English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01317/2020
Első irat érkezett: 07/30/2020
.
Az ügy tárgya: Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 45. § - 50. §-ai elleni alkotmányjogi panasz (képviselői szólásszabadság, parlamenti fegyelmi jog)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/16/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó országgyűlési képviselő - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 45. § - 50. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A sérelmezett jogszabályi rendelkezések 2020. február 1. napjától hatályosak, és az Országgyűlés ülésein a tárgyalási rend fenntartásával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos szabályokat tartalmaznak.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések sértik az indítványozónak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése által biztosított szabad véleménynyilvánításhoz való jogát azzal, hogy vele szemben aránytalanul súlyos szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelen és aránytalan módon beavatkozik abba, hogy egy országgyűlési képviselő mindenképpen részt vehet a demokratikus közéleti vitákban, és megakadályozza őt a jogállásából fakadó parlamenti feladatok ellátásában. Nézete szerint a fentiek nem összeegyeztethetőek a hatékony politikai demokrácia és a jogállamiság követelményeivel..
.
Indítványozó:
    Dr. Szél Bernadett
Támadott jogi aktus:
    az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 45. § - 50. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
IX. cikk (1) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1317_0_2020_indítvány_anonim.pdfIV_1317_0_2020_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3335/2023. (VI. 21.) AB végzés
    .
    Az ABH 2023 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 06/06/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.06.06 13:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3335_2024 AB végzés.pdf3335_2024 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 45–50. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó országgyűlési képviselő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ogytv.) 2020. február 1. napjától hatályos 45–50. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
      [2] A sérelmezett jogszabályi rendelkezések a tárgyalási rend Országgyűlés ülésein történő fenntartásával és a házelnök (illetve az ülésvezető elnök) fegyelmi jogkörével; ennek keretein belül pedig a képviselőkkel szemben alkalmazható jogkövetkezményekkel és azok lehetséges mértékével kapcsolatos szabályokat tartalmaznak. Az indítványozó ezek körében – azok álláspontja szerinti aránytalansága okán – alapvetően az országgyűlési képviselőkkel szemben az Ogytv. fegyelmi szabályainak megsértése miatt alkalmazható tiszteletdíj-csökkentésre és kitiltásra vonatkozó rendelkezéseket kifogásolta (utóbbiak körébe beleértve az azonnali hatályú kitiltást is).
      [3] Az indítványozó álláspontja szerint az Ogytv. sérelmezett rendelkezései sértik az indítványozónak az Alap­törvény IX. cikk (1) bekezdése által biztosított szabad véleménynyilvánításhoz való jogát azzal, hogy vele szemben aránytalanul súlyos szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelen és aránytalan módon beavatkozik abba, hogy egy országgyűlési képviselő mindenképpen részt vehessen a demokratikus közéleti vitákban, és megakadályozza őt a jogállásából fakadó parlamenti feladatok ellátásában. Nézete szerint a fentiek nem összeegyeztethetőek a hatékony politikai demokrácia és a jogállamiság követelményeivel, és sértik az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdésének és C) cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit is.

      [4] 2. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményez­hető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha a jogsérelem – szemben az (1) bekezdésben szabályozott esettel – az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be [26. § (2) bekezdés a) pont], és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás vagy az esetlegesen mégis rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket az indít­ványozó már kimerítette [26. § (2) bekezdés b) pont].

      [5] 2.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „[a] kivételes panasz esetében – mivel az közvetlenül a norma ellen irányul – különös jelentősége van az érintettség vizsgálatának, mert az indítványozó alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális sérelme különbözteti meg a kivételes panaszt az actio popularistól. A személyes érintettség az indítványozó alapjogát érintő sérelmét jelenti, ám az indítványozó nem csak akkor személyesen érintett, ha ő a norma címzettje. Ha a norma címzettje harmadik személy, a személyes érintettség követelménye akkor teljesül, ha az indítványozó alapjogi pozíciója és a norma között szoros kapcsolat áll fenn. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése által kifejezetten nevesített közvetlenség követelménye szempontjából az a meghatározó, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés maga érinti-e az indítványozó alapjogát; végül az aktuális érintettség követelménye azt jelenti, hogy az érintettségnek az alkotmányjogi panasz benyújtásakor fenn kellett állnia. Azt, hogy az indítványozó aktuális sérelme fennáll-e, csak a konkrét esetben lehet eldönteni {vö. 3110/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [27]–[31]}” {lásd pl. 3537/2021. (XII. 22.) AB határozat; v. ö. legutóbb: 3135/2023. (III. 27.) AB határozat, Indokolás [40]}.
