A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.(II.)Kb.1222/2013/30. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.9/2015/6. számú ítélete és a Kúria Bfv.I.1764/2017/14. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.(II.)Kb.1222/2013/30. számú – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.9/2015/6. számú ítélete folytán – jogerős ítéletével az indítványozót – más személy mellett – bűnösnek mondta ki befolyással üzérkedés bűntettében és közokirat-hamisítás bűntettében, ezért őt – egyéb szankciók mellett – három év nyolc hónap tartamú börtönbüntetésre és mellékbüntetésül négy év közügyektől eltiltásra ítélte. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként hozott, Kúria Bfv.I.1764/2017/14. számú végzésében hatályában fenntartotta az említett ítéleteket.
[3] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.(II.)Kb.1222/2013/30. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.9/2015/6. számú ítélete és a Kúria Bfv.I.1764/2017/14. számú végzése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sérti.
[4] Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog két részjogosítványát, nevezetesen az indokolt bírói döntéshez való jogot, illetve a pártatlan bírósághoz való jogot sértik az említett bírósági határozatok.
[5] 2.1. Az indítványozó előadta, hogy az indokolt bírói döntéshez való jogának a sérelme azért következett be, mert az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Katonai Biztonsági Szolgálat megkeresésére és a titoktartási kötelezettségének feloldására irányuló bizonyítási indítványának, illetve az ítéletében nem adott számot ennek okáról. Az indokolás azt sem tartalmazta – az indítványozó álláspontja szerint –, hogy az elsőfokú bíróság mit mérlegelt, illetve értékelt, amikor a tényállás szerinti elkövetési magatartásokra megállapítást tett.
[6] Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság a fellebbezésében foglaltak ellenére nem folytatott le vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a cselekmény elkövetésének időpontjában milyen kapcsolatban volt a Katonai Biztonsági Szolgálattal, illetve nem adta indokát annak, hogy mit mérlegelt és milyen bizonyítékok alapján fogadta el az elsőfokú bíróság ténymegállapításait.
[7] Végül az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a Kúria az indokolási kötelezettség megsértése tárgyában előadottakat a tényállás – felülvizsgálati eljárásban kizárt – támadásának értékelte.
[8] 2.2. Az indítványozó szerint a pártatlan bírósághoz való jogának a sérelme azért következett be, mert a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.9/2015/6. számú, jogerős ítéletét ugyanabból a három bíróból álló tanácsa hozta, amely korábban a vádemelést megelőzően előzetes letartóztatásáról szóló döntéseket is hozott.
[9] 2.3. Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte az említett ítéletek és végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[10] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[11] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza határidőben benyújtottnak tekintendő.
[12] 3.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének a lényegét, illetve a sérelmezett bírói döntéseket és kifejezetten kéri azok megsemmisítését, valamint megfelelő indokolást is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy bírói döntések miért alapörvény-ellenesek.
[13] 3.3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
[14] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügy terheltje és szankciót szabtak ki vele szemben. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozatokkal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
[15] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeiként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
[16] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint „az indokolt bírói döntéshez fűződő jog az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerén belül jelentkezik. Az alkotmányos előírás ugyanakkor kizárólag az eljárási törvényekben foglaltak szerint kötelezheti a bíróságot a döntésének alapjául szolgáló indokok bemutatására. Ebből következik, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény e szabályát mindig együtt olvassa a jogvita jellege, és az adott ügy típusa által kijelölt konkrét eljárásjogi szabályokkal. […] Az Alkotmánybíróság tehát a rendes bíróságoktól eltérően nem a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja a bíróságok indokolási kötelezettségének a teljesítését, és tartózkodik attól, hogy jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról állást foglaljon {3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]}.” {3305/2017. (XI. 24.) AB határozat, Indokolás [32]–[33]}
[17] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy elsőfokú bíróság ítéletében kitért arra, hogy az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban említett bizonyítási indítványt miért utasította el (lásd Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.(II.)Kb.1222/2013/30. számú ítélete, 35. oldal).
[18] A pártatlan bírósághoz való jogot érintő kifogással kapcsolatban az Alkotmánybíróság korábban kifejtette, hogy „[a]mennyiben az adott ügyben megállapítható, hogy a jogerős döntést olyan bírói tanács vizsgálta felül, amelyben egyetlen taggal szemben sem merült fel az adott kizárási ok, az Alkotmánybíróság úgy értékeli, hogy a felülvizsgálat következtében sor került a jogsérelem orvoslására. Az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése sem vezetne ugyanis más eredményre, mint hogy egy olyan bírói tanács vizsgálja felül a kifogásolt határozatot, amelynek tagjaival szemben a kizárási ok nem áll fenn. […] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság elvégezte ugyanezen szempontok értékelését. Annak eredményeként megállapította, hogy a kifogásolt bírói döntést az alkotmányjogi panaszban felhívott alaptörvény-ellenesség nem befolyásolhatta érdemben, a tisztességes eljárás helyrehozhatatlan sérelme nem volt megállapítható. A Fővárosi Ítélőtábla döntését ugyanis a Kúria felülvizsgálta, a felülvizsgálat során eljárt bírók vonatkozásában nem merült fel a vizsgált kizárási ok és a Fővárosi Ítélőtábla döntésének a meghozatalakor irányadó bírói gyakorlat szerint az eljáró bírók kizártsága sem merült fel.” {Lásd: 3165/2019. (VII. 10.) AB határozat, Indokolás [64] és [66]}
[19] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fentieken túl az indítványozó alkotmányjogi panasza arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a büntetőeljárás során beszerzett bizonyítékokat a bíróságtól eltérő módon értékelje, illetve a bíróság által megállapított jogi minősítést felülvizsgálja. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
[20] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panasza sem Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.(II.)Kb.1222/2013/30. számú ítéletében, sem a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.9/2015/6. számú ítéletében és sem a Kúria Bfv.I.1764/2017/14. számú végzésében foglaltakkal kapcsolatosan nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
[21] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
. |
. |