A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.611/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Egy magánszemély jogi képviselő (dr. Hüttl Tivadar ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.611/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó szerint a támadott döntés ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével (közérdekű adatok nyilvánosságához való jog), XXVIII. cikk (1) bekezdésével (tisztességes eljáráshoz való jog) és XXVIII. cikk (7) bekezdésével (jogorvoslathoz való jog).
[2] 2. Az indítványozó 2018. október 1. napján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. § (1) bekezdése alapján közérdekű adatigényléssel élt a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben. Az adatigénylés címzettje – az Infotv. 29. § (1) bekezdésében rögzített tizenöt napos határidőt túllépve – 2018. október 31. napján adott választ, amelyben a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt elutasította.
[3] Az indítványozó az elutasítással szemben bírósághoz fordult; a keresetlevelét 2019. február 4. napján, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 178. § (1) bekezdése szerint a keresetlevél 2018. november 29-i benyújtásának jogi hatályait fenntartva nyújtotta be.
[4] A Fővárosi Törvényszék a 69.P.21.050/2020/2. számú végzésével az eljárást hivatalból megszüntette. Indokolásában az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az Infotv. 31. § (3) bekezdésének helyes, BDT2018.3897. számú döntés szerinti értelmezése alapján az indítványozó számára a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor az adatkezelő az adatigénylés teljesítésével késedelembe esett. Ez alapján az adatigénylőnek 2018. november 15. napjáig kellett volna a pert megindítania. A határidő számítását az elsőfokú bíróság döntése szerint nem befolyásolja az, hogy később, a határidőt túllépve az adatkezelő választ ad, amelyben az adatigénylés teljesítését elutasítja.
[5] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla a támadott döntésben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Tartalmát tekintve a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság érveivel, és hozzátette, hogy ez az értelmezés felel meg az Alaptörvény 28. cikkének is. A bíróság álláspontja szerint az értelmezés nem okoz sérelmet az adatigénylő számára, „mert éppen az elutasítást a 15 napos teljesítési határidőt is meghaladóan közlő, késedelmesen eljáró szervvel szemben lerövidíti a keresetindítási határidőt és ezzel meggyorsítja a bírósági jogérvényesítés lehetőségét”. A hivatkozott bírósági gyakorlat szerint az elutasító válasznak csak akkor van határidő keletkeztető jellege, ha az a 15 napos határidőn belül érkezik meg az adatigénylőhöz. Azonban az elkésett elutasítás nem indítja újra a határidőt.
[6] 3. A Fővárosi Ítélőtábla végzésével szemben az indítványozó az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Hivatkozott arra, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog a véleménynyilvánítás szabadságához hasonlóan kitüntetett alkotmányos védelmet élvez, vagyis az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni. Az Infotv. célja a közérdekű adatok megismerése és ehhez kapcsolódóan hatékony jogorvoslati jog biztosítása. Álláspontja szerint a bíróság az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével ellentétes értelmezést választott, amikor arra következtetett, hogy nem az adatigénylés elutasításával kezdődik a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő. Hivatkozott továbbá arra, hogy eltérő jogi érveket használhat abban az esetben, ha az adatigénylés elutasításának megtagadását vitatja bíróság előtt, mintha a válaszadás elmaradása miatt lép fel. A válaszadás érdemi megtagadása esetén az adatigénylő új jogi helyzetben van; az elutasítás tartalma alapján kell döntést hoznia arról, hogy fordul-e bírósághoz, és ha igen, milyen kereseti kérelemmel.
[7] Az indítványozó szerint nem összeegyeztethető a tisztességes eljáráshoz való joggal az a gyakorlat, amelyben az adatkezelő késlekedése az adatigénylő terhére esik.
[8] Hivatkozott továbbá arra, hogy a határidőszámítás két lehetséges értelmezése közül a bíróságok alkotmányosan igazolható indok nélkül vették alapul az adatigénylő számára kedvezőtlenebbet. Nem mutatható fel ugyanis olyan legitim cél, amely indokolttá tenné, hogy egy alapjogi kötelezettséggel rendelkező szerv mulasztására alapozva korlátozzák az adatigénylők jogainak a gyakorlását.