      [6] Az Ogytv. fegyelmi jogra vonatkozó rendelkezései, az ezek megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények és ezek mértéke az országgyűlési képviselőkre – így az alkotmányjogi panasz előterjesztése időpontjában az indítványozóra nézve is – alkalmazandó előírásoknak minősülnek. Érinthetnek (alkalmazásuk esetén pedig szükségszerűen érintenek) olyan Alaptörvényben rögzített jogokat, amelyek az országgyűlési képviselőket – részben éppen e jogállásukból fakadóan – megilletnek, vagyis az országgyűlési képviselők alapjogi pozíciója és a norma között szoros kapcsolat áll fenn. Az érintettség pedig abban az esetben aktuális, ha az adott jogszabályi rendelkezés az indítványozóval szemben alkalmazásra került (vagy közvetlenül, a törvény erejénél fogva hatályosult); továbbá abban az esetben is megállapítható, ha jogszabály alkalmazására, érvényesítésére szolgáló cselekmények még nem történtek, de jogszabály erejénél fogva olyan jogi helyzet keletkezett vagy keletkezhet, amelyből egyértelműen következik, hogy a panaszolt jogsérelem közvetlenül belátható időn belül kényszerítően bekövetkezik {vö. 4/2018. (IV. 27.) AB határozat, Indokolás [28]}. Egyaránt aktuálisnak tekinthető lehet tehát az érintettség, ha az állított alapjogi sérelem már bekövetkezett, vagy, ha az várhatóan (feltehetően, poten­ciálisan) bekövetkezik.
      [7] Az alkotmányjogi panaszban érintett szabályozás egy olyan összetett rendszert alkot, amelynek egyes részei a képviselők számára az ülésteremben tilalmazott magatartásokra vonatkozó (és mint ilyen az indítványozó által nem támadott) előírásokat egymástól különválaszthatatlan egységben tartalmazza a megsértésük esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, valamint ez utóbbiak – az indítványozó által a képviselői-, illetve Alap­törvényben rögzített jogait aránytalanság okán alaptörvény-ellenesen korlátozónak tartott – mértékére vonat­kozó rendelkezésekkel.
      [8] Az Alkotmánybíróság mindezeket szem előtt tartva megállapította, hogy az indítványozónak az alkotmányjogi panasz befogadásához és érdemi vizsgálatához szükséges közvetlen, személyes és aktuális érintettsége kép­viselői jogállása folytán – tekintettel arra, hogy az alaptörvény-ellenesnek tartott jogkövetkezmények vele szemben az Ogytv. alapján a házelnök vagy az ülést vezető elnök mérlegelése alapján az Országgyűlés rendjét, tekintélyét, méltóságát sértőnek vagy más képviselők képviselői jogainak gyakorlását akadályozónak, zavarónak minősülő magatartás tanúsítása vagy szóhasználata esetén alkalmazhatóak voltak (lettek volna) – az indítvány benyújtásakor fennállt.
      [9] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság köztudomású tényként hivatalból tudomással bír arról, hogy az indítványozó képviselői jogállása, mivel a 2022. évi országgyűlési választásokon nem szerzett újabb mandátumot, idő­közben megszűnt. Így az indítványozó személyes közvetlen és aktuális érintettségének megállapíthatóságát megala­pozó körülményekben alapvető változás állt be.
      [10] Tekintettel arra, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz célja a fent kifejtettek szerint az utólagos normakontroll korábbi, bárki által kezdeményezhető változatával [lásd az Alkotmány­bíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 20. § (2) bekezdés] szemben az egyéni, szubjektív jogvédelem {vö. 32/2015. (XI. 19.) AB határozat, Indokolás [41]}, az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kivételes (vagy ún. közvetlen) alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálatának lefolytatása szempontjából jelentősége lehet ­annak is, hogy az ehhez szükséges törvényi feltételek az eljárás lefolytatása alatt mindvégig fennálljanak.
      [11] Amennyiben ezen feltételek fennállta az indítvány benyújtásának időpontjára nézve megállapítható és a támadott jogszabályi rendelkezés(ek) az indítványozóval szemben ténylegesen is alkalmazásra kerülnek, úgy az eljárás lefolytatható, annak tárgyában érdemi döntés is hozható. Más lehet viszont a helyzet, ha az érintettséget az alaptörvény-ellenesnek tartott jogsérelem várhatóan (potenciálisan) vagy akár kényszerítően, de az indítvány előterjesztése időpontjához képest mindenképpen csak a jövőben, az alkotmányjogi panasz benyújtását követően történő bekövetkezése alapozza meg. Ilyen esetben ugyanis egy, magában az érintettséget megalapozó jogviszonyban bekövetkező esetleges változásnak az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglaltak szempontjából az eljárás egészére is kiható következménye lehet, tekintettel arra, hogy az Abtv. az 59. §-ában és az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 67. §-ában írtak szerint amennyiben eljárás lefolytatása nyilvánvalóan okafogyottá vált, az eljárás megszüntetésének van helye.
      [12] Az Alkotmánybíróság az eljárása során a parlament honlapjáról elérhető nyilvános iromány-nyilvántartó rendszer adatai alapján megállapította, hogy a támadott rendelkezéseknek a sérelmesnek tartott szöveggel – 2020. február 1. napjával – történő hatálybalépése és az indítványozó képviselői mandátumának 2022. évi megszűnése között az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek állított szankciók egyike sem került alkalmazásra vele szemben. (Az Alkotmánybíróság észlelte ugyan, hogy 2019 márciusában az Országgyűlés a H/5176. irományszámon előterjesztett országgyűlési határozati javaslat elfogadásával hatályában fenntartotta az indítványozóval szemben az országgyűlés elnöke által OE-41/186-1/2019. számon a tiszteletíja csökkentése tárgyában hozott döntést; minderre azonban még nem az indítványban támadott, hanem az azokkal módosított, korábban hatályos rendelkezések alapján került sor.)
      [13] A jelen indítványban sérelmezett – kizárólag országgyűlési képviselőkkel szemben alkalmazható és ezért szükségképpen potenciálisan is kizárólag az ilyen megbízatással rendelkező személyek Alaptörvényben rögzített jogait érintő – rendelkezések az indítványozó képviselői megbízatásának megszűnése következtében annak időpontját követően vele szemben már fogalmilag sem kerülhetnek alkalmazásra.
      [14] Az Alkotmánybíróságnak mindezekre tekintettel vizsgálnia kellett, hogy az indítványozó közvetlen, személyes és aktuális érintettségében bekövetkezett említett változásnak van-e, és ha igen, milyen következménye van az általa előterjesztett indítvány alapján indult alkotmánybírósági eljárás lefolytathatóságára.
      [15] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján – az Ügyrendjében meghatározottak szerint, kivételesen – a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetében az előtte már folyamatban lévő eljárás megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdése – általánosságban, valamennyi alkotmánybírósági eljárásra, nem csak az alkotmány­jogi panaszokra vonatkozóan – egy nyílt, nem pedig taxatív felsorolásban példálózó jelleggel tartalmazza azon kivételes eseteket, amikor okafogyottság megállapításának lehet helye {„[o]kafogyottá válik az indítvány különösen, ha […]”}. Ezek közül a d) pontban rögzített esetkör a megtámadott bírói döntések időközbeni hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódik, így az alkotmányjogi panasz eljárások közül szükségképpen csak az Abtv. 26. § (1) bekezdése, illetve a 27. § (1) bekezdése alapján indult eljárásokra vonatkoztatható; azonban az említett rendelkezés a) pontja valamennyi alkotmányjogi panasz eljárásra, így a kivételes panaszra is; a c) és e) pontok pedig az Alkotmánybíróság minden típusú eljárására megfelelően értelmezendőek, így az ezekben írtak szintén támpontul szolgálnak a kivételes panasz eljárások tekintetében is.
