Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a Balassagyarmati Törvényszék
2.Pf.20.388/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló
ügyben az indítványozó közérdekű adatok megismerése iránti igényt terjesztett
elő a Fővárosi Törvényszékhez, melyben tájékoztatást kért arra vonatkozóan,
hogy 2013–2018 között működésük során az akkor hatályos Pp. 8. § (3) bekezdése
alapján hány esetben és összesen mekkora pénzbüntetést szabtak ki. Az
indítványozó a teljesítési határidő lejárta után keresetet nyújtott be az
illetékes bírósághoz, melyben kérte a Fővárosi Törvényszék kötelezését az
igényelt adatok kiadására. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék elektronikus
úton küldött válaszában elutasította a közérdekű adat kiadását, és tájékoztatta
az indítványozót, hogy a közléstől számított 30 napon belül pert indíthat. Az
elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az
ítéletet helybenhagyta. A bíróságok álláspontja szerint az egyedi ügyben
keletkezett adatok nem tekinthetők közérdekű adatnak. Az indítványozó
álláspontja szerint a bírósági döntések sértik az Alaptörvény VI. cikk (3)
bekezdésében foglalt, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való
jogot, mert az adatkezelő kényelmi szempontjait figyelembe véve utasították el
a keresetét. Érvelése szerint az igényelt adatok közérdekű adatok, mivel
közpénzre vonatkoznak. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy
következetes gyakorlata szerint az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen
módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű, illetve a
közérdekből nyilvános adatot köteles kiadni. Ez alapján a Fővárosi Törvényszék
az adott ügyben nem tekinthető adatkezelőnek. Az Alkotmánybíróság
megállapította, hogy a jogerős ítélet az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével
összhangban jutott arra a következtetésre, hogy az indítványozó által kért
adatok olyan egyedi ügyekben keletkezett adatok, amelyek kizárólag egyenkénti,
manuális vizsgálatot követően lennének előállíthatóak, és ezért nem tekinthetők
közérdekű adatnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet
értelmezése a közérdekű adat fogalmát, másrészt az adatkezelést illetően nem
eredményezett szűkítő jogértelmezést, amely a közérdekű adatok nyilvánosságát
az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésébe ütköző módon korlátozta volna, ezért az
alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Schanda
Balázs alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos
indokolást fűzött. |