A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.KpK.27422/2013/7. számú végzése, valamint a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF 6865-48/2011. számú végzése és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség OKTVF 14/375-5/2012. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 33. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.KpK.27422/2013/7 számú végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, illetőleg 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, továbbá kérelmezte az alapul fekvő bírósági végzés végrehajtásának felfüggesztését.
[2] Az alapügy tárgya egy korábbi közigazgatási határozatban szereplő kötelezés (eljárási bírság kiszabása) volt, amelynek a kötelezett határidőben nem tett eleget. Az ügyben eljárt bíróság megállapította, hogy a tényállás a korábbi ítélt dologban foglalt alaphatározaton alapul. A bíróság rögzítette, hogy az ügyintézési határidő elmulasztása nem minősül az ügyben hozott döntésre kiható érdemi eljárási hibának.
[3] 1.1. Az indítvány az Abtv. 27. §-ára alapozottan mindenekelőtt arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a panaszost sújtó eljárási bírság kiszabásáról szóló Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.KpK.27422/2013/7. számú végzése, valamint a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF 6865-48/2011. számú végzése és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédel mi és Vízügyi Főfelügyelőség OKTVF 14/375-5/2012. számú végzése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.
[4] Kérelme indokolásában a panaszos hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, az I. cikk (3) bekezdés második mondatára, a XIII. cikk (1) bekezdésére a XX. cikk (2) bekezdésére, a XXI. cikk (1) bekezdésére, a XXIV. cikk (1) bekezdésére, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésére, az R) cikk (3) bekezdésére és a 28. cikk rendelkezéseire. Álláspontja szerint az alaptörvény-ellenességet az okozza, hogy a közigazgatási hatóság és a bíróság tisztességes eljárást sértő mulasztásai és törvénysértése következtében nem csupán a jogállamiság elve és a jogbiztonság követelménye, hanem a panaszos tulajdonjoga is sérül.
[5] 1.2. Az indítvány ezen túlmenően az Abtv. 26. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozva arra is irányul, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 33. § (1) bekezdése alkotmányossági tartalmát. Úgy véli, hogy a hivatkozott rendelkezések jelenlegi formájukban nem nyújtanak elég garanciát a tisztességes hatósági és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesülésére. Hiányolja ugyanis azt a szabályozási elemet, amely a döntéshozatal végső határidőhöz kötését kimondaná. Mindezekre alapozva kéri a jelölt törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását.
[6] 1.3. Az alkotmányjogi panasz harmadik indítványi elemeként az indítványozó kérelmezte a támadott bírói döntés végrehajtásának felfüggesztését.
[7] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.
[8] 2.1. Az Abtv. 27. §-a szerinti panasz az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen nyújtható be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben ez a törvényi feltétel nem teljesült.
[9] A 3002/2014. (I. 24.) AB végzésben az Alkotmánybíróság rámutatott: „Az Abtv. 27. §-a elsődlegesen – az eljárást befejező egyéb döntések mellett – az érdemi határozatok megtámadását teszi lehetővé. Az Abtv. azonban nem határozza meg, hogy mit jelent az érdemi határozat és milyen döntések tartoznak ide, ezért az Alkotmánybíróságnak minden esetben egyedileg, az ügy jellegétől függően kell vizsgálnia azt, hogy mi tekinthető az ügy érdemében hozott határozatnak.” (Indokolás [13])
[10] Az alapul fekvő ügyben eljárt bíróság megállapítása szerint az ügy tárgya a környezetvédelmi hatóságnak végrehajtási határidőt megváltoztató végzésének bírósági felülvizsgálata volt. A bíróság azt is kifejtette, hogy ebből fakadóan eljárásában nem a környezetvédelmi ügyben hozott alaphatározatot (érdemi döntést) vizsgálta, arra nem is kerülhetett sor, csupán nem peres eljárásban az eljárási bírság tárgyában hozott hatósági első- és másodfokú végzések törvényességét vizsgálta. Az ilyen tartalmú döntés nem képezheti alapját az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben arra utal, hogy a jelen ügyben a panaszosnak az alaphatározattal (az ügyet érdemben lezáró döntéssel) szemben nyílt volna meg a panaszjoga, de azzal nem élt. [Valójában nem is élhetett, mert az érdemi határozat meghozatala időpontjában, vagyis 2010-ben, az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz mint speciális jogorvoslati eszköz, nem létezett.]
[11] 2.2. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése értelmében akkor van lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására, ha a) közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be jogsérelem és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. A (2) bekezdésen belüli két pont nem két különböző alkotmányjogi panasz-típusra utal, hanem két törvényi feltétel együttes (konjunktív) meglétét kívánja meg. E miatt értelmezhetetlen az az indítványi kérelem, amely a (2) bekezdés b) fordulatára, mint önálló, önmagában megálló törvényi feltételre alapoz.
[12] Az indítvány tartalmilag egyébként mulasztásra utal a Ket. felhívott rendelkezéseivel összefüggésben, amely ebbéli minőségében sem lehet alapja alkotmányjogi panasz benyújtásának.
[13] 2.3. A fentiekben kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 26. § (2) bekezdése és a 27. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
[14] 3. A bírósági eljárás végrehajtásának felfüggesztésére az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, ezért az erre irányuló kérelmet az Ügyrend 30. § (2) bekezdés f) pontja alapján visszautasította.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |