az érven túlmenően pedig semmilyen olyan más tényre, bírói nyilatkozatra, vagy egyéb körülményre nem tudott az indítványában rámutatni, amely a másodfokú ítélkező tanács bármely tagjának elfogultságát valószínűsítette volna. Mindezek a körülmények arra utalnak, hogy az indítványozó a bírói pártatlanság alkotmányos kifogásának címén valójában az ítélettel szembeni személyes kritikáját fogalmazta meg és kívánta érvényesíteni.
    [13] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme keretében vitatta továbbá a bíróság által elfogadott bizonyítékokat (tanúvallomásokat), a megállapított tényállást (indítvány 62. pont), valamint a cselekmény minősítését (indítvány 65–74. pontok). Az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésben foglalt ártatlanság vélelmét is sérelem érte, mert a Kúria kizárólag az ügyvezetői minőségét vette alapul és ennek alapján állapította meg a bűncselekmény ­elkövetését (indítvány 74. pont). Az ártatlanság vélelmének sérelme címén az indítványozó lényegében azt kifogásolta, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság bűnösnek mondta ki a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján.
    [14] Az Alkotmánybíróság ezekhez a kifogásokhoz kapcsolódva hangsúlyozza, hogy következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva kizárólag a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. A tisztességes eljárás alapjoga nem teremthet alapot arra, hogy a bírósági szervezet felett hagyományos, negyedfokú jogorvoslati fórumként járjon el {3352/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}. A bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogkörébe tartozó ügyekben, mint a tényállás megállapítása, illetve a bizonyítékok értékelése, valamint a törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; 3065/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}.
    [15] Az Alkotmánybíróság a kifejtettek alapján rögzíti, hogy jelen alkotmányjogi panaszban foglalt indokok nem támasztják alá az ügy érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét, illetve nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, így a panasz befogadásra és érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

    [16] 4. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt – figyelemmel az Abtv. 29. §-ában foglaltakra – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Czine Ágnes
        előadó alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Miklós
        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Horváth Attila
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Sulyok Tamás
        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        10/19/2020
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. Bfv.III.1.288/2019/9 of the Curia (right to an impartial court)
        Number of the Decision:
        .
        3224/2021. (V. 28.)
        Date of the decision:
        .
        05/11/2021
        .
        .