Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.II.21.271/2019/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló perben 58 felperes nyújtott be sérelemdíj megfizetése iránti keresetet a Fővárosi Törvényszék (a jelen ügy indítványozója) ellen. Az 58 felperes képviseletében az I. rendű felperes, mint meghatalmazott képviselő járt el. A Fővárosi Törvényszék az eljárás minden szakaszában kétségbe vonta az I. rendű felperes képviseleti jogosultságát, ezért a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű felperes által benyújtott fellebbezés folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte a Fővárosi Törvényszéket kártérítés megfizetésére. A Fővárosi Törvényszék felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A felülvizsgálati kérelem előterjesztését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatta a Tatabányai Törvényszéket arról, hogy a per XII. rendű felperese 2014. januárjában - még a sérelemdíj megfizetése iránti per megindulása előtt - elhunyt. A Kúria Pfv.II.21.271/2019/9. számú végzésével megállapította, hogy a XII. rendű felperes elhalálozására tekintettel a felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati eljárás során végzett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, az ügy iratait pedig - a szükséges intézkedések megtétele végett - visszaküldte az elsőfokú bíróságnak.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria súlyos eljárási szabálysértéssel hozott végzést, ugyanis nem a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott (jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, per megszüntetése, vagy a felek perbeli jogképességének megállapítása vizsgálata érdekében az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása), hanem a régi Pp. 112. § (2) bekezdése szerinti, a félbeszakadás esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazta és állapította meg a felülvizsgálati kérelem, továbbá valamennyi felülvizsgálati eljárási cselekmény hatálytalanságát. Érvelése szerint az a tény, hogy a felperes még a per megindítása előtt, és nem a per folyamán halt meg, nem adhat okot a félbeszakadás megállapítására, illetve a félbeszakadás jogkövetkezményeinek alkalmazására. Azáltal, hogy a Kúria a félbeszakadás jogkövetkezményeinek jogellenesen alkalmazásával a felülvizsgálati eljárás hatálytalanságát megállapította, valamint az elsőfokú bíróság számára nem adott egyértelmű utasítást a szükséges intézkedés megtételére vonatkozóan, sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz való alapjogát..
. |