Hungarian
Ügyszám:
.
II/01214/2019
Jelen ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): IV/01399/2019,
.
Első irat érkezett: 07/18/2019
.
Az ügy tárgya: A kutatás fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény 1 §, 2. §, 3. §, 4. §, 6. §, 7. §, 8.§, 10. §, 16. §, 20. §, 33. §, 35. §, 36. §, 37. §, 39. § ellen előterjesztett utólagos normakontroll indítvány (MTA szabályozása)
.
Eljárás típusa: Utólagos normakontroll eljárás
.
Indítványozók típusa:az országgyűlési képviselők egynegyede
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/24/2019
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az országgyűlési képviselők több mint egynegyede, 61 képviselő, - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja és az Abtv. 24. § (1) bekezdése alapján - a kutatás fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény 1 §, 2. §, 3. §, 4. §, 6. §, 7. §, 8.§, 10. §, 16. §, 20. §, 33. §, 35. §, 36. §, 37. §, 39. § megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek, mert sértik az MTA tulajdonhoz való jogát (XIII. cikk), az MTA Alaptörvényben foglalt biztosítékait [X. cikk (3) bekezdése], és a tudomány autonómiáját [X. cikk (1) és (3) bekezdései]. A jogszabályi módosításnak köszönhetően az MTA sem rendelkezési, sem használati, sem a hasznok húzásának jogát nem gyakorolhatja. A tulajdonjog korlátozásához szükséges alkotmányos feltételek nem állnak fenn, így a kivételes és a közérdekből kitételeknek nem felel meg a szabályozás. A tulajdonjog korlátozása csak azonnali és feltétlen kártalanítás mellett megengedett, a támadott szabályozással azonban az indítványozók szerint a kártalanítás elmaradt. A szabályozás továbbá korlátozza az egyes kutatók tudományos szabadságát is, akik egyik napról a másikra elvesztik vagy elveszthetik kutatási területüket, kutatásuk eszközeit..
.
Támadott jogi aktus:
    a kutatás fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény 1 §, 2. §, 3. §, 4. §, 6. §, 7. §, 8.§, 10. §, 16. §, 20. §, 33. §, 35. §, 36. §, 37. §, 39. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
X. cikk
XIII. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
II_1214_0_2019_inditvany_anonimizált.pdfII_1214_0_2019_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy
    az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő
    a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény, valamint
    a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításakor azzal, hogy nem
    szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének
    megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi
    működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Az
    Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos
    jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság a
    2019. évi LXVIII. törvénnyel módosított, a tudományos kutatásról, fejlesztésről
    és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 45–46. §-aiban és a Magyar
    Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1a) bekezdésben
    hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban
    megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a 2019. évi
    LXVIII. törvénnyel módosított, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és
    innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 45–46. §-aiban és a Magyar
    Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1a) bekezdésben nem
    szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének
    megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi
    működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közötti vagyoni viszonyokat. A
    határozatban az Alkotmánybíróság továbbá azt is kimondta, hogy a tudományos
    kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/C.
    § (3) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben alkotmányos követelmény, hogy
    a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága
    érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos
    szabadság alkotmányos értékének. Az Alkotmánybíróság eljárása alapjául az
    országgyűlési képviselők több mint egynegyedének utólagos normakontroll
    indítványa, valamint a Magyar Tudományos Akadémia alkotmányjogi panasza
    szolgált, amelyben az indítványozók a kutatás, fejlesztés és innovációs
    rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges
    egyes törvények módosításáról szóló törvény több szakasza megsemmisítését
    indítványozták. A korábban az MTA irányítása alatt álló, részben az MTA
    tulajdonából, részben költségvetési forrásból működtetett kutatóközpontokat és
    kutatóintézeteket a jogalkotó egy új irányítási struktúra alá helyezte. A
    támadott szabályozás szerint a többi között az MTA feladata a tulajdonában és a
    kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának biztosítása. Az
    indítványozók álláspontja szerint ez az MTA rendelkezési jogának elvonása volt,
    a szabályozás az MTA alkotmányosan védett tulajdonát mint célhoz kötött
    közvagyont alaptörvény-ellenesen korlátozza. Az Alkotmánybíróság határozatában
    kifejtette, hogy nincs hatásköre arra, hogy egy szabályozás kapcsán a
    közfeladatok ellátásának hatékonyságát felülvizsgálja, és önmagában az a
    körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván a
    továbbiakban ellátni, még nem alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróságnak
    azonban feladata, hogy az intézményrendszer jellegéhez kapcsolódó
    követelményeket (jelen esetben a tudományos szabadság és a tulajdonhoz való jog
    érvényesülését) számon kérje a jogalkotón. Az Alkotmánybíróság egyebek mellett
    megállapította, hogy az MTA célhoz kötött vagyonának más szervhez rendelése
    akkor alkotmányos, ha a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű,
    és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség. A vagyont ténylegesen
    használó új szerv nemcsak a vagyon jogait szerzi meg, de annak terheit is
    viseli. A közfeladathoz tartozó vagyon használati jogának az átadására továbbá
    csak határozott időre kerülhet sor. A határozat szerint a vizsgált törvényi
    szabályozás ezeket az alkotmányos követelményeket nem tartalmazza, de azok
    megalkotására az Alkotmánybíróság nem rendel
    kezik hatáskörrel. Ezért a testület megállapította, hogy az Országgyűlés
    mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy
    nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett
    és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a
    fennálló és jövőbeli vagyonjogi viszonyokat. Az MTA vagyona célhoz kötött nem
    állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon (pl. ingatlanok,
    immateriális javak) az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti
    tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie,
    amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat
    biztosítja. Az Alkotmánybíróság egyebekben a támadott törvényi rendelkezések
    alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó
    indítványokat elutasította, illetve visszautasította.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.10.25 10:00:00 Teljes ülés
    2022.11.08 10:00:00 Teljes ülés
    2022.11.15 10:00:00 Teljes ülés

    .
    A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf):
    Sz_II_1214_2019.pdfSz_II_1214_2019.pdf
    .







    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    Subject of the case:
    .
    Petition for posterior norm control aimed at establishing a conflict with the Fundamental Law and the annulling of sections 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 10, 16, 20, 33, 35, 36, 37, 39 of the Act LXVIII of 2019 on the amendment of certain Acts necessary for the reform of the institutional structure and the financing of the system for research, development and innovation (regulation of the Hungarian Academy of Sciences)
    Number of the Decision:
    .
    Date of the decision:
    .
    .
    .