English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01171/2020
Első irat érkezett: 07/06/2020
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fellebbezés elutasítása hivatalból)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/05/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, melyben egy általa kezdeményezett alkotmányjogi panasz eljárásra tekintettel kérte a végrehajtás felfüggesztését. A Fővárosi Törvényszék a kérelmet 122.P.23.863/2017/6. számú végzésével elutasította, amely ellen az indítványozó 11. sorszám alatt fellebbezést terjesztett elő. A bíróság 20-II. sorszám alatti végzésében hiánypótlás keretében felhívta az indítványozót 18.000 Ft fellebbezési illeték leróvására. Az indítványozó 23. sorszámú beadványában jelezte, hogy a bíróság a 20-II. sorszámú végzésében az ügyszámot rosszul tüntette fel, kérte a bíróság által hivatkozott beadvány "visszakézbesítését", és a fellebbezési illeték leróvása helyett annak összegszerűségét vitatta. A bíróság a 20-II. sorszámú végzés számozását a 24. sorszámú végzésével kijavította, 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzésével pedig a 11. sorszámú fellebbezést hivatalból elutasította.
Az indítványozó fellebbezése nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.772/2018/4. számú végzésével a fellebbezést elutasította, melyet azután a Kúria Pkf.IV.24.652/2019/2. számú végzésével hatályon kívül helyezett. A Fővárosi Ítélőtábla a megismételt eljárásban hozott 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzését helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti a bíróság eljárásának elhúzódása, a fellebbezése hivatalbóli elutasítása, valamint a törvényes bíróhoz való jogot sérti az, hogy az ügyben első fokon eljáró bíró helyett a sérelmezett végzést egy bírósági titkár hozta meg. .
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése
    Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
XXX. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1171_0_2020_Inditvany.anonim.pdfIV_1171_0_2020_Inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3469/2022. (XII. 6.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/15/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.11.15 12:30:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3469_2022 AB végzés.pdf3469_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése, valamint a Fővárosi ­Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó (képviseletében: Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda) a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzés, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján. Az indítványozó szerint a támadott végzések sértik az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint XXX. cikkét.

      [2] 2. Az indítvány előzményeként az indítványozó a Magyar Közigazgatási Társaság ellen indított pert a 2016. ­szeptember 7-én tartott küldöttgyűlésen hozott határozat érvénytelenségének megállapítása iránt. A ­Fővárosi Törvényszék 122.P.25.955/2016/4. számú végzésével a keresetlevelet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította és kötelezte az indítványozót, mint felperest, hogy fizessen meg 3600 Ft illetéket az államnak. Ezen végzés ellen az indítványozó fellebbezést terjesztett elő, amely alapján a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.885/2017/2. számú végzése az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta, a perköltségről való rendelkezést pedig mellőzte.

      [3] 2.1. Az indítványozó ezt követően a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása, valamint a tárgyalás kitűzése iránti kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék a kérelmet alaposnak találta, és a tárgyalás kitűzése érdekében a 122.P.23.863/2017/2. számú végzésével felhívta az indítványozót mint az ügy felperesét az alperes idézhető címének bejelentésére vagy hirdetményi idézés kérésére.
      [4] Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék 122.P.25.955/2016/4. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.885/2017/2. számú végzése ellen alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, és erre tekintettel kérte a döntés végrehajtásának felfüggesztését az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig. A Fővárosi Törvényszék 122.P.25.955/2016/4. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.885/2017/2. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a 3289/2019. (XI. 5.) AB végzéssel visszautasította.

      [5] 2.2. A Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/6. számú végzésével a felperes alkotmányjogi panaszával összefüggésben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította. A bíróság hivatkozott az Abtv. 53. § (4) bekezdésére, amely szerint a bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, és megállapította, hogy ez a rendelkezés csak az olyan folyamatban lévő végrehajtásra alkalmazható, amely a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerinti bírósági végrehajtás körébe tartozik. Mivel az adott ügyben ilyen végrehajtás nincs folyamatban, így a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem nem megalapozott. A bíróság utalt továbbá arra, hogy a 3600 Ft-os mérsékelt eljárási illetékre sem alkalmazható, mivel az illeték behajtása nem tartozik a bírósági végrehajtás körébe.
      [6] A Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/6. számú végzésével szemben az indítványozó fellebbezést terjesztett elő. Ezzel összefüggésben a bíróság 20-II. sorszámon hozott végzésével hiánypótlásra – a fellebbezési illeték lerovására – hívta fel az indítványozót. Azonban a bíróság az ügyszámot tévesen – 122.P.23.683/2017/20-II. számon – tüntette fel az a végzésen, amelyet ezt követően szabályszerűen kézbesítettek az indítványozó ­részére. Az indítványozó 2018. május 22-én kelt válasziratában jelezte a bíróság felé, hogy az ügyszám elírására került sor, továbbá vitatta, hogy „a végrehajtás felfüggesztése iránti végzés elleni fellebbezés” fellebbezési illetékfizetési kötelezettség alá esik, „különösen arra tekintettel, hogy a felperes olyan kérelmet nem terjesztett elő, amely határozatot a bíróság hozott a 6. sorszámú végzésében”. Kifejtette, hogy szerinte 18 000 Ft helyett csupán 7000 Ft illeték alá esik az általa benyújtott fellebbezés.
      [7] A Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24. számú végzésével az elírást kijavította.
      [8] A Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzésével a 6. sorszámú végzés ellen előterjesztett fellebbezést hivatalból elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes a hiánypótlásnak – az illetékfizetési kötelezettségének – nem tett eleget.
      [9] A Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzésével szemben az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amely alapján a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.772/2018/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az indítványozó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján – mivel a hivatalból elutasítás visszautasításnak felel meg – kérte az illetékmentesség megállapítását. A végzés utalt arra, hogy ez az illetékmentességi szabály a 2018. november 24-ét követő eljárási cselekményekre alkalmazható, azonban az indítványozó ügyében a hivatalbóli elutasításra 2018. május 28-án került sor. Így a fellebbezés illetékköteles.
      [10] Az indítványozó fellebbezést terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.772/2018/4. számú végzésével ­szemben. A Kúria Pkf.IV.24.652/2019/2. számú végzésével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla
      4.Pkf.26.772/2018/4. számú végzését és elrendelte a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése ellen az indítványozó, mint felperes részéről előterjesztett fellebbezés érdemi elbírálását. Megállapította, hogy az Itv. keresetlevél benyújtásakor – 2019. december 29-én – hatályos 58. § (1) bekezdés
      a) pontja szerint illetékmentes a polgári ügyekben az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása nélküli elutasításról rendelkező döntés elleni fellebbezés. Az Itv. 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül hivatalból elutasítja. Az iratokból a Kúria szerint megállapítható, hogy a fellebbezés a törvényszék fellebbezést illetékhiány miatt hivatalból elutasító végzése volt, amely elleni fellebbezés a 2016. december 29-én hatályos Itv. 57. § (1) bekezdése alapján is illetékmentes volt, erre tekintettel megállapította, hogy a támadott végzés nem felelt meg a jogszabályoknak. Az Ítélőtábla döntését a Pp. 259. §-a és 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és elrendelte az indítványozó által benyújtott fellebbezés érdemi elbírálását.
      [11] A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzése az Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/6. számú végzését – amellyel a végrehajtás felfüggesztésére irányuló indítványt az elsőfokú bíróság elutasította – helybenhagyta. Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság eljárásának illetékmentessége nem terjed ki a bíróság végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzése elleni fellebbezésre, és a felperest az Itv. szerint sem illette meg olyan kedvezmény, amely alapján mentesülhetett volna a fellebbezési illeték megfizetése alól. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az Itv. 39. § (3) bekezdés c) pontjára és 47. § (1) bekezdésére figyelemmel a mérsékelt illeték összegét helyesen állapította meg.

      [12] 3. Az indítványozó 2020. június 7-én a Fővárosi Törvényszék útján nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

      [13] 3.1. Indítványában részben kifogásolta, hogy a Fővárosi Törvényszék (hiánypótlásra felhívó) 122.P.23.683/2017/
      20-II. számú végzése kapcsán a bíróság nem tartotta be az egyes törvényi eljárási határidőket. Az ezen végzés számában történt elírást kijavító végzés alapján a bíróság a téves ügyszámú végzést „nem kézbesítette vissza”, valamint hogy a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24. számú kijavító végzés alapján a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítését nem ismételte meg a bíróság azzal az indokkal, hogy az indítványozó fellépése alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy tisztában van azzal, hogy a hiánypótlási felhívás melyik eljárás keretében került kibocsátásra. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.772/2018/2. számú végzésével összefüggésben azt kifogásolta, hogy a bíróság csak 2019. január 11-én, vagyis 4 hónappal fellebbezése beérkezését követően ­hívta fel a fellebbezési illeték megfizetésére. Ez az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sérti.


      [14] 3.2. Az indítványozó kifogásolta, hogy a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24. számú kijavító végzést és a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzést, amellyel az indítványozó fellebbezését hivatalból elutasította, bírósági titkár hozta. Az indítványozó szerint ezzel elvonták a törvényes bírótól, mert az eljárás egyes szakaszai nem oszthatók meg a bíró és a bírósági titkár között. Az egy eljáráson belüli munkamegosztás az Alaptörvény 27. § (3) bekezdését sérti. Emellett a Pp. 12/A. § (1)–(2) bekezdését is sérti, mivel nem adott felhatalmazást arra, hogy a fellebbezés hivatalból elutasítása kérdésében bírósági titkár döntsön, vagyis a döntés emiatt törvénysértő, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését sérti.

      [15] 3.3. A Fővárosi Törvényszék – téves számozású – 122.P.23.683/2017/20-II. számú végzése kapcsán arra hivatkozott, hogy az a Pp. 195. § (1) bekezdését és 295. § (1) bekezdését sérti. Mivel a kijavító végzést és a fellebbezést hivatalból elutasító végzést ugyanazon napon hozta meg a bíróság, ezért a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése törvénysértő, és emiatt sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, ­valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését is.

      [16] 3.4. Az indítványozó szerint a döntés érdemben befolyásoló alapjogsértés abban áll, hogy fennállt-e és milyen illetékalap figyelembevételével állt fenn illetékfizetési kötelezettsége. Egyrészt az illeték meg nem fizetése miatt csak 30 napon belül adható ki hiánypótlás, másrészt az Alkotmánybíróság eljárása illetékmentes, ezért a bíróság nem szabhatott ki ügyében illetéket, mivel az alkotmányjogi panaszra tekintettel kezdeményezett végrehajtás felfüggesztés miatt az illetékmentesség a bíróság eljárására is kiterjed. Álláspontja szerint 18 000 Ft illeték helyett csak 1800 Ft illeték kiszabásának lett volna helye. Ezért egyrészt sérült az Alaptörvény XXVII. cikk (7) bekezdése, mivel szerinte a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának nem lehet akadálya az, hogy a fél az illetéket nem rója le. Miután pedig a bíróság olyan illetékfizetési kötelezettséget állapított meg az indítványozóra, amelynek szerinte nem volt helye, ezért az Alaptörvény XXX. cikkét is megsértette a bíróság.

      [17] 3.5. Az indítványozó indítvány-kiegészítésében arra hivatkozott, hogy a bírósághoz intézett kérelme valójában nem a végrehajtás felfüggesztésére irányult, mivel azt nem egy végrehajtási eljárás során terjesztette elő, hanem az Abtv. 53. § (4) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági döntés végrehajtásának felfüggesztését kérelmezte. [Ezen alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság 3289/2019. (XI. 5.) AB végzéssel visszautasította.] Előadta, hogy álláspontja szerint a sérelmezett végzések ellen alkotmányjogi panasz előterjeszthető, azok „eljárást befejező egyéb döntésnek” minősülnek. A Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése azért, mert az hivatalból elutasította az indítványozó fellebbezését, mivel nem azt a kérdést bírálta el, amit az indítványozó mint felperes előterjesztett, továbbá, mert illetékfizetési kötelezettséget állapított meg a bíróság eljárásával kapcsolatban, holott az Alkotmánybíróság eljárása illetékmentes.

      [18] 4. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványi kérelem megfelel-e az Abtv. és az Ügyrend szerinti befogadási feltételeknek.

      [19] 4.1. Az indítvány a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte.
      [20] Az indítvány és annak kiegészítése számos alkotmányossági kifogást fogalmazott meg az eljárás során hozott különböző döntésekkel szemben: így Fővárosi Törvényszék (hiánypótlásra felhívó) 122.P.23.683/2017/20-II. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24. számú kijavító végzése, továbbá – a Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/24-I. számú végzése ellen benyújtott fellebbezés alapján hozott – Fővárosi ­Ítélőtábla 4.Pkf.26.772/2018/2. számú végzése kapcsán. Azonban a Kúriának a Fővárosi Ítélőtábla
      4.Pkf.26.772/2018/2. számú végzését hatályon kívül helyező Pkf.IV.24.652/2019/2. számú végzése alapján hozott, az indítvánnyal kifejezetten támadott, Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzésével szemben az indítványozó semmilyen alkotmányossági kifogást, indokolást nem adott elő. Az indítvány tartalmilag
      a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését megelőző eljárásban hozott egyes – az ügy érdemét nem érintő – végzések alkotmányosságát kifogásolják, a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.324/2020/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét nem indokolta. Ebben az összefüggésben az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdés
      b) és e) pontjának nem felel meg.

      [21] 4.2. Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtására akkor van lehetőség, ha az ügy érdemében hozott bírói döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 27. §-ából következően a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye alkotmányjogi panasznak {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [24]–[25]}.
      [22] Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy amennyiben az indítványozó az Abtv. 61. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet is előterjeszt, erről a kérelemről a panasz visszautasítására tekintettel az Alkotmánybíróságnak nem kell döntenie. Tekintettel arra, hogy az indítványozó a Fővárosi Törvényszék 122.P.25.955/2016/4. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.885/2017/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát az Alkotmánybíróság 3289/2019. (XI. 5.) AB végzéssel visszautasította, az Alkotmánybíróság eljárásában nem merült fel a jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztése. Az alkotmánybírósági eljárásban előterjesztett végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem – és az ezzel kapcsolatos illetékmentesség, amelyre az indítványozó a jelen alkotmányjogi panasza alapjául szolgáló eljárásban hivatkozott – a 3289/2019. (XI. 5.) AB végzéssel lezárult eljárásra vonatkozott. Vagyis értelemszerűen a ­Fővárosi Törvényszék 122.P.23.863/2017/6. számú, a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés nem minősül az Alkotmánybíróság eljárásában hozott döntésnek.
      [23] Az Alkotmánybíróság utal továbbá arra, hogy az indítvánnyal támadott döntések – hiánypótlásra felhívó, kijavító végzés, fellebbezés elutasítása hivatalból – nem minősülnek az ügy érdemében hozott, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek.

      [24] 5. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság – figyelemmel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésére – az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Salamon László s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/06/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 122.P.23.863/2017/24-I of the Budapest-Capital Regional Court and the ruling 6.Pkf.26.324/2020/2 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal (ex officio rejection of appeal)
          Number of the Decision:
          .
          3469/2022. (XII. 6.)
          Date of the decision:
          .
          11/15/2022
          .
          .