Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02850/2022
Első irat érkezett: 12/15/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.333/2022/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyhez fűződő jog megsértése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/06/2023
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.713/2021/4. számú ítélete és a Kúria Pfv.IV.20.333/2022/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó egy on-line hírportál újságírója, aki több tényfeltáró cikkben foglalkozott az egyik fővárosi kerület korrupciógyanús ügyeivel. E cikkekben - mások mellett - rendszeresen szerepelt forrásként vagy interjúalanyként az utóbb polgármesterré megválasztott kerületi önkormányzati képviselő. Az önkormányzati választásokat követően a kerület önkormányzata pályázatot írt ki az önkormányzati lap főszerkesztői állására, amelyre az indítványozó nem jelentkezett. Ennek ellenére a pályázat határidejének lejártát követő napon cikk jelent meg egy - a későbbi alperes által kiadott - elektronikus sajtótermékben arról, hogy a főszerkesztői pályázat nyertese az indítványozó, ugyanis - a cikk szerint - a kerület polgármestere így kívánta ellentételezni, hogy az indítványozó korábbi újságírói tevékenységének köszönhetően választották meg polgármesterré. A sérelmezett cikkben foglaltakat mind az indítványozó, mind az érintett polgármester cáfolta, a cikk szerzője e cáfolatokat nem vitatta, azonban a cikket nem módosította. Ilyen előzmények után az indítványozó pert indított a cikket megjelentető sajtótermék kiadója ellen jóhírneve megsértése, annak jogkövetkezményei megállapítása és sérelemdíj megfizetésére kötelezés iránt. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a keresetnek túlnyomórészt helyt adott, a cikkben foglaltakat valótlan tényállításként értékelve, és megállapítva, hogy az alperes az értékítéletnek minősülő közlései alátámasztása érdekében sem tudta igazolni azok ténybeli alapját. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.713/2021/4. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, és az indítványozó keresetét elutasította, mivel megítélése szerint a cikkben foglaltak találgatás formájában előadott értékítéletnek minősültek, amelynek kellő ténybeli alapjául szolgált az indítványozó és az érintett polgármester közötti, a cikkben állított korábbi együttműködés. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta, megállapítva, hogy a közügyekben történő, legalábbis vékony ténybeli alappal rendelkező találgatások, feltételezések a szabad véleménynyilvánítás körébe tartoznak, így a jóhírnév megsértésére nem alkalmasak.
Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú ítélet, valamint a Kúria ítélete az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt jóhírnévhez való jogát sértik, mivel az általa sérelmezett cikkbeli következtetés, nevezetesen, hogy újságírói tevékenységét a függetlenség etikai követelményét megsértve, a főszerkesztői pozíció elnyerése reményében, annak fejében végzi, nem azonosítható a főszerkesztői pályázat nyertesére vonatkozó találgatásokkal, és - utóbbival szemben - nem rendelkezik a bíróságok által megjelölt vékony ténybeli alappal sem..
.
Támadott jogi aktus:
    A Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.713/2021/4. számú ítélete, a Kúria Pfv.IV.20.333/2022/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2850_0_2022_Inditvany_anonim.pdfIV_2850_0_2022_Inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott ítélete alaptörvény-
    elleneségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi
    panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó egy on-line
    hírportál újságírója, aki több tényfeltáró cikkben foglalkozott az egyik
    fővárosi kerület korrupciógyanús ügyeivel. E cikkekben rendszeresen szerepelt
    forrásként vagy interjúalanyként az utóbb polgármesterré megválasztott kerületi
    önkormányzati képviselő. Az önkormányzati választásokat követően a kerület
    önkormányzata pályázatot írt ki az önkormányzati lap főszerkesztői állására,
    amelyre az indítványozó nem jelentkezett. Ennek ellenére a pályázat
    határidejének lejártát követő napon cikk jelent meg egy, a későbbi alperes
    által kiadott elektronikus sajtótermékben arról, hogy a főszerkesztői pályázat
    nyertese az indítványozó, ugyanis (a cikk szerint) a kerület polgármestere így
    kívánta ellentételezni, hogy az indítványozó korábbi újságírói tevékenységének
    köszönhetően választották meg polgármesterré. A sérelmezett cikkben foglaltakat
    mind az indítványozó, mind az érintett polgármester cáfolta, a cikk szerzője e
    cáfolatokat nem vitatta, azonban a cikket nem módosította. Ilyen előzmények
    után az indítványozó pert indított a cikket megjelentető sajtótermék kiadója
    ellen jóhírneve megsértése, annak jogkövetkezményei megállapítása és sérelemdíj
    megfizetésére kötelezés iránt. A másodfokon eljáró bíróság az indítványozó
    keresetét elutasította, mivel megítélése szerint a cikkben foglaltak találgatás
    formájában előadott értékítéletnek minősültek, amelynek kellő ténybeli alapjául
    szolgált az indítványozó és az érintett polgármester közötti, a cikkben
    állított korábbi együttműködés. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályában
    fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú ítélet, valamint
    a Kúria ítélete megsértette a jóhírnévhez való jogát. Az Alkotmánybíróság
    határozatában megállapította, hogy gyakorlata szerint (amely az EJEB
    gyakorlatából is következik) minél határozottabb és erősebb egy értékítélet,
    annál szorosabb ténybeli kötődés kell. Az alperesi cikk azt az állítást
    fogalmazta meg, hogy az indítványozó csak azért írta meg az érintett cikkeit,
    hogy a kerület jelenlegi polgármesterét megválasszák, és ennek ellentételezése
    lehet az elnyert főszerkesztői állás, amelyre azonban – az alperes által sem
    cáfoltan – az indítványozó nem is pályázott (és ezáltal nem is nyert). Utóbbi
    állítás azonban a cikk közlésekor még nem volt köztudott, hiszen a cikk
    megjelenése mindössze egy nappal követte a főszerkesztői állásra kiírt pályázat
    beadásának határidejét. Az alperesi cikk állításai feltételes módban kerültek
    megfogalmazásra, amelyek alapja az indítványozó korábbi cikkei alapján a cikk
    szerzője által levont következtetés (vagyis értékítélet) volt. Ezek között
    ugyan valóban voltak erős kijelentések, azok azonban önmagában mégsem voltak
    határozott és megcáfolhatatlan kijelentésnek tekinthetők. A Kúria így az
    Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseivel és az Alkotmánybíróság gyakorlatával
    összhangban ítélte meg az indítványozót érintő alperesi cikk kijelentéseinek
    (vékony) ténybeli alapját, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt
    elutasította.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.05.09 9:30:00 2. öttagú tanács
    .
    A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf):
    Sz_IV_2850_2022.pdfSz_IV_2850_2022.pdf
    .







    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    Subject of the case:
    .
    Constitutional complaint against the judgement No. Pfv.IV.20.333/2022/4 of the Curia (violation of personality right)
    Number of the Decision:
    .
    Date of the decision:
    .
    .
    .