      [16] Az indítványozó személyéhez kapcsolódóan bekövetkező változások közül az Ügyrend 67. § (2) bekezdés a) pontja külön is nevesít néhányat, úgymint a természetes személy indítványozó halála vagy a jogi személy indítványozó megszűnése (kivéve ha az eljárásban érvényesítendő jog tekintetében jogutódlásnak van helye); ugyanakkor nyilvánvalóan nem tér ki külön a jelen ügyhöz hasonlatos egyedi helyzetekre, amikor egy speciális, az indítványozó érintettségének megállapítását a kivételes panasz eljárás tekintetében önmagában is megalapozó jogállás szűnik meg az indítvány benyújtását követően.
      [17] Ennek ellenére az Alkotmánybíróság megítélése szerint az Ügyrend 67. § (2) bekezdése e) pontjában írtakkal – ami alapján szintén okafogyott az indítvány, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált – történő együttes értelmezés alapján megállapítható, hogy az indítványozó személyével kapcsolatos egyes, az a) pontban külön nem nevesített változások is szükségessé tehetik az okafogyottság megállapítását és az eljárás megszüntetését.
      [18] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jelen ügyben is ez a helyzet állt elő. Amint az a korábbiakban már rögzítésre került, az Abtv. 26. § (2) bekezdése célját és alkalmazhatóságát tekintve alapjaiban tér el a korábbi actio popularis lehetőségétől; személyes alapjogvédelemre szolgál és ezért az indítványozó személyes, közvetlen és aktuális érintettsége különös jelentőséggel bír. Az a jogi tény, hogy az indítványozó képviselői jogállása az eljárás folyamatban léte alatt megszűnt, ezen érintettség megszűnését is eredményezte, mivel a támadott jogszabályi rendelkezések vele szemben a jövőben már nem kerülhetnek alkalmazásra (a mandátuma meg­szűnését megelőzően pedig nem kerültek alkalmazásra). Az Alkotmánybíróság mérlegelése szerint ez olyan körülmény, amely a jelen ügyben megvalósítja az Ügyrend 67. § (2) bekezdésének – az Alkotmánybíróság gyakorlatában leggyakrabban a támadott jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével vagy átfogó módosításával összefüggésben alkalmazott – e) pontjában írtakat, mivel annak következtében az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált; ezért az indítvány alapján indult eljárás folytatása nyilvánvalóan okafogyottá vált.

      [19] 2.2. Mindezekkel összefüggésben ugyanakkor az Alkotmánybíróság szükségesnek látta felhívni a figyelmet az alábbiakra is.
      [20] Az indítványozó a kivételes panaszban alapvetően ugyanazokat az (az országgyűlési képviselőkkel szemben alkalmazható fegyelmi jogkövetkezményekre és azok mértékére vonatkozó) Ogytv. rendelkezéseket, mégpedig javarészt hasonló érvek alapján sérelmezte, mint a 4/2023. (V. 16.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) meg­hozatalát eredményező (képviselői) utólagos normakontroll indítvány indítványozói. Ezek a rendelkezések a képviselőkkel szemben megállapítható tiszteletdíj-csökkentés és kitiltás fegyelmi jogkövetkezményével, illetve azok mértékével kapcsolatosak. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság emlékezetet az Abh.-ban a jelen ügy indít­ványozója által is sérelmezett egyes Ogytv. rendelkezések alaptörvény-ellenessége tárgyában már meghozott döntéseire.