[9] Az indítványozó meglátása szerint a sérelmes helyzetet az okozza, hogy amennyiben az adatkezelő a válaszadási határidőt elmulasztva, de végül érdemben válaszol az adatigénylésre, akkor – a támadott döntés jogértelmezése szerint – lerövidül a jogorvoslati határidő, hiszen a kereseti kérelmet az új jogi helyzetnek (érdemi elutasítás) megfelelően, de a korábbi jogi helyzet (válaszadás elmaradása) alapján rögzített határidőben kell a bírósághoz benyújtania.
II.
[10] 1. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései:
„VI. cikk (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.”
„XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
[…]
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
[11] 2. Az Infotv. vonatkozó rendelkezései:
„26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.”
„31. § (1) Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.
[…]
(3) A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összege miatt az igénylő a Hatóság vizsgálatának kezdeményezése érdekében a Hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről, az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lezárásáról szóló vagy az 58. § (3) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül lehet megindítani. A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.”
III.
[12] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[13] 1. Az Abtv. 27. §-a alapján az „alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva”.
[14] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül napon belül lehet írásban benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla döntését az indítványozó 2020. november 9. napján vette át, és alkotmányjogi panaszát 2021. január 6-án – határidőben – küldte meg az Alkotmánybíróságnak.
[15] 2. Az indítványozó megjelölte az indítványozói jogosultságát (saját ügyében, jogi képviselő útján járt el), valamint az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 51. § (1) bekezdés], az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörben kérve az Alkotmánybíróság eljárását. Megjelölte továbbá az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont] és az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány benyújtását részletesen indokolta, kifejtve az Alaptörvényben foglalt jog sérelmének mibenlétét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítványozó kifejezetten kérte a vonatkozó bírói döntés megsemmisítését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].
[16] 3. Az Abtv. 29. §-ában meghatározottak szerint az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {erről elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
[17] E tekintetben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügy a közérdekű adatok megismeréséhez való joggal összefüggő alapvető alkotmányossági kérdést vet fel, így az alkotmányjogi panaszt érdemben vizsgálta.
IV.
[18] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
[19] 1. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy „[m]indenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. A 21/2013. (VII. 19.) AB határozat megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát, mely szerint „lényeges szerepe van az információszabadságnak a véleménynyilvánításhoz való jog biztosítását, valamint azon keresztül az állam demokratikus működésének kialakítását illetően. Ezt ismerte el az Alkotmánybíróság akkor, amikor megállapította, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága és megismerhetősége »gyakran előkérdése és feltétele a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorolhatóságának.« […] Leszögezte továbbá: »A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésre gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat.« […] Hangsúlyozta, hogy az alanyi jogon biztosított információszabadság joga azért kiemelkedően jelentős, mert »[a] nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól ’elidegenedett gépezetté’, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.«” (Indokolás [31])
[20] A közérdekű adat megismeréséhez való jog végső soron az állam átlátható működését hivatott biztosítani. Az Infotv.-ben szabályozott közérdekű adatigénylés e jog érvényesüléséhez járul hozzá. Ehhez kapcsolódóan a 3026/2015. (II. 9.) AB határozat végső soron az Alaptörvényre visszavezethető garanciának tartotta, hogy az Infotv. „teljes körű bírói jogvédelmet biztosít a közérdekből nyilvános adat igénylőjének is arra az esetre, ha igényét elutasították, vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által meghosszabbított határidő eredménytelenül telt el” (Indokolás [29]). A 7/2020. (V. 13.) AB határozat hozzátette, hogy a jogrendszernek garanciát kell nyújtania az adatigénylőnek: a tájékoztatás nem teljesülése esetére hatékony bírói jogvédelmet kell biztosítani. „Ennek hiányában ugyanis az Alaptörvényből levezethető és az Infotv.-ben szabályozott adatkiadási, tájékoztatási kötelezettség lex imperfecta-vá válhat.” (Indokolás [36])
[21] 2. A közérdekű adat megismeréséhez való jog érvényesülésének garanciája, hogy az adatigénylő bírósághoz (is) fordulhat abban az esetben, ha az adatigénylésre nem kap választ vagy az adatkezelő az információ kiadását megtagadja. Ilyen esetben az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított jogok összekapcsolódnak, azokat párhuzamosan, egymásra tekintettel kell értelmezni és alkalmazni.
