Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria személyiségi jog megsértése tárgyában
hozott támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló
ügyben az indítványozó egyesület fő tevékenysége a leszbikus és biszexuális nők
láthatóságának erősítésére irányul. Az indítványozó által kiadóként
megjelentetett gyermekeknek szóló kiadványról egy sajtótermék internetes
oldalán cikk jelent meg, amelyben a szerző megállapítja, hogy a szóban forgó
meseantológiát a pedofíliához, az indítványozót pedig egy pedofil szervezethez
hasonlóan kell megítélni. Az indítványozó a cikk nyomán keresetet terjesztett
elő jóhírneve megsértésének megállapítása miatt, amelynek az első fokon eljáró
Fővárosi Törvényszék helyt adott. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az
elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az indítványozó keresetét elutasította, a
Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja
szerint a másodfokú bíróság és a Kúria ítéletei alaptörvény-ellenesen tágítják
ki a közügyek megvitatása érdekében védett szólás jogszerűségének határait,
mivel a minden alap nélkül használt megbélyegző minősítés tűrésére még
közszereplő civil szervezetként sem köteles. Az Alkotmánybíróság határozatában
megállapította, hogy az alapügyben kifogásolt közlés elsődlegesen a könyv
megítélésére vonatkozott, azt hasonlította a közlés szerzője pedofil
tartalomhoz. E tekintetben az Alkotmánybíróság osztja a Kúria álláspontját:
függetlenül a közlés értékétől, stílusától, attól, hogy ez az álláspont a
többségi elgondolással találkozik-e, a közlés a véleménynyilvánítás
szabadságának a védelmét élvezi. Az Alaptörvényből nem vezethető le olyan
jogosultság, hogy egy könyv vagy egy eszmeiség tartalmát ne lehetne kritizálni,
a szellemi termékek ugyanis nem rendelkeznek személyiségi jogokkal. Más a
megítélése annak, hogy a közlés szerzője nem csupán a könyvvel, hanem az
indítványozóval szemben is negatív értékítéletet fogalmazott meg. A sarkos
véleményt tartalmazó vélemény azonban nem általánosságban az indítványozóra,
hanem pusztán a könyvvel kapcsolatos tevékenységére vonatkozott, így nem
állapítható meg, hogy a támadott döntések a véleménynyilvánítási szabadságot
alaptörvény-ellenesen részesítették volna előnyben a jóhírnév védelmével
szemben. |