Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Székesfehérvári Járásbíróság 16.P.20.276/2014/488. számú ítélete, a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.127/2021/20. számú ítélete, valamint a Kúria Pfv.II.20.097/2022/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó (perbeli III. rendű alperes) és szülei az általuk adásvételi szerződéssel, illetve örökléssel megszerzett ingatlanok értékesítéséből származó vagyona a közös családi otthon megépítése céljából vegyült, az építkezéshez mindnyájan hozzájárultak. A szülők házasságának felbomlását követően az indítványozó édesanyja (perbeli felperes) a házassági közös vagyon megosztását kérte a bíróságtól. Az elsőfokú bíróság a házastársi közös vagyont megosztotta, valamint megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal érintett ingatlan tulajdoni hányadának egy részét a felperes ráépítés jogcímén megszerezte, ezzel az indítványozó tulajdoni hányada csökkent; a bíróság továbbá megállapította, hogy a szülők haszonélvezeti joga változatlanul fennáll. A szülők és az indítványozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseit részben megváltoztatta. A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit részben - a II. rendű alperes kötelezését annak tűrésére, hogy a felperes a követelését vele szemben végrehajtás útján érvényesítse - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletének a II. rendű alperessel szembeni keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. Ezt meghaladóan a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit fenntartotta.
Az indítványozó sérelmezi a Kúria ítéletét, amely lényegében legitimálta a tulajdonjoga elvonását deklaráló alsóbb fokú bírósági ítéleteket annak rögzítésével, hogy a családi vagyon vegyülése miatt - mivel azt az indítványozó tudomásul vette - utólag a közös vagyon és a harmadik személy vagyonának pontos elkülönítése és annak felhasználása a felek szerződésének hiányában nem állapítható meg. Álláspontja szerint a bíróságok tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy a vagyon vegyüléséhez és annak későbbi felhasználását tudomásul vette volna. Az eljárás során hozott ítéletek elvonták a tulajdonjogát, ezzel megsértették az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését..
. |