      [21] Egyfelől az Alkotmánybíróság az Abh.-ban a tiszteletdíj-csökkentés és a kitiltás fegyelmi jogkövetkezmények sérelmezett mértéke illetve időtartama tekintetében megállapította, hogy azoknem sértik az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését. Tekintettel ugyanis arra, hogy a – önmagukban egyébként egyik beadványban sem sérel­mezett – parlamenti fegyelmi jog előírásaival ellentétesnek tekinthető képviselői magatartások mind lehetséges megvalósítási módjukat, mind pedig súlyukat tekintve olyan sokrétűek, hogy – általánosságban, a jogi szabályozás szintjén – az nem jelenti az említett alapvető jog sérelmét, hogy a jogalkotó az alkalmazható jogkövetkezmények mértéke tekintetében egy olyan (többlépcsős) rendszert alkotott, amely lehetővé teszi, hogy a ténylegesen is alkalmazandó jogkövetkezmény(ek) az egyes, konkrétan is megvalósuló fegyelmi jogsértések esetén a tanúsított magatartás súlyához igazodóan, eltérő mértékben kerülhessenek meghatározásra. Mind­addig, amíg maga a jogi szabályozás nem tekinthető öncélúnak, vagy a lehetséges magatartások eltérő súlyához képest nyilvánvalóan aránytalannak, indokolatlannak, illetve a védendő alkotmányos érték és elismert alkot­má­nyos cél [tárgyalási rend fenntartása, az országgyűlés méltósága megőrzésének, a többi országgyűlési képviselő joggyakorlásának biztosítása] elérése érdekében nyilvánvalóan szükségtelennek vagy arra alkalmatlannak, addig az esetleges alkotmányellenesség a kifogásolt jogi szabályozás tekintetében nem, legfeljebb csak azok hibás alkalmazása tekintetében merülhetne fel; jóllehet az utóbbit esetlegesen megvalósító egyedi országgyűlési aktusok alkotmányossági felülvizsgálatára pedig az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel ­(bővebben lásd: Abh., Indokolás [45]–[112], [119]–[144]). Mindezekre tekintettel a kifogásolt jogkövetkezmény-mértékek tekintetében az Abh. az utólagos normakontroll indítványt elutasította.
      [22] Másfelől azonban az Alkotmánybíróság az Abh.-ban megállapította azt is, hogy az Ogytv.-nek a kitiltásra vonatkozó szabályai amiatt, hogy a kitiltás területi hatálya az Országgyűlés üléstermén és az Országház épületén kívül az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló más épületek, így különösen a Képviselői Irodaház teljes területére is kiterjed, az ott kifejtett indokok alapján sérti az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdésében rögzített képviselői egyenlőség elvét és a képviselői tevékenység ellátásának jogát, erre tekintettel az Ogytv. 49. § (1) bekezdésének pro futuro – 2023. június 30-i – hatállyal törtrénő mozaikos megsemmisítéséről határozott [lásd: az Abh. rendelkező részének 1. pontját, valamint az Indokolás 4. pontját]. [Ehhez hasonlóan, 2023. ­június 30-i hatállyal történő megsemmisítésről döntött az Alkotmánybíróság az Ogytv.-nek a megbízott útján történő szavazásra vonatkozó, a kitiltás jogkövetkezményével összefüggésben szintén vizsgálni kért 49/A. §-ának (1)–(6) bekezdései tekintetében.]
      [23] Mindezek alapján megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az Abh.-ban foglaltakra tekintettel az Ogytv. jelen indítványban támadott rendelkezései közül egyesek [49. § (1) bekezdés, 49/A. § (1)–(6) bekezdés] vonatkozásában az okafogyottság az indítványozó jogállásában történt változás mellett egyéb okból is bekövetkezett, míg a többi sérelmezett rendelkezés tekintetében visszautasításnak lenne helye.

      [24] 3. A fentiekre történő utalás mellett az Alkotmánybíróság – mivel a korábban kifejtettek szerint megállapította, hogy az indítvány nyilvánvalóan okafogyottá vált – az Abtv. 59. §-a és az Ügyrend 67. § (1) bekezdése szerint, az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján az alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszüntette.
          Dr. Salamon László s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/30/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling sections 45 to 50 of the Act XXXVI of 2012 on the National Assembly (freedom of expression of the Members of Parliament, parliamentary disciplinary law)
          Number of the Decision:
          .
          3335/2023. (VI. 21.)
          Date of the decision:
          .
          06/06/2023
          .
          .