Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 44. § (2) bekezdés a) pontja és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.57/2019/20. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 15.B.18/2018/43. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 2018. november 26. napján tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélte a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával. Az indítványozó enyhítésért, a képviseletet ellátó védője elsődlegesen eltérő tényállás és jogi minősítés megállapítása iránt, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet egy nem releváns kérdésben megváltoztatta, azonban a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés tekintetében helybenhagyta azt. Az indítványozót a sérelmezett kógens jogszabályi rendelkezés alapján ítélték tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre.
Az EJEB számos döntésében állást foglalt e büntetési nemmel kapcsolatban. Az indítványozó véleménye szerint a pacta sunt servanda elvéből következően, melyet az Alaptörvény Q) cikke fogalmaz meg, az Alkotmánybíróságnak akkor is követnie kell a strasbourgi joggyakorlatot, ha ez az Alkotmánybíróság precedens-határozataiból kényszerűen nem következne. A strasbourgi joggyakorlatot azért is figyelembe kell vennie az Alkotmánybíróságnak mert az Egyezmény a magyar jog szerves része, ugyanis az Egyezményt az 1993. évi XXXI. törvény közvetlenül inkorporálta a magyar jogrendszerbe. Az Alkotmánybíróság a gyakorlatával számos ügyben külön meg is erősítette az Egyezmény kötelező erejét. Ennek ellenére a konkrét ügy is jelzi, hogy a TÉSZ alkotmányosságáról a mai napig nem született döntés.
Ahogyan az EJEB kiemelte, a kínzás, embertelen bánásmód tilalma abszolút szerkezetű jog, megsérteni még rendkívüli állapotban sem lehet. Bár az államnak joga van a büntetőjog rendszerét meghatározni, az indítványozó álláspontja szerint a büntető hatalom nem korlátlan. Minden olyan büntetés, amely elveszi a szabadulás teljes reményét az elítélttől, a humánum minimumát is nélkülözi, mely súlyosan sérti az Egyezmény 3. cikkét, továbbá az Alaptörvény B) cikkében foglalt jogállamiság elvét, a Q) cikket, mely a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának biztosítását fogalmazza meg, valamint az indítványozónak II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való alapjogát. Továbbá a jogszabályi rendelkezés a III. cikk szerinti kínzás és embertelen bánásmód tilalmába ütközik..
. |