A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.VI.37.340/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó a Kúria Kvk.VI.37.340/2018/2. számú végzése ellen alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, mely 2018. március 22. napján érkezett meg az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az alkotmányjogi panasz előzménye, hogy a Nógrád megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 58/2018. (III. 08.) OEVB sz. határozatával Schuller Mária A Haza Pártja jelöltjének a Nógrád megyei 01. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselő-jelöltjeként való nyilvántartásba vételét visszautasította. Megállapításra került a határozatban, hogy az átadott 100 db ajánlóíven 461 elfogadható és 108 nem elfogadható ajánlás szerepel, így nem teljesül az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-ában meghatározott kritérium, mely szerint a jelöléshez legalább 500 választópolgár ajánlása szükséges. A Schuller Mária által előterjesztett fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 485/2018. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB rögzítette, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdés szerinti jogalapot, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást. Az NVB – fél tucat kúriai döntés egyidejű megjelölésével – megállapította, hogy jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. Továbbá a jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő.
[3] Az NVB fentiekben ismertetett, 485/2018. számú határozatával szemben A Haza Pártja jogtanácsosaként eljáró indítványozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
[4] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kvk.VI.37.340/2018/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította és megállapította, hogy az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. Rámutatott a Kúria, hogy a Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, míg a jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. Kiemelte a Kúria, hogy a kérelmező és képviselője (az alkotmányjogi panaszos) által benyújtott dokumentumokból nem állapítható meg, hogy az indítványozó kamarai jogtanácsosként való felvétele iránti kérelmét mely napon terjesztette elő. Ennek hiányában nem bizonyított, hogy a kérelmező képviselője (az alkotmányjogi panaszos) a kamarai jogtanácsosként való felvétel iránti kérelmét 2017. október 31. napjáig előterjesztette, vagyis a képviseleti jogosultsága nem igazolt. Ennek következtében a kérelmező nem tartotta be a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglaltakat. A Kúria rámutatott, hogy a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Mindezek alapján a Kúria 2018. március 21-i keltezésű,
Kvk.VI.37.340/2018/2. számú végzésével érdemi vizsgálat nélkül utasította el a felülvizsgálati kérelmét.
[5] Ilyen előzmények után terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az indítványozó a Kúria Kvk.VI.37.340/2018/2. számú végzésével szemben. Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az „új ügyvédi törvény bevezetése kapcsán előállott abszurd helyzetben egyoldalúan a kérelmező képviselőjének nyakába varrta a jogszabályalkotási látszólagos ellentmondást”.
[6] 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt, mely során megvizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek. Az Abtv. 56. §-a szerinti befogadási eljárás során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be és érdemi elbírálásra nem alkalmas az alábbiak miatt.
[7] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli – többek között – azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) a) pont]; az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) b) pont]; az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) d) pont]; az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) e) pont]; valamint kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára [Abtv. 52. § (1b) f) pont].
[8] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált alkotmányjogi panasz a fent felsorolt alapvető követelmények egyikét sem teljesíti.
[9] Az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontja értelmében az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha a beadvány nem minősül indítványnak. Továbbá hangsúlyozandó az is, hogy az Abtv. 52. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik, míg a (4) bekezdés szerint az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
[10] Jelen eljárása kapcsán utal arra az Alkotmánybíróság, hogy hiánypótlási eljárás lefolytatására sem az Alkotmánybíróság főtitkárának, sem az előadó alkotmánybírónak nincsen törvényi lehetősége, mivel azt a Ve. 233. § (3) bekezdése kifejezetten kizárja. Ugyanakkor az indítványozó beadványának fentiekben részletezett hiányosságai lehetetlenné tették az alkotmányjogi panasz befogadását és érdemi elbírálását.
[11] 3. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tanácsa járt el, és az Abtv. 56. § (3) bekezdése szerinti rövidített indokolással ellátott végzést hozott.
[12] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |