Hungarian
Ügyszám:
.
III/01639/2015
Első irat érkezett: 06/04/2015
.
Az ügy tárgya: a Kúria 3/2013. Közigazgatási és Munkaügyi jogegységi határozata elleni bírói kezdeményezés (ingóértékesítés adójogi szabályai)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/10/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az előtte folyamataban lévő eljárás felfüggesztése mellett - a Kúria 3/2013. Közigazgatási és Munkaügyi jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az előtte másodfokon folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét és a C) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott hatalommegosztás elvébe ütközik.
Az eljárás hátteréül szolgáló ügyben a költségvetési család bűntettével vádolt vádlott ingóértékesítési tevékenységét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII törvény (Szja. tv.) ingóérékesítésre vonatkozó szabályai szerint folytatta, holott arra az elsőfokú bíróság ítélete szerint az Szja. törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. Az elsőfokú eljárásban bizonyítékként értékelt két szakértői vélemény közötti eltérést a kúriai jogegységi határozat időközbeni megjelenési okozta. A jogegységi határozat azonban az indítványozó bíró álláspontja szerint figyelmen kívül hagyta a 2011. december 31. napi módosítás előtti Szja. tv. 58. § (8) bekezdésének egy speciális feltételét, miszerint az üzletszerű áruházás feltétele az is, hogy a magánszemély áfa-körbe szabályszerűen belépett, és adólevonási joga megnyílt. Az Szja tv. 2012. január 1-től hatályos szabályozása során a jogalkotó a fenti joghézagot észlelte, az Szja. tv. 58. § (8) és (9) bekezdése, valamint 3. § 46. pontja beiktatásával a joghézagot rendezte. Az előadó bíró álláspontja szerint a Kúria a módosítás előtti Szja. törvényben mutatkozó joghézagot nem volt jogosult jogértelmezéssel rendezni, azt törvénymódosítással - ahogy azt a jogalkotó észlelte - lehetett volna alkotmányosan szabályozni..
.
Indítványozó:
    Zalaegerszegi Törvényszék
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
C) cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1639_2_2015_ind_kieg_anonim.pdfIII_1639_2_2015_ind_kieg_anonim.pdfIII_1639_0_2015_inditvany_anonim.pdfIII_1639_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3045/2016. (III. 22.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 03/01/2016
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2015.09.29 8:30:00 1. öttagú tanács
2015.10.05 13:00:00 Teljes ülés
2015.10.27 9:30:00 Teljes ülés
2016.02.23 9:30:00 Teljes ülés
2016.03.01 9:30:00 Teljes ülés

.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
    végzést:

    Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában indult eljárást megszünteti.
    Indokolás

    [1] A Zalaegerszegi Törvényszék – mint másodfokú bíróság – tanácsa (továbbiakban: indítványozó), a Bf.204/2015/2. számú végzésével az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztette és kérte, hogy az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel (továbbiakban: Módtv.) történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat (továbbiakban: KJE) alaptörvény-ellenességét állapítsa meg.

    [2] 1. Az indítvánnyal érintett ügyben az elsőfokú bíróság ítéletével bűnösnek mondta ki a vádlottat egy rendbeli költségvetési csalás bűntettében és három rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2008 és 2010 között internetes ingóértékesítéssel foglalkozott, amely után a közterheket nem fizette meg, így személyi jövedelemadó, különadó és egészségügyi hozzájárulás tekintetében mindösszesen 23 324 000 forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
    [3] Az elsőfokú ítélet alapján a vádlottnak az ingó vagyontárgyak (íjásztermékek) értékesítéséből – az internetes portál üzemeltetője által felszámított aukciós díj, valamint szállítási költség levonása után – 2008-ban 17 765 636 forint, 2009-ben 13 918 550 forint, 2010-ben 11 175 845 forint bevétele származott, amely után adót nem állapított meg, nem vallott be és nem fizetett meg. A vádlott az elsőfokú bírósági eljárás során elmondta, hogy úgy gondolta, nincs adófizetési kötelezettsége. Ezt arra alapozta, hogy mivel „Unión belüli” értékesítésről volt szó, az egyrészt mentes az általános forgalmi adó alól, másrészt pedig az a „kis haszon”, amit ő nyert az értékesítéseken, ha eredményezne is valamiféle adófizetési kötelezettséget, az olyan minimális, hogy azt bevallani nem kell.
    [4] Az először készült – a vádlott számára lényegesen kedvezőbb – igazságügyi szakértői alapszakvéleményt az eljárás során a szakértő – álláspontját lényegesen megváltoztatva – kiegészítette. A szakértő az elsőfokú eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a két szakvélemény közötti alapvető különbség oka, az időközben megjelent KJE, amely abból indul ki, hogy a jogkövető adóalany nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint az, aki adott esetben az általános forgalmi adó alanyaként való bejelentkezést elmulasztotta. Elmondta ugyanakkor a szakértő azt is, hogy az alapszakértői vélemény elkészítése során a vádlott vonatkozásában a személyi jövedelemadó kötelezettséget nem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint, nem is az Szja tv. 58. §-ában foglalt ingóértékesítés szabályai szerint, hanem egy harmadik módszerrel, becslés alkalmazásával állapította meg. A kiegészítő szakvéleménye viszont már a KJE figyelembe vételével készült el.
    [5] Az indítvány hangsúlyozza, hogy a KJE alapján a 2011. december 31-ig hatályos adójogi szabályozás szerint, a gazdasági tevékenység keretében folytatott ingóvagyontárgy értékesítés üzletszerű, és utána az adózónak akkor is az Szja tv. 58. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell – az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint – személyi jövedelemadót fizetni, ha az általános forgalmi adó alanyaként a bejelentkezést elmulasztotta és így az általános forgalmi adó levonás joga nem nyílt meg.
    [6] Az indítvány szerint a Kúria azzal, hogy a KJE meghozatala során nem vette figyelembe az Szja tv. 58. § (8) bekezdésének azon előírását, miszerint az üzletszerű átruházás további feltétele az általános forgalmi adó alanyaként való bejelentkezés és az adólevonási jog megnyílta, lényegében megtiltotta a jogalkalmazók számára a felhívott törvényi rendelkezés egy kitételének alkalmazását.
    [7] A Kúria – az indítvány szerint – nem vette figyelembe, hogy a Módtv. 2012. január 1-jével módosította az Szja tv.-t, nyilvánvalóan azért, mert a jogalkotó észlelte a joghézagot. Ennek eredményeképpen módosult az Szja tv. 3. §-ának 46. pontja, valamint az 58. § (8) és (9) bekezdése is, amely az ingóvagyontárgyak nem egyéni vállalkozóként történő értékesítésére 600 000 forint bevételig adómentes határt állapított meg. A Kúria azonban – állítja az indítvány – nem volt jogosult visszaható hatályú jogértelmezéssel rendezni a joghézagot. Tekintettel arra, hogy a KJE a bíróságokra nézve kötelező, ez a fajta jogértelmezés lényegében nem más, mint visszaható hatályú jogalkotás, amely sérti egyrészt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét, másrészt a C) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott hatalommegosztás elvét is.

    [8] 2. Az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlási felhívására az indítványozó végzéssel kiegészítette az indítványt. A végzésben foglaltak szerint az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja, továbbá az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapozza meg. Az indítványozó az Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pontja alapján kérte a KJE megsemmisítését, mert állítása szerint az sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét. Az állampolgárok ugyanis a jogszabályok tételes szövegében bízva tervezik adójogilag releváns cselekedeteiket, és e jogszabályszövegből a Kúria – jogértelmezéssel – elrendelte egy egész mondat figyelmen kívül hagyását.
    [9] Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében meghatározott hatalommegosztás elvét pedig azért sérti a KJE, mert a Kúria nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv.

    [10] 3. Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a III/1637/2015. ügyszámon, bírói kezdeményezés alapján folytatott eljárásban a KJE alaptörvény-ellenességét megállapította és a KJE-t a 2/2016. (II. 8.) AB határozatával (a továbbiakban: Abh.) megsemmisítette.
    [11] Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
    [12] Az Ügyrend 67. §-a a fenti felhatalmazás alapján a következőképpen rendelkezik:
    „(1) Az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén.
    (2) Okafogyottá válik az indítvány különösen, ha
    […]
    e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.”
    [13] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy mivel az Abh.-val a jelen ügyben is támadott KJE-t ex tunc hatállyal már megsemmisítette, ezen eljárás nyilvánvalóan okafogyottá vált.

    [14] 4. Az Alkotmánybíróság a fentiek az eljárást az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján azzal szüntette meg, hogy a büntető eljárás folytatása során a KJE megsemmisítésének jogi konzekvenciáit az ítélkező bírónak kell levonnia.

        Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Lévay Miklós s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Pokol Béla s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        06/04/2015
        .
        Number of the Decision:
        .
        3045/2016. (III. 22.)
        Date of the decision:
        .
        03/01/2016
        .
        .