A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.310/2016/10-II. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.310/2016/10-II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján vagylagosan előterjesztett kérelmében indítványozta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontjának „a személyes adat fogalma alá nem eső” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2015. február 25-én az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján adatigénylést terjesztett elő a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítványhoz (a továbbiakban: alperes). Az indítványozó adatigénylésében az alperestől kérte, hogy tegyék megismerhetővé számára a „2014–2015-ös akadémiai évben:
– az egyes pályázatokra hány jelentkezés érkezett?
– kik nyertek az egyes pályázatokon, mennyi pénzt?
– milyen vállalásokat tettek a nyertesek a pályázati összeg odaítélésnek fejében, ezeket mikor teljesítették (illetve, ha még nem teljesítették, mikor jár le a teljesítési határidő?)
– mekkora kerete van a jegybanknak az összes pályázatra a 2014–2015-ös akadémiai évben, és mekkora lesz a 2015–2016-os akadémiai évben?”
[3] Az alperes 2015. március 5-én kelt válaszában a kiadni kért közérdekű adatok indítványozó részére történő rendelkezésre bocsátását megtagadta.
[4] Az adatigénylés elutasítása miatt, ennek bírósági felülvizsgálata érdekében az indítványozó az Infotv. 31. §-a alapján pert indított. Keresete alapján az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 25.P.22.577/2015/4. számú ítéletében az adatigénylés teljesítésére kötelezte az alperest. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla – az alperes fellebbezése alapján eljárva – az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy „az alperes jogosult a kiadni rendelt adatokban felismerhetetlenné tenni a természetes személy pályázók személyes adatait”. (Az indítványozó alkotmányjogi panaszában jelezte, hogy a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő.)
[5] Az indítványozó ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Előadta, hogy a támadott jogerős ítélet sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való jogát. A közérdekű adatok megismeréséhez való joga aránytalan korlátozásának vélte azt a bírói jogértelmezést, miszerint adatigénylését egészében véve azért nem kellett teljesíteni, mert ennélfogva a nyertes pályázók személyes adatai az Infotv.-nyel ellentétes módon válnának kezelhetővé (megismerhetővé). A kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó és közfeladatot ellátó alperes pályázatán nyertes pályázók nevének nyilvánosságtól való elzárását illetően vitatta, hogy ez az adat ne minősülne az Alaptörvény alapján közérdekű (közérdekből nyilvános) adatnak, amelynek megismerését a személyes adatok védelméhez való jogra hivatkozással korlátozni lehet.
[6] Vagylagosan előterjesztett kérelmében az Infotv. 3. § 5. pontjának „a személyes adat fogalma alá nem eső” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is kezdeményezte. Az indítványozó szerint e rendelkezés gátja lehet a személyes adatok közérdekű adatként történő megismerésének, mégpedig anélkül, hogy az adatkezelő köteles lenne mérlegelni: a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot valóban indokolt-e korlátozni a személyes adatok védelméhez való jogra hivatkozással. Ezért az indítványozó szerint az Infotv. e rendelkezése nincs összhangban az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésével, lerontja a közpénzekre (azok elnyerésére) vonatkozó adatok közérdekű adatként történő érvényesülését.
[7] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdése, illetve 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani, mégpedig az Abtv. 53. § (2) bekezdésének megfelelően az ügyben első fokon eljárt bírósághoz címezve. Az Abtv. 55. § (4) bekezdés a) pontja értelmében az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja, ha az indítvány elkésett és az indítványozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
[9] A jelen esetben a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.310/2016/10-II. számú jogerős ítéletét 2016. július 4-én kézbesítették az indítványozó jogi képviselőjének. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát 2016. szeptember 5-én, tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn túl adta postára az alapügyben első fokon eljárt Fővárosi Törvényszéknek címezve. Az indítványozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.310/2016/10-II. számú ítéletével szemben elkésetten előterjesztett alkotmányjogi panasz így az Abtv. 55. § (4) bekezdés a) pontja alapján érdemben nem bírálható el.
[10] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 55. § (4) bekezdés a) pontja, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |