Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.Szk.23.025/2022/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó a bejelentett gyülekezést követően a rendőrség felszólítására sem hagyta el az úttestet, így a rendőrség vele szemben testi kényszert alkalmazott és előállította az illetékes rendőrkapitányságon. A rendőrség határozatában megállapította az indítványozó szabálysértési felelősségét, emiatt pénzbírsággal sújtotta. Az indítványozó a jogi képviselője útján kifogással élt a szabálysértési hatóság határozatával szemben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.Szk.23.025/2022/8. számú végzése a pénzbírság összegét mérsékelte, egyebekben a hatóság határozatát hatályban tartotta.
Az indítványozó állítása szerint a bírói döntés az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerinti békés gyülekezéshez való jogát az I. cikk (3) bekezdését sértő módon korlátozta azzal, hogy a bírói döntés szerint indítványozó magatartása a békés gyülekezéshez való jog hatálya alá nem esett, ebből következően pedig a bíróság az I. cikk (3) bekezdés szerinti feltételek fennállását nem vizsgálta, tehát az alapjog korlátozási tesztet nem végezte el, mely az Alaptörvény sérelmét jelenti. Az indítványozó álláspontja szerint magatartása a Gytv. 2. §-a szerinti békés gyűlés fogalmának megfelelt, így alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, hogy a Gytv. 6. § (3) bekezdésébe ütköző magatartás önmagában megalapozza-e a szabálysértési eljárás lefolytatását, majd a szabálysértési felelősség megállapítását.
Ezen felül az indítványozó szerint a közlekedés rendjének, mint absztrakt jogtárgynak a védelme érdekében a szabálysértési eljárás konkrét esetben alkalmazott jogkövetkezményei nem tekinthetők arányosnak, figyelemmel arra, hogy a szabadságkorlátozás illetve annak elvonása a jogrendszer legsúlyosabb, ultima ratio jellegű szankciójának tekinthető..
. |