English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01525/2019
Első irat érkezett: 09/24/2019
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.77/2019/39. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adócsalás bűntette)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/21/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.77/2019/39. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó ellen adócsalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. A vád szerint az indítványozó és társai különböző számítástechnikai alkatrészeket úgy szerzett be külföldről, hogy a belföldi értékesítés után keletkező ÁFA fizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve adófizetési kötelezettséget csökkentse, míg a közösségen belüli termékbeszerzést könyveikben, bevallásukban nem szerepeltették. Az elsőfokú bíróság az indítványozó bűnösségét megállapította, és letöltendő szabadságvesztés büntetésre, valamint közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság ítélete az indítványozó vonatkozásában a tényállást nem érintette, azonban cselekményének jogi minősítését, illetve a kiszabott büntetés mértékét megváltoztatta. Az indíványozó álláspontja szerint alapvető joga a védelemhez való jog, azaz az iratok megismeréséhez való jog, azonban a bíróság nem tette lehetővé az indítványozó számára az eljárás során rögzített hanganyagok megismerését, csak annak kivonatolt leiratát. Ezáltal megsértette a tisztességes eljáráshoz való alapjogát. .
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.77/2019/39. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1525_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_1525_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3454/2020. (XII. 9.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/24/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.11.24 9:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3454_2020 AB végzés.pdf3454_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.77/2019/39. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Gatter László ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

      [2] 1.1. Az indítványozót – mások mellett – a Fővárosi Törvényszék a 24.B.1100/2013/280. számú – a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.77/2019/39. számú ítéletével megváltoztatott – jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki három rendbeli adócsalás bűntettében és három rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, amiért őt hét évi börtönbüntetésre és hét évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az eljáró bíróságok az indítványozó bűnösségét – részben – titkos információgyűjtés eredményének mint bizonyítási eszköznek a felhasználásával állapították meg.

      [3] 1.2. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a korábban engedélyezett titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként felhasználható volt. Utalt rá, hogy a telefonbeszélgetésekről készült, nyílttá tett hanganyag nem állt rendelkezésre, de az azokról készült jelentések, kivonatok igen és azok a törvényi feltételeknek megfeleltek (lásd a Fővárosi Törvényszék 24.B.1100/2013/280. számú ítélete 60–61. oldalait). Az indítványozó az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezésében – egyebek mellett – kifogásolta azt is, hogy annak ellenére használták fel a titkos információgyűjtés eredményét bizonyítékként, hogy annak a hanganyaga már nem állt rendelkezésre, csupán az írásba foglalt kivonata.
      [4] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla nem találta megalapozottnak az indítványozó említett kifogását és ítéletének indokolásában megállapította, hogy a bizonyíték törvényességét nem érintette a fellebbezésben írt kifogás, mivel a hanganyag írott, közokirati formában rendelkezésre állt (lásd a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.77/2019/39. számú ítélete 9. oldalát).

      [5] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.77/2019/39. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert véleménye szerint az sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdését.
      [6] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában elsősorban azt kifogásolta, hogy a bűnösségét megalapozó bizonyítékként értékelték a bíróságok a leplezett eszközök alkalmazásával megszerzett hanganyagok (telefonbeszélgetések) nyomozó hatóság általi kivonatolt leiratait, annak ellenére, hogy a hanganyag a bírósági eljárás során már nem állt rendelkezésre, így azt a védelemnek nem volt lehetősége megismerni. Márpedig a nyomozó hatóság által, a hanganyagról készített kivonatok nem a teljes beszélgetést tartalmazzák, hanem a nyomozó hatóság szubjektív döntése alapján fontosnak tartott részeket és így nem derül ki, hogy mi az ami esetleg kimaradt az elhangzott beszélgetésekből.
      [7] Mindez az indítványozó szerint megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványát képező fegyverek egyenlőségének az elvét, hiszen a hanganyag nem állt az indítványozó és a védelem rendelkezésére, azt csak a nyomozó hatóság ismerte teljes egészében. Az indítványozó a védelemhez való jog sérelmét pedig abban látta, hogy – bár kifejezetten kérte – az eljáró bíróság nem biztosított lehetőséget számára a hanganyag meghallgatására, mindezt azzal indokolva, hogy az a bíróság számára sem áll rendelkezésre.

      [8] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

      [9] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.

      [10] 3.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, illetve a sérelmezett bírói döntést, indokolja annak Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítését.

      [11] 3.3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
      [12] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben terheltként szerepelt és jogerősen megállapították büntetőjogi felelősségét, illetve szankciót szabtak ki vele szemben.
      [13] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
      [14] A fegyverek egyenlőségének elve az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egyik részjogosultságaként részesül alkotmányos védelemben és „a büntetőeljárásban azt biztosítja, hogy a vádnak és a védelemnek egyenlő esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. A fegyverek egyenlősége nem minden esetben jelenti a vád és a védelem jogosítványainak teljes azonosságát, de mindenképpen megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethető súlyú jogosítványokkal rendelkezzen.” {Lásd: 6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95–96; 209/B/2003. AB határozat, ABH 2008, 1926, 1938; 166/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 545, 563; 3231/2013. (XII. 21.) AB határozat, Indokolás [28]; 21/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [97]–[98]; 22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [49]; 3265/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [31]; 8/2015. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [63]; 3100/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [107]; 3089/2015. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [114]; 2/2017. (II. 10.) AB határozat, Indokolás [50]; 10/2017. (V. 5.) AB határozat, Indokolás [61]; 3305/2017. (XI. 24.) AB határozat, Indokolás [28]; 3357/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [59]–[60]; 3245/2018. (VII. 11.) AB határozat, Indokolás [20]}
      [15] A fegyverek egyenlősége elvének megfelelő érvényesülésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság korábban leszögezte azt is, hogy annak elengedhetetlen feltétele, hogy a vád, illetve a védelem és terhelt ugyanolyan teljességben és mélységben ismerhesse meg az ügyben releváns adatokat {lásd: 6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95–96; 209/B/2003. AB határozat, ABH 2008, 1926, 1938; 3357/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [61]; 3245/2018. (VII. 11.) AB határozat, Indokolás [21]}.
      [16] Az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban közöltek alapján az állapítható meg, hogy a titkos információgyűjtés során rögzített telefonbeszélgetések hangfelvétele nem csupán a védelem, hanem az eljárás egyik szereplője számára sem állt rendelkezésre, azaz nem volt megismerhető a bírósági eljárás során. Az alkotmányjogi panaszból ennek oka nem derül ki és arra vonatkozóan sincs semmilyen adat, hogy az eljárás korábbi szakaszában (így közvetlenül a nyomozás befejezését követően) az indítványozónak volt-e lehetősége és ha igen, kívánt-e élni a hangfelvételek meghallgatásának a lehetőségével. Mindezekre figyelemmel az alkotmányjogi panaszban kifejtettek nem vetnek fel alkotmányossági kételyt a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.77/2019/39. számú ítélete vonatkozásában, az abban kifejtettek valójában az eljáró bíróságoknak a titkos információgyűjtés eredménye felhasználhatóságával kapcsolatos bizonyítékértékelő tevékenységét támadják. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.

      [17] 4. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panasza a sérelmezett döntésekkel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

      [18] 5. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szalay Péter

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          előadó alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/24/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 1.Bf.77/2019/39 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal (criminal offence of tax fraud)
          Number of the Decision:
          .
          3454/2020. (XII. 9.)
          Date of the decision:
          .
          11/24/2020
          .
          .