A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 711. § (7) bekezdés c) pontjának
„ , ha az ügy büntetőeljárásban történő elbírálása esetén felmentő vagy az eljárást megszüntető rendelkezést kellene hozni” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa (a továbbiakban: indítványozó) az előtte folyamatban lévő eljárást a 42.Kb.3/2021/14. számú végzésével felfüggesztette, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján indítványozta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 711. § (7) bekezdés c) pontjának „ , ha az ügy büntetőeljárásban történő elbírálása esetén felmentő vagy az eljárást megszüntető rendelkezést kellene hozni” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] 1.1. Az indítványozó végzésében foglaltak szerint a bírósági eljárás előzménye az alábbiak szerint foglalható össze.
[3] A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Komáromi Rendőrkapitányság vezetője 2020. augusztus 11-én feljelentést tett N. K. r. törzszászlós ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 438. § (1) bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt.
[4] A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a 2020. augusztus 14-én kelt 2.Nyom.1428/2020. számú határozatával a feljelentést elutasította, ugyanakkor az iratokat a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálása végett a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének megküldte.
[5] A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Komáromi Rendőrkapitányság vezetője a 11030-103/12/2020.Fe. számú határozatával N. K. r. törzszászlóst a Btk. 438. § (1) bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt 2 évre alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítéssel sújtotta.
[6] A határozat ellen a terhelt által benyújtott jogorvoslat alapján eljáró Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője – az N. K. r. törzszászlós részére 2020. december 22-én kézbesített – 11000-103/27/2020.Fe. számú határozatával a panaszt elutasította és a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Komáromi Rendőrkapitányság vezetőjének 11030-103/12/2020.Fe. számú határozatát helybenhagyta.
[7] A terhelt meghatalmazott védője 2020. december 28-án a Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság Komáromi Rendőrkapitányság vezetőjének 11030-103/12/2020.Fe. számú határozata bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, és elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan a fegyelmi büntetés enyhítését, illetve csökkentését indítványozta.
[8] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a Be. 711. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ügyben tárgyalást tartott, amelyen kihallgatta a terheltet és a tanúkat.
[9] 1.2. Az indítványozó indítványában „különösen” az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének és XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmére hivatkozott. Emellett utalt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, R) cikkének, T) cikk (3) bekezdésének, I. cikk (1) bekezdésének a sérelmére is.
[10] Az indítványozó az indítványban rámutatott, hogy a terhelt cselekménye az ügyészség feljelentést elutasító és az ügy elbírálását fegyelmi eljárásra utaló – valamint az annak alapján eljáró fenyítést kiszabó elöljáró – határozatai ellenére „nem szolgálati vétségnek, hanem katonai bűntettnek minősülhetne, így fegyelmi eljárás keretében nem bírálható el”. A jelen ügyben ugyanakkor a Be. 711. § (7) bekezdés c) pontja alapján a bíróságnak nincs lehetősége a fenyítést kiszabó határozat megsemmisítésére abból az okból, mert a terhelt cselekményét nem lehetett volna fegyelmi eljárásban elbírálni, így a hatályos törvényi rendelkezések szerint jelenleg „csak rossz (törvénysértő) döntést tudna hozni”. A hatályos szabályok alapján a bíróság ezért „nem tudna tisztességes, csak törvénysértő döntést hozni”.
[11] 2. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Abtv. 25. § (1) bekezdés szerinti bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály összhangját az Alaptörvénnyel. Ezért az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a bírói kezdeményezések megfelelnek-e az Abtv. 25. §-a szerinti feltételeknek. Az Abtv. 25. §-a önálló címként – „Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt” – meghatározza az ügytípusra vonatkozó különös szabályokat, amelyeket az Abtv. 51–52. §-ai az indítványra vonatkozó további formai és tartalmi feltételekkel egészítenek ki. Ezeket az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban már értelmezte {összefoglalóan lásd: 3058/2015. (III. 31.) AB végzés, Indokolás [8]–[23]; 2/2016. (II. 8.) AB határozat, Indokolás [28]}.
[12] 2.1. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 52. § (1) bekezdése alapján az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az 52. § (1b) bekezdésének e) pontja szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével {33/2014. (XI. 7.) AB határozat, Indokolás [58]}.
[13] Az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, R) cikkének, T) cikk (3) bekezdésének és I. cikk (1) bekezdésének a sérelmére pusztán utalt, ugyanakkor ezzel összefüggésben semmilyen indokolást nem adott elő.
[14] 2.2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az elégtelen indokolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ha a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható meg összefüggés, vagy az alkotmányjogi értelemben nem releváns {26/2016. (XII. 12.) AB határozat, Indokolás [50]}.
[15] A jelen ügyben az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] mellett a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés] sérelmére is hivatkozott. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság emlékeztet arra a gyakorlatára, hogy a büntetőeljárást egységében vizsgálja, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének a vizsgálata jellemzően nem az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, hanem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján végezhető el a büntetőeljárás egésze vonatkozásában {3046/2019. (III. 14.) AB határozat, Indokolás [44]}.
[16] Az Alkotmánybíróság értelmezésében a tisztességes eljárás (fair trial) olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek a figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes {6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95; 2/2017. (II. 10.) AB határozat, Indokolás [49]}. A tisztességes eljáráshoz való jog olyan abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye {14/2004. (V. 7.) AB határozat, ABH 2004, 241, 266; 3001/2020. (II. 4.) AB határozat, Indokolás [42]}.
[17] A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság jellemzően rámutat arra is, hogy jogállami keretek között a „tisztességes” (fair, méltányos, kiegyensúlyozott) karakter minden közhatalom erejével felruházott eljárással szemben követelmény. Ezért az egyes eljárások sajátosságai mellett minden közhatalmi eljárásban megfelelő módon és tartalommal meg kell jelennie a fair eljárás alkotmányjogi követelményeinek, amelyeket az alapjogi jogalanyisággal rendelkező ügyfeleknek alanyi jogként, végső fokon alapjogként ki kell tudni kényszeríteni {lásd ezzel összefüggésben: 25/2020. (XII. 2.) AB határozat, Indokolás [23]}.
[18] A tisztességes eljáráshoz való jog több garanciális szabályból áll. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványai különösen: a bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás igazságossága, a tárgyalás nyilvánosságának és a bírói döntés nyilvános kihirdetésének a követelménye, a törvény által létrehozott bíróság, a bírói függetlenség és a pártatlanság kívánalma, továbbá az észszerű határidőn belüli elbírálás követelménye. A szabály de facto nem állapítja meg, de az Alkotmánybíróság értelmezése szerint része a tisztességes eljárásnak az is, hogy az eljárásban biztosítva legyen a fegyverek egyenlősége {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [49]}.
[19] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy az indítványozó a fentiek szerint alkotmányjogi szempontból releváns érvelést nem adott elő. Önmagában az a hivatkozás, hogy „a bíróságnak nincs lehetősége a fenyítést kiszabó határozat megsemmisítésére abból az okból, mert a terhelt cselekményét nem lehetett volna fegyelmi eljárásban elbírálni, így a hatályos törvényi rendelkezések szerint jelenleg »csak rossz (törvénysértő) döntést tudna hozni«”, nem minősül az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában érdemi elbírálásra alkalmas, releváns alkotmányjogi érvelésnek.
[20] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme körében az indítványozó nem jelölte meg sem azt a garanciális szabályt (részjogosítványt), amelyet sérülni vél, sem azt, hogy a Be. megsemmisíteni kért rendelkezése a konkrét eljárásban miként eredményezhetne alapjogi sérelmet. Ezzel összefüggésben nem adta indokát annak sem, hogy a kifogásolt rendelkezés megsemmisítése miért biztosítaná a terhelt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának érvényesülését.
[21] 3. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a bírói kezdeményezés nem felel meg az Abtv. 52. § (1) bekezdése és az 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti törvényi feltételeknek, ezért azt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
. |
. |