Az indítvány lényege:
Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban egyrészt a Miskolci Törvényszék 101.K.701.444/2020/57. számú ítélete és Kúria Kfv.VII.37.697/2022/2. számú végzése, másrészt a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 37/B. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Abtv. 27. §, illetve a 26. § (1) alapján.
Az ügy előzménye, hogy az indítványozók közös tulajdonában álló ingatlant a Magyar Állam a szomszédos ingatlanon működő bánya bővítése érdekében "bányászat" közérdekű célra kisajátította, miután az - eredetileg szántó művelési ágban nyilvántartott - ingatlanon a hatóság a termőföld más célú hasznosítását a bányaüzem bővítése érdekében engedélyezte. Az indítványozók közigazgatási perben vitatták a kisajátítási határozat jogalapját és összegszerűségét is. A Miskolci Törvényszék - a Kúria által felülvizsgált, és hatályában fenntartott - közbenső ítéletével megállapította, hogy a kisajátítás jogalapja fennáll, majd a jelen alkotmányjogi panaszban támadott, 101.K.701.444/2020/57. számú ítéletével az indítványozók keresetét elutasította. A Kúria Kfv.VII.37.697/2022/2. számú végzésével az indítványozók felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadta, a döntés elvi tartalmaként rögzítve, hogy a bizonyíték (szakvélemény) értékelését, mérlegelését támadó felülvizsgálati kérelem befogadása elvi jelentőségú jogkérdés hiányában nem indokolt.
Az indítványozók egyrészt a Kúria döntésének alaptörvény-ellenességét állítják, mivel állításuk szerint a bíróság fenntartások nélkül elfogadta a megelőző eljárásban készült szakvéleményt, habár az indítványozók bizonyítási indítványként csatoltak egy más eljárásban készült szakvéleményt, amely alapján az ingatlan forgalmi értéke, és így a kártalanítás összege jelentősen magasabb lett volna. Arra hivatkoznak, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogukat sérti, hogy a bíróság nem értékelte a bizonyítékok között az általuk csatolt szakvéleményt, ezért a kártalanítás összege jelentősen elmaradt az őket a tulajdonuk kisajátítása folytán megillető összegtől, ezt követően pedig a Kúria - álláspontjuk szerint nem kellő indokolással - megtagadta a részletes felülvizsgálati kérelmük befogadását. Mindez az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdésébe, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe ütközik. Másrészt azt állítják, hogy a kisajátítási eljárásban felhasznált előzetes szakvéleményre, valamint a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazására vonatkozó támadott jogszabályi rendelkezések sértik az ügyfélegyenlőség elvét, és nem biztosítják az egyenlő bánásmódot a közigazgatási hatósági, valamint a bírósági eljárásban, ezért az Alaptörvény XXIV: cikk (1) bekezdésébe, XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésébe ütköznek. .
. |