Hungarian
Ügyszám:
.
III/01037/2017
Első irat érkezett: 04/21/2017
.
Az ügy tárgya: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § első mondata elleni bírói kezdeményezés (vezetői engedély tartózkodási hely hiányában)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/14/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az eljárás felfüggesztése mellett - a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 15. § első mondata alaptörvény-ellenességének megálalpítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az eljárás alá vont személyt érvénytelen hatósági engedéllyel közlekedett személygépjárművével, ezért az illetékes rendőr-főkapitányság pénzbírsággal sújtotta. Az eljárás alá vont személy a határozat ellen kifogással élt, melyben előadta, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezésre tekintettel, Magyarország területén lévő szokásos tartózkodási hely hiányában, érvényes okmányokat beszerezni nem tudott. Álláspontja szerint a támadott jogszabály a külföldön dolgozó és élő magyar állampolgárok jogait jelentősen sérti, valamint az Alapjogi Charta 45. § (1) bekezdésébe is ütközik, ugyanis a rendelkezés szerint vezetői engedély csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a támadott rendelkezés séri a jogállamiság elvét, az Alaptörvény E) cikkében, T) cikkében foglaltakat és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mivel magyar állampolgárok bejelentett magyarországi lakóhely, vagy szokásos tartózkodási hely hiányában ügyintézésük során nehézségbe ütköznek, jogaikat érvényesíteni, kötelezettségeiket teljesíteni nem tudják..
.
Támadott jogi aktus:
    326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról
    a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 15. § első mondata
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
E) cikk (1) bekezdés
E) cikk (2) bekezdés
E) cikk (3) bekezdés
Q) cikk (2) bekezdés
T) cikk (1) bekezdés
T) cikk (2) bekezdés
T) cikk (3) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1037_2_2017_indkieg_anonimizált.pdfIII_1037_2_2017_indkieg_anonimizált.pdfIII_1037_0_2017_inditvany_anonimizált.pdfIII_1037_0_2017_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3260/2017. (X. 10.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: bírói kezdeményezés elbírálásának feltételei
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/03/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.10.03 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (továbbiakban: indítványozó), az előtte folyamatban lévő szabálysértési eljárást a 8.Szk.28.606/2016/3. számú végzésével felfüggesztette és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 15. § (1) bekezdése első mondatának alaptörvény-ellenességét állapítsa meg és a támadott rendelkezést a „közzététel” napjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.
        [2] Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi Rendőrkapitányság mint szabálysértési hatóság a 01805/695-9/2016. szabs. számú, 2016. október 20. napján kelt határozatával megállapította, hogy dr. P. G., magyar állampolgár, dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) lakos (továbbiakban: eljárás alá vont) elkövette a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) 221. §-ába ütköző és aszerint minősülő két rendbeli érvénytelen hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel való közlekedés, a 224. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, valamint a 225. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértéseket, ezért őt a hatóság halmazati büntetésként 175 000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
        [3] A határozatban megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont 2016. augusztus 2-án 15 óra körüli időpontban a Budapest V. kerület Múzeum krt. 1. szám előtt az általa vezetett gépjárművel úgy közlekedett, hogy vezetői engedélyének orvosi érvényessége 2014. szeptember 15-én lejárt, az általa vezetett gépjármű műszaki engedélye 2015. április 12-ig volt érvényes, továbbá kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezettel nem rendelkezett.
        [4] Az eljárás alá vont a szabálysértési határozattal szemben kifogással élt és tárgyalás tartását kérte. Kifogásában, majd a 2017. február hó 1-jén megtartott bírósági tárgyaláson előadta, hogy a szabálysértési hatóság nem vette figyelembe az általa előadott tényeket, nevezetesen azt, hogy hiába ment el több alkalommal is különböző kormányablakokhoz a vezetői engedély cseréje érdekében, a hatóságok a Korm. rendelet 15. §-ára hivatkozással – annak ellenére, hogy 2015. január hónapban igazoltan orvosi vizsgálaton is részt vett –, azt közölték, hogy nem tudnak neki segíteni, mert vezetői engedély csak olyan személynek adható, akinek szokásos tartózkodási helye Magyarországon van.
        [5] Elmondása szerint Dunaszerdahelyen lakik, és orvosként ott is dolgozik, kevés időt tölt csak Magyarországon. Álláspontja szerint az általa elkövetett cselekmények mindegyike arra vezethető vissza, hogy nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, vagy szokásos tartózkodási hellyel. Mivel a hatóságok nem találnak megfelelő megoldást erre a helyzetre, továbbá tájékoztatást sem tudtak adni arra, hogy mit kell tennie, ezért a felelősségre vonást nem tartja megalapozottnak. Véleménye szerint a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése jelentősen sérti a külföldön élő és ott dolgozó magyarokat, melynek okán sérül az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikk (1) bekezdésében szabályozott mozgás és tartózkodás szabadsága.
        [6] Az indítványozó megállapítása szerint a Korm. rendelet 15. §-ának (1) bekezdése első mondata valóban sérti az Európai Unió állampolgárainak szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz fűződő jogát, nemzetközi szerződésbe és ezáltal Magyarország Alaptörvényének E) cikk (1) bekezdésébe és Q) cikkének (2) bekezdésébe ütközik.

        [7] 2. Az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlási felhívására az indítványozó kiegészítette indítványát. Ebben megerősítette azt, hogy osztja az eljárás alá vont álláspontját abban, miszerint a Korm. rendelet támadott rendelkezése sérti a külföldön dolgozó és élő magyar állampolgárok jogait. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban: EUSZ-EUMSZ) 20. cikkének (2) bekezdése ugyanis garantálja az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgását, a 45. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján pedig a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga magában foglalja az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmát is. Ugyancsak biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogát az uniós polgárok számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikk (1) bekezdése is.
        [8] Az indítványozó szerint a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése nem egyértelmű, és – a hivatkozott európai uniós jogforrásokat figyelembe véve – fölösleges, mert nem teljesíthető követelményt támaszt a jogait érvényesíteni kívánó állampolgárral szemben, ezért sérti a jogbiztonságot, így az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését is.
        [9] Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, továbbá az ­Európai Unió Alapjogi Chartáját az Országgyűlés törvényben kihirdette, a hivatkozott jogforrások a magyar jogalkalmazók által közvetlenül alkalmazhatók. Azzal tehát, hogy a Korm. rendelet támadott rendelkezése szokásos magyarországi tartózkodási helyet követel meg, egyértelműen sérti az Alaptörvény E) cikkének (1) bekezdését.
        [10] Hivatkozott az indítványozó arra is, hogy a támadott rendelkezés sérti a jogszabályok mindenki számára egyaránt kötelező érvényesülését azzal, hogy egy alapvető jog gyakorlását egyes társadalmi csoportok tekintetében feltételhez köti és ez által a szokásos tartózkodási hely megléte, vagy annak hiánya szerint diszkriminál, ráadásul úgy, hogy magasabb szintű jogforrással, az EUSZ-EUMSZ-el és az Alapjogi Chartával is ellentétes. Mindezekből következően tehát, az indítvány szerint a Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének első mondata sérti az Alaptörvény R) cikkének (2) bekezdését és az Alaptörvénybe ütközés okán a T) cikkének (3) bekezdését is.
        [11] Végül az indítványozó szerint a Korm. rendelet sérti az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jogot, az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdését, hiszen az eljárás alá vont bizonyítható módon 2015. január hónapban kezdte meg a hatósági ügyintézést, ekkor szerzett orvosi alkalmassági véleményt, az ügyintézés azonban a Korm. rendelet miatt a mai napig nem vezetett eredményre.

        [12] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a bírói kezdeményezés megfelel-e a törvényben előírt feltételeknek. Az Abtv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Abtv. felhívott rendelkezése alapján az Alkotmánybíróság gyakorlata következetes abban, hogy bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban csak az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály vizsgálatára kerülhet sor {3058/2015. (III. 31.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint jelen ügyben az indítványozónak nem a vezetői engedély kiadásával kapcsolatos közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában kell döntenie, hanem a szabálysértési hatóság határozata és az ellene benyújtott kifogás alapján, a Szabs. tv. 116. § (1) bekezdése szerint az eljárás alá vont szabálysértési felelősségét kell érdemben vizsgálnia.
        [13] Jelen ügyben tehát a Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének első mondatát az indítványozónak nem kell alkalmaznia, az ugyanis az adott eljárásban a szabálysértési felelősségre nézve normatív tartalommal nem bír. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az eljárás alá vont szabálysértési felelősségét az sem érintené, ha a támadott rendelkezést – függetlenül attól, hogy az tartalmilag megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 2006/126/EK Irányelve 7. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglaltaknak – alaptörvény-ellenesség okán – akár az indítvány szerinti ex tunc hatállyal – az Alkotmánybíróság érdemi eljárásban megsemmisítené. A Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének címzettje a közlekedési igazgatási hatóság, míg az eljárás alá vont szabálysértési felelősségének mérlegelését illetően a szabálysértésekre és a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
        [14] Az Alkotmánybíróság fentiek alapján megállapította, hogy a bírói kezdeményezés nem felel meg az Abtv. 25. § (1) bekezdés szerinti törvényi feltételeknek, ezért azt, az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
            Dr. Czine Ágnes s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Balsai István s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Juhász Imre s. k.,
            előadó alkotmánybíró
            Dr. Horváth Attila s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Sulyok Tamás s. k.,
            alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            04/21/2017
            .
            Number of the Decision:
            .
            3260/2017. (X. 10.)
            Date of the decision:
            .
            10/03/2017
            .
            .