[22] Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban már több alkalommal értelmezte a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát, és megállapította, hogy az többek között a bírósághoz fordulás jogát is magába foglalja. Az 5/2013. (II. 21.) AB határozat rámutatott, hogy „az Alaptörvény XXVIII. cikke szerinti bírósághoz fordulás jogának kettős tartalma van: egyrészt eljárási, másrészt anyagi jogi. Az eljárási tartalom szerint a perindítás joga nem korlátozható vagy nem zárható ki. Az anyagi jogi tartalom sérelme esetében ugyan van perindítási jog, de az anyagi jogi szabályozás kizárja az érdemi felülvizsgálatot azzal, hogy nem ad lehetőséget a támadott döntés tartalmának vizsgálatára.” (Indokolás [51]–[52]) A 7/2013. (III. 1.) AB határozat pedig megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát, amely szerint „önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása ugyanis nem elegendő az eljárási garanciák teljesedéséhez, hiszen az alkotmányos szabályban előírt garanciák éppen azt a célt szolgálják, hogy azok megtartásával a bíróság a véglegesség igényével hozhasson érdemi döntést. A tisztességes eljárás követelménye tehát magában foglalja a hatékony bírói jogvédelem igényét is. A tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerét kielégítő hatékony bírói jogvédelem pedig attól függ, hogy az eljárási szabályok értelmében a bíróság mit vizsgálhat felül.” (Indokolás [24]) A kialakított gyakorlatot a 8/2020. (V. 13.) AB határozat foglalta össze: „az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése nem a materiális igazsághoz vezető bírósági eljáráshoz való alapjogot tételezi. Ez az eljárási alapjog sem morális értékítéletet fejez ki. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog az eljárás egészének a minőségét védi, ami korlátozhatatlan, mert már maga is jogi mérlegelés eredménye. A tartalmát különböző részjogosítványok képezik. Ezek egyike a bírósághoz fordulás joga, amelynek az a rendeltetése közigazgatási ügyekben, hogy a bíróság – erre irányuló megfelelő kérelem esetén – ne csak formálisan, hanem tartalmilag is felülvizsgálhassa a hatósági eljárás és döntés jogszerűségét. A bírósághoz fordulás joga tehát nem a törvényektől oldja el a bíróságot, hanem azt követeli meg, hogy a bíróság megmérhesse a peresített igényeket az alkalmazandó anyagi jog és eljárásjog mércéivel, minden lényeges jogkérdést azonosíthasson és azokban a jog értelmezése útján dönthessen.” (Indokolás [50])
[23] A bírósághoz fordulás joga összefüggést mutat a perindítási határidővel is. A 3215/2014. (IX. 22.) AB határozat (Indokolás [11]) megerősítette a korábbi Alkotmány hatálya alatt hozott 3/2006. (II. 8.) AB határozat megállapítását, mely a perindítási határidőhöz kapcsolódóan kimondta, hogy „a bírósághoz fordulás jogának alkotmányosan elfogadható korlátozásához alkotmányos cél kell és a korlátozás mértékének e céllal ésszerű arányban kell állnia”.
[24] Önmagában nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét az, ha egy alapjog érvényesítéséhez jogszabály határidőt kapcsolt, sőt az sem, ha ez a határidő jogvesztő, a határidő leteltét követően a jogosultság már nem érvényesíthető. Az viszont az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére visszavezethető alkotmányossági kérdés, hogy a jogosultnak ténylegesen volt-e lehetősége bírósághoz fordulni (eljárási tartalom) és hogy a bíróság a szabályozás alapján érdemben elbírálhatja a keresetben rögzített igény jogosságát (anyagi jogi tartalom). Az Alkotmánybíróság a továbbiakban e szempontokat figyelembe véve vizsgálta, hogy a támadott döntés biztosította-e a bírósághoz fordulás jogát az indítványozó számára.
[25] 3. Az Infotv. 31. § (1) bekezdéséből az következik, hogy az adatigénylő mind a válasz elmaradása, mind a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén bírósághoz fordulhat. A (3) bekezdés hozzáteszi, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen.
[26] Az indítványra okot adó ügy központi kérdése, hogy ha az adatkezelő a válaszadási határidőt túllépve ad elutasító választ, azaz a „válasz elmaradása” előbb következik be, mint az elutasítás, akkor a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidőt az előbbi vagy az utóbbi időponttól kell számítani.
[27] A támadott döntésben a bíróság – a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozva – azt állapította meg, hogy ilyen esetben a válasz elmaradása a perindításra nyitva álló határidő kezdőnapja, a későbbi elutasító válasz nem eredményezi a határidő újbóli megnyílását. Ezzel szemben az indítványozó szerint a bíróság az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését indokolatlanul leszűkíti azzal, hogy nem az érdemi döntést vitathatja bíróság előtt.
[28] Az Infotv. – mint valamennyi, Alaptörvény alatti jogforrás – értelmezése az általános hatáskörű bíróság feladata. „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]} Egy eljárási határidő kezdőnapja jellemzően nem alkotmányossági kérdés, az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik annak kijelölése, hogy két lehetséges értelmezés közül melyik a helyes. Azt viszont az Alkotmánybíróság érdemben felülvizsgálhatja, hogy a kiválasztott értelmezés összhangban van-e az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével és XXVIII. cikk (1) bekezdésével. Erre tekintettel az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján arra kellett választ adnia, hogy sérti-e az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát az, hogy a bíróság a közérdekű adat megismerésével kapcsolatos per megindítása határidejét a válaszadás elmaradásától számította.
[29] 4. A közérdekű adatigény teljesítése az adatkezelőnek az Alaptörvényen alapuló, és az Infotv.-ben részletezett kötelezettsége. Az adatkezelő akár teljesíti az adatigénylést, akár elutasítja azt, nem hatósági döntést hoz. Elutasítás esetén az adatigénylő nem közigazgatási döntést támad meg, hanem keresettel igényt érvényesít. Az Infotv. 31. § (1) bekezdése értelmében az igénylő mind a válasz elmaradása, mind az adatigénylés teljesítésének elutasítása esetén bírósághoz fordulhat.
[30] Az adatigénylő – akár az adatkezelő mulasztása, akár az adatigénylés teljesítésének elutasítása miatt – keresetében azt kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze az adatkezelőt az adat kiadására. A bíróság szempontjából tehát nincs jelentősége annak, hogy az eljárásra az adatkezelő mulasztása vagy az igény tartalmi megtagadása miatt került sor, mindkét esetben érdemben vizsgálja, hogy az adatkezelő rendelkezik-e az adattal, és ha igen, akkor az adatkezelő tud-e bizonyítani olyan körülményt, amely miatt a közérdekű adat nem ismerhető meg. Az adatigénylő szempontjából tehát nincs érdemi különbség, hogy keresetében az adat kiadását a válaszadás elmaradása vagy tartalmi elutasítás miatt kéri-e.
[31] Ha az adatkezelő az Infotv.-ben rögzített határidőn belül elutasítja az adatigénylés teljesítését, akkor az adatigénylő a keresetlevélben vitathatja az elutasítás jogszerűségét. Ha az adatkezelő késve ad választ, akkor az adatigénylő nem kötelezhető (adott esetben nincs is rá lehetősége) arra, hogy a keresetlevélben vitassa az elutasítási okokat. Az adatkezelőnek a perben kell bizonyítania, hogy az adat kiadását megtagadhatja, és ennek kockázatát is az adatkezelő viseli.
[32] 5. A fentieket összegezve megállapítható, hogy csupán eljárási, az Infotv. értelmezése alapján eldönthető kérdés, hogy megkésett elutasító válasz esetén a válasz elmaradása vagy az elutasítás határozza meg a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő kezdőnapját. Azt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatta felül, hogy az Infotv.-nek helyes-e az az értelmezése, amit a bíróság megállapított. Az alkotmányossági vizsgálat eredményeképp pedig megállapította, hogy az adatigénylő bírósághoz forduláshoz való joga nem sérül, ha a bíróság a határidőt a válaszadás elmaradásától számítja. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
[33] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem osztja a másodfokú bíróság álláspontját, hogy az Infotv.-ben rögzített határidő megszorító értelmezése azért nem okoz sérelmes helyzetet az igénylő számára, mert meggyorsítja a bírósági jogérvényesítés lehetőségét (Indokolás [15]). Az adatigénylő a pert a határidőn belül bármikor megindíthatja; egy hosszabb határidőn belül is lehetősége van korábban pert indítani, meggyorsítva ezzel
az eljárást.
[34] Általánosságban kijelenthető, hogy a hatóságok, bíróságok számára előírt határidők szolgálják az alapjog érvényesítésének a gyorsítását, az alapjog jogosultja számára pedig értelemszerűen a minél hosszabb határidő a kedvező. Ettől független kérdés, hogy a jogosult számára nyitva álló határidőt az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének keretei között törvény határozhatja meg.
Dr. Handó Tünde s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szalay Péter
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
. |